Felhívás az olvasónak!
Egy-egy elemzésünk, állásfoglalásunk jelképes örökbefogadásával Ön is támogathatja munkánkat! Amennyiben élni kíván a lehetőséggel, az alábbi számlaszámokra utalással teheti meg:
- Forint utaláshoz: 11600006-00000000-78417407 (IBAN: HU56 1160 0006 0000 0000 7841 7407)
- Euro utaláshoz: 11600006-00000000-78416231 (IBAN: HU89 1160 0006 0000 0000 7841 6231)
- USD utaláshoz: 11600006-00000000-78416303 (IBAN: HU85 1160 0006 0000 0000 7841 6303)
Támogatás esetén kérjük, küldjön egy üzenetet az info@ekint.org email-címre, amelyben tájékoztat minket arról, hogy név szerint is feltüntethetjük-e Önt az intézet által kiadott írás örökbefogadójaként.
Megtisztelő támogatását nagyon köszönjük!
***
Július 7-én közzétett blogbejegyzésünk – amelyben a hazai médiapiac kormányzati befolyás alatt
álló szereplőinek összefonódása (a KESMA) kapcsán hozott abszurd alkotmánybírósági döntést az Európai Bizottság médiaszabadság megerősítését
szorgalmazó jelentéstervezete mentén értékeltük – felhívja a figyelmet az unió
azon álláspontjára, amely szerint „a független újságíráson nyugvó
médiapluralizmus kulcsfontosságú a félretájékoztatás megakadályozása és annak
biztosítása érdekében, hogy az uniós polgárok tájékozottak legyenek”. Noha az alkotmánybírósági jellegét elvesztő Alkotmánybíróság szerint a kormányzat által kézivezérelt médiacégek
összefonódása közérdek, tudományosan is bizonyított, hogy a magyar
médiaviszonyokat jellemző állami hegemónia óriási társadalmi károkat okoz. A „nemzeti konzultáció” ugyanakkor a hagyományos
médiabeli manipuláció szokásos működésmódján is túlmutat: olyan
propagandaeszköz, amely elől a médiát nem használó ember sem menekülhet, amely
esetében a propaganda „házhoz jön”.
Június közepén a kormány újra nemzeti konzultációba kezdett, ezúttal, névleg, „a koronavírusról és a gazdaság újraindításáról”. Ahogyan azt a járvánnyal kapcsolatos válságkezelés alkotmányjogi értékelését adó elemzésünkben részletesen bemutattuk, a kormány a vírusveszély miatti rendkívüli helyzetben is szinte kizárólag a saját hatalmi érdekeinek megfelelően cselekszik. Csak idő kérdése volt, hogy a választópolgárok részvételének csupán illúzióját keltő, valójában silány propagandaeszközként funkcionáló „nemzeti konzultációt” a koronavírus ürügyén mikor vetik be. A mostanra minden magyar háztarásba eljuttatott új propagandaüzenetek leginkább a korábbi nemzeti konzultációk alatt jól bejáratott kommunikációs paneleket puffogtatják: „fokozódó migrációs nyomás”, Soros György ki tudja hányadik titkos terve (ezúttal egy bizonyos „örökkötvény”), hozzá nem értő brüsszeli bürokraták, alkalmatlan ellenzék – mindenki által ismert frázisok, amelyeket az elmúlt években unásig ismételgetett a kormány.
Az Eötvös Károly Intézet 2015-ben „a bevándorlásról és a terrorizmusról” szóló „nemzeti konzultáció” kapcsán kifejtette, hogy annak kirekesztő és gyűlöletkeltő nemcsak a sugallata, de tartalma is. Rámutattunk, hogy a nemzeti konzultációra alapozott bevándorlás- és menekültpolitikájával a kormány úgy vesz semmibe alapvető jogokat, hogy ezt a tettét a demokratikus véleményformálás és döntéshozatal vívmányának állítja be. Leszögeztük, hogy a „nemzeti konzultáció” nyilvánvalóan nem pótolja a törvények előkészítése során szükséges társadalmi vitát, azt a hamis látszatot kelti, mintha a konzultációs kérdőívek szétküldésével mentesülne a döntéseiért viselt felelősség alól, hiszen a konzultáció után intézkedéseivel már a nép akaratát teljesíti. A „nemzeti konzultációban” sem a kérdések megfogalmazását, sem a válaszok összesítésének eljárását nem övezik alkotmányos garanciák, nem érvényesül felettük semmiféle független kontroll. A kérdések így lehetnek többértelműek, manipulatívak, sugalmazóak, olyanok amelyek alkalmatlanok a választópolgárok akaratának feltárására. Céljuk valójában a kormányzati üzenet sulykolása. A nemzeti konzultációnak nemhogy jogilag, de politikailag sem lehet hiteles eredménye, a válaszok feldolgozása átláthatatlan és ellenőrizhetetlen. Kamu az egész úgy, ahogy van, ezért semmilyen módon nem enyhíti a kormány felelősségét a tervezett intézkedéseiért. Ebből következően azt is megfogalmaztuk, hogy a kormány gyűlöletkampányával együtt kell elutasítanunk a kampány módszerét is, azt, hogy a miniszterelnök „nemzeti konzultációval” helyettesítse a demokratikus részvételt. Öt évvel ezelőtti felvetésünk mára egyértelműbb: Magyarországon az is kétes, hogy a demokrácia minimuma teljesülne, azaz hogy a kormány időről időre szabad és tisztességes választásokon leváltható lenne.
A 2015-ben megfogalmazott kritikák a mostani, „a koronavírusról és a gazdaság újraindításáról” szóló nemzeti konzultáció esetében is messzemenőkig helytállóak. A friss nemzeti konzultációs kérdőív utolsó négy pontja Soros Györggyel, Magyarországra szemet vető „pénzügyi spekulánsokkal” riogat, a magyar kormány autokratikus hatalomgyakorlatását újfent élesen kritizáló, a jogállami és demokratikus elveket súlyosan és rendszerszinten megsértő tagállamok esetében az uniós támogatások megvonását fontolgató Európai Unió ellen hergel. Ez utóbbit arra a luxemburgi bíróság által május közepén hozott döntésre hivatkozva teszi, amely kimondta, hogy a menedékkérőket jogellenesen tartják fogva a tranzitzónákban. A mostani konzultáció egy újabb epizódja annak az államilag intézményesített manipulációnak, amelyre a társadalomtudományban morálispánik-keltésként is utalnak, amely ellen a még megmaradt jogi és nem jogi eszközökkel küzdeni kell. Ehhez kapcsolódóan az EKINT évek óta azt az álláspontot képviseli, miszerint az ország jogállami működésének helyreállításáért dolgozó demokratikus közösség legfőbb, egyben legnehezebb feladat a demokratikus üzenetekkel bejutni a mostanra az élet szinte minden szegmensét leuraló kormányzati propaganda, az ország fölé vont kormányzati kommunikációs acélkupola mögé.
***
