A kutatásról a honlapunkon és a Népszabadságban is beszámoltunk korábban, ám mindeddig nem tettük közzé magát a kutatás eredményét összegző tanulmányunkat. Ennek magyarázata az volt, hogy még a nyilvánosságra hozatal előtt meg akartuk ismertetni a tanulmányt a vizsgált szervezetekkel, és lehetőséget szerettünk volna adni nekik arra, hogy válaszoljanak a megállapításainkra. Mostanáig vártunk a válaszokra. A vizsgált szervezetek észrevételeit összefoglaltuk, válasz-leveleiket eredeti formában is letölthetővé tesszük. Az egyes válaszok az intézmények nevére kattintás után olvashatók, a tanulmány teljes terjedelmében az oldal alján lévő linkről tölthető le.
Észrevételek „A megfelelés az elektronikus információszabadságról szóló törvény követelményeinek 2007-2008” című tanulmányhoz
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet kutatása azt a célt szolgálta, hogy megvizsgálja az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény érvényesülését. Arra kerestük a választ, hogy a törvény gyakorlati alkalmazása mennyiben járult hozzá közszolgáltatások hatékony és átlátható működéséhez. Ezért a közhatalmi, illetve közfeladatot ellátó szervek, valamint megyei önkormányzatok és megyei jogú városok honlapjait abból a szempontból vettük szemügyre, hogy a törvényben rögzített közzétételi listán szereplő adatok ténylegesen elérhetőek-e, a honlapok milyen technikai feltételek mellett működnek, és végül, hogy vajon találhatóak-e a kötelező adatokon túl egyéb további adatok.
A kutatás célja az volt, hogy egyfelől felhívjuk a figyelmet a jó példával elöljáró szervekre, önkormányzatokra, másfelől rámutassunk a közzétételi gyakorlat hiányosságaira.
Éppen ez indokolta azt a döntésünket is, hogy a tanulmányt minden érintett szerv részére megküldjük. Abban reménykedtünk ugyanis, hogy az általunk megfogalmazott kritika célba ér, és ahol problémákat, vagy nehézségeket tapasztaltunk, ott történik valamiféle pozitív változás.
Röviden ismertetve a válaszreakciókat úgy látjuk, hogy a tanulmány még ott is képes volt eredményeket elérni, és hatást kifejteni, ahol a vizsgált szerv esetleg nem értett egyet a megállapításainkkal. De természetesen sok olyan szervezet volt, amelyik megköszönte munkánkat, és a felvetett javaslataink mentén módosította a honlapját.
Ilyen volt többek között a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az Országgyűlési Biztosok Hivatala, a kisebbségi biztos, az Állami Számvevőszék és az Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség is. Ezek a közhatalmi szervek nemcsak, hogy megfogadták és elfogadták a tanulmányunk kijelentéseit és következtetéseit, hanem tovább is gondolták a törvényi kötelezettségüket, és új lehetőségekkel és megoldásokkal álltak elő. Különösen fontos itt kiemelni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, amely a felvetéseinken túl, egyéb hatékonyabb és felhasználóbarát megoldásokat is bevezetett.
Válaszában a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ugyan nem értett egyet azzal az állításunkkal, hogy rendszertelen lenne a költségvetési információk közzététele, ám, ha most megnézzük a honlapot, akkor azt tapasztaljuk, hogy már három kattintással elérhetjük a kívánt információkat. A változás egyértelmű. A Legfőbb Ügyészség pedig alapos indokolással támasztotta alá azt az adatvédelmi törvénnyel ellentétes gyakorlatot, miszerint a közérdekű adatokról szóló tájékoztatás iránti kérelmekben meg kell jelölni az adatkérés célját, valamint, hogy a kérelmeket nyilvántartják. Nyíregyháza város honlapja esetében a kutatás idején semmilyen adatot nem lehetett a honlapon elérni, ez egyes hatósági ügyek intézésére vonatkozóan sem, illetve nem volt feltöltött adat a határozatok címszó alatt, bár a címszó maga létezett. Ehhez képest most már megismerhetjük a város határozatait, és a közérdekű adatok is elérhetőek. A város honlapját üzemeltető társaság levele a jelenlegi állapotokat tükrözi, hiszen a közzétételi listán szereplő adatokhoz egy további link útján most már valóban el lehet jutni. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ugyan nem reagált írásban a megkeresésünkre, de míg a vizsgált időszakban egyáltalán nem rendelkezett saját honlappal, jelenleg már létezik saját elérhetősége. Békéscsaba városának esetében el kell ismernünk, hogy valószínűleg a technika ördöge játszott közre és ezért nem kaptuk meg megkeresésünkre adott válaszukat.
Összegezve a kutatásunk eredményeit szép számmal vannak olyan szervek, melyek pozitív módon állnak az információszabadság kérdéséhez, és akadnak olyanok is, akik esetében ez nem feltétlenül igaz még. Célunk változatlanul az, hogy kutatásunkkal hozzájáruljunk a közigazgatás hatékonyabb és átláthatóbb működéséhez, az információszabadság minél teljesebb érvényesüléséhez.
