Az Eötvös Károly Intézet 2022
februárjában két álláspontot (1, 2) is közreadott
a sztrájkjog felszámolásáról. Ezen írások apropóját az adta, hogy a kormány a
veszélyhelyzetre hivatkozva olyan rendeletet hozott, amely a sztrájk
szempontjából kulcsfontosságú elégséges szolgáltatások körét akként
szabályozza, hogy azzal teljesen lehetetlenné teszi a pedagógusok számára a
sztrájkjog gyakorlását. A februárban több nagy megmozdulást és országos
felháborodást kiváltó kormányrendelet által előírt új szabályokat az újonnan
alakult országgyűlés fideszes többsége 2022. május 24-én – régi szokásához
híven – egy 70 oldalas salátatörvénybe rejtve törvénybe iktatta.
A parlament által megszavazott
törvényt a nemzet egységének kifejezésére felesküdött újdonsült köztársasági
elnök, Novák Katalin – a pedagógusok sztrájkbizottságát alkotó Pedagógusok
Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tiltakozása
ellenére – másnap aláírásával szentesítette. Legutóbb a háborús veszélyhelyzet
bevezetése kapcsán fejtettük ki, hogy az autokratikus rendszerek egyik fő jellemzője a túlbiztosítás. A
NER által elnöki székbe ültetett Novák Katalin nem kockáztatott volna sokat, ha
előzetes normakontrollt kezdeményez a sztrájkjogot ellehetetlenítő passzusokra
vonatkozóan a NER kiszolgálójává vált Alkotmánybíróságnál. A túlbiztosítás
mindig a félelem jele. Az oktatás, a tanterem még diktatúrákban is képes a
szabad gondolkodás, a kritikai attitűd menedékeként szolgálni. A tanteremben
(és a tantermeken kívül, például egy sztrájk során) helye van érveknek,
ellenérveknek. Az idejétmúlt, korszerűtlen, felülről oktrojált tanrend ellenére
az osztályterem ajtaja mögött az oktató alkotó, együttgondolkodó, kooperatív
közösséget faraghat a diákokból. Hosszú oldalakon át sorolhatnánk, hogy milyen
szakpolitikai döntések következnek demokráciákban abból a számunkra régen
tapasztalt helyzetből, amikor egy ország politikai vezetése az oktatásra
lehetőségként, nem pedig veszélyként tekint.
Korábbi álláspontjainkban
amellett érveltünk, hogy a NER által teremtett feltételek mellett jogos érdekük
érvényesítésére a pedagógusok számára jóformán csak a polgári engedetlenség – bármit is állít Pintér Sándor belügyekért, oktatásért és egészségügyért
egyszerre felelős miniszter – jog által is ismert eszköze maradt. A polgári engedetlenség gyakorlása
ugyanakkor annál nehezebb, minél kevésbé számíthat arra a sztrájkot gyakorló
állampolgár, hogy a jogi intézményrendszer jogállami módon, szakmai alapon
ítéli meg a cselekedete alapjául szolgáló, jogellenesnek vélt szabályt,
intézkedést. A pedagógusok tehetetlenségérzésének, reményvesztettségének
mértékére, ezek hosszútávú hatásaira pedig nem csak az olyan eseményekből
következtethetünk, mint például a polgári engedetlenségi mozgalmat elindító pedagógus pályalehagyása: a
pedagógusképzésekre már annyira kevesen jelentkeznek, hogy szakértők szerint 10–15 év múlva nem lesz, aki
többek közt kémiát tanítson, egyes pedagógusok pedig tömeges felmondást fontolgatnak, válaszul a törvényjavaslat elfogadására.
Az ellenzéki közvélemény egy
része sem rest időnként visszhangozni azt a hamis toposzt, hogy bár az
Orbán-rendszer antidemokratikus és korrupt, azért „kormányozni tudnak”. Noha az
oktatás és az egészségügy lezüllesztése nem 2010-ben kezdődött, abban az elmúlt
harminc év valamennyi kormányának van felelőssége, tizenkét év NER uralom alatt
minden objektív mutató szerint is hatalmasat romlott e két szféra állapota is.
A kreált ellenségekkel szemben vívott szabadságharc sáncain túl egymásra
mutogató miniszterek, fejüket vakargató hivatalnokok, kilóméterhosszú kórházi
várólisták és az utolsó szem fénymásolópapír miatt is KLIK-kérvényeket írogató
igazgatók képe sejlik fel. Az autokrata rezsim – a hiedelmekkel ellentétben –
valójában nem tud kormányozni, ugyanakkor akár évtizedekig képes propagandáján
keresztül elhitetni, hogy minden közszolgáltatást érintő probléma okozója
valami rejtélyes ellenséges erő.
Minden nap, amit az ellenzéki térfél szereplői nem a fentiekkel szemben alternatívát mutató, jogállami, szolidáris és igazságos Magyarország rég elkészítendő víziójának létrehozásával, kommunikálásával és megvalósításával töltenek, elvesztegetett idő.
Kép forrása: szombathely.hu / facebook.com
Felhívás az olvasónak!
Egy-egy elemzésünk, állásfoglalásunk jelképes örökbefogadásával Ön is támogathatja munkánkat! Amennyiben élni kíván a lehetőséggel, az alábbi számlaszámokra utalással teheti meg:
Forint utaláshoz: 10918001-00000041-54080013
Euro utaláshoz: 10918001-00000041-54080037
USD utaláshoz: 10918001-00000041-54080044
Számlatulajdonos: Eötvös Károly Közpolitikai Alapítvány
Cím: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 11.
Bank: UniCredit Bank
SWIFT: BACXHUHB
Támogatás esetén kérjük, küldjön egy üzenetet az info@ekint.org email-címre, amelyben tájékoztat minket arról, hogy név szerint is feltüntethetjük-e Önt az intézet által kiadott írás örökbefogadójaként.
