Február 11-én este jelent meg a Magyar Közlönyben az a rendelet [36/2022.
(II. 11) Korm. rendelet], amelyben a kormány az eleve jogellenesen fenntartott veszélyhelyzet
örvén most éppen a pedagógusokat mint munkavállalókat megillető sztrájkjog
gyakorlását próbálja ellehetetleníteni. A kormány járványvédelmi szempontokra
hivatkozva rendeletében oly módon határozza meg a sztrájkjog gyakorlása
szempontjából kritikus, úgynevezett még elégséges szolgáltatás mértékét, hogy
azzal lényegében kiüresíti a – Fidesz 2010-es kétharmados győzelme után
egyébként is jelentősen csorbított – sztrájkhoz, azaz a kollektív
munkabeszüntetéshez való jog intézményét. Mint ismeretes, a sztrájktörvény
2010-es módosítása megtiltotta sztrájk indítását, ha a még elégséges szolgáltatás mértékéről és
feltételeiről – törvényi szabályozás hiányában – a felek (a
munkáltatói és a munkavállalói oldal) nem tudtak megállapodni. Ilyenkor
bármelyikük kérelmére – de ilyet nyilvánvalóan csak a munkavállalói oldal kér –
a közigazgatási és munkaügyi bíróság állapítja meg a még elégséges szolgáltatás
mértékét és feltételeit. Ahogyan arra a 2016-os pedagógussztrájk kapcsán
munkajogászok is felhívták a figyelmet, bár ez nemperes eljárásban, öt munkanapon belül történik, a
keresetindítás szigorú feltételei, a másodfokú eljárás, a többszörös, érdemi
vizsgálat nélküli elutasítás az új szabályt a sztrájkjog gyakorlását
ellehetetlenítő akadállyá tette. A 2022. január 31-én tartott figyelmeztető
sztrájk jogszerűségét tehát olyan jogi környezetben kéri számon a kormányzat a
pedagógusokon, amely a sztrájkjog 2010-es, eleve alkotmányellenes korlátozásán
alapszik.
A kormányzat
alaptörvénysértő rendeleti beavatkozása arra utal, hogy Orbán és rezsimje már
azzal sem elégszik meg, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a munkavállalóknak igazat
adó Fővárosi Törvényszék végzését (12.Mpk.75.018/2022/10. számú végzés)
megváltoztatva (1.Mpkf.35.010/2022/8. számú végzés) a január 31-i figyelmeztető
sztrájkot jogellenessé nyilvánította (arra hivatkozva, hogy 2022. január 31-én
jogerős bírósági határozat még nem döntött a még elégséges szolgáltatás
mértékéről). Arra, hogy a magyar jogállamiság milyen állapotban van,
tökéletesen rávilágít a pénteken közzétett kormányrendelet: a kormány, mivel nem
bízik az olykor-olykor még jogállami döntéseket hozó (az ő szempontjából tehát
„kiszámíthatatlan”) bíróságokban, törvényerejű rendeletében írja elő, hogy a
köznevelési intézményeknek milyen minimum szolgáltatást kell nyújtaniuk sztrájk
esetében, noha erre a munkáltató és a munkavállaló megegyezése hiányában eddig a
bíróság volt jogosult. A kormány rendeletében ráadásul olyan feltételeket szab –
többek közt, hogy a köznevelési intézmények a sztrájkkal érintett munkanapon reggeltől
délutánig biztosítsanak gyermekfelügyeletet, minden gyermeknek a saját
osztályában, azaz a különböző osztályok nem keveredhetnek (ami egyébként sokszor
a rendes munkanapok esetében sem kivitelezhető a pedagógushiány miatt); a
sztrájk teljes időtartama alatt tartsák meg a tanórák 50%--át, az érettségiző
középiskolai osztályok tanulói számára pedig a felkészítési óraszám 100%-át –,
amelyek valamennyi pedagógusszakszervezet szerint teljesíthetetlenek, ily módon
a NER a veszélyhelyzetre hivatkozva végleg megszüntetni igyekszik a sztrájk
gyakorlásának eleve szűk lehetőségét.
A kormány még
2020 márciusában döntött először a rendkívüli jogrend (a veszélyhelyzet)
bevezetéséről arra hivatkozással, hogy a koronavírus-járvánnyal szembeni
hatékony küzdelem gyors és hatékony kormányzati cselekvést kíván. Az EKINT már
ekkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány az alapvető jogok széles
körének korlátozását lehetővé tevő veszélyhelyzetet eleve indoklás nélkül
rendelte el, hiszen azokat az intézkedéseket, amelyeket kimondottan a vírus
elleni védekezés érdekében szükséges meghozni – a kijárási korlátozásoktól
kezdve az üzletek bezárásán át a kötelező maszkviselésig –, az egészségügyi
törvény alapján is el lehet rendelni. A lényegében kontroll nélküli rendeleti
kormányzást lehetővé tevő veszélyhelyzetet a fideszes többség azóta sorozatosan
meghosszabbította, legutóbb 2021. december 14-én döntöttek úgy a kormánypárti honatyák,
hogy a különleges jogrend 2022. június 1-jéig hatályban marad. Korábban
hosszabb elemzésben
mutattunk rá, hogy a kormány a rendkívüli jogrendet elsősorban nem a járvány
elleni védekezésre, hanem saját hatalmának megerősítésére használja.
A kormány a
veszélyhelyzetre hivatkozva számolta fel többek közt az információs szabadságok
jelentős részét, korlátozta a véleménynyilvánítás szabadságát (lásd pl. a
járványügyi rémhírterjesztés, a "dudáló tüntetők" példátlan
megbírságolása), döntéseivel sorozatosan megsértette az emberi méltóságot (lásd
pl. a regisztrált fertőzöttekkel kapcsolatos kormányzati kommunikáció és
hatósági bánásmód, a kórházi ágyak felszabadításának miniszteri utasítással
való alaptörvény-ellenes elrendelése, az anyakönyvi eljárásról szóló törvénynek
a strasbourgi bíróság joggyakorlatával is ellentétes módosítása, az Isztambuli
Egyezmény ratifikációjának elutasítása), közalapítványokba szervezte ki az
állami vagyon jelentős részét (pl. az egyetemeket), lehetetlen helyzetbe hozta
az önkormányzatokat (pl. a gépjárműadó és a fejlesztési források elvonásával, a
„különleges gazdasági övezetek” létrehozásával), a kulturális életet sújtó
megszorításokat eszközölt, miközben Semjén Zsolt érdektelenségbe fúló vadászati
kiállítását 1,67 milliárd forinttal segítette meg, a veszélyhelyzet első másfél
hónapjában pedig naponta(!) 205 millió forintot költött sportfejlesztésekre.
A kormány most a pedagógusok száját kívánja oly módon befogni, hogy ehhez a veszélyhelyzetet használja ürügyül, a parlament megkerülésével pedig egyúttal a lezüllesztett, nemzetközi összehasonlításban is siralmas állapotban lévő közoktatással kapcsolatos, a választások előtt nyilván még kényelmetlenebb nyilvános vita tereit kívánja szűkíteni. A pedagógusok a NER keretei között a polgári engedetlenség határán kénytelenek tovább vívni harcukat, hasonlóan az SZFE diákjaihoz, a véleményüket az uszító kormányzati plakátok leszaggatásával kifejezőkhöz, vagy a kórházakból fontos, mindenkit érintő információkat kiszivárogtatni kényszerülő bátor orvosokhoz. A jogállamiság eszméje, az erkölcs, a társadalom jelentős tömegeinek szimpátiája mögöttük áll, nem mellékesen pedig nyitva áll majd számukra a nemzetközi jogorvoslati fórumokhoz fordulás lehetősége is. Végső soron pedig áprilisban, jóllehet az autoriter állam torz választási rendszerében, tehát nem tisztességes keretek között, de mindenki kifejezheti a véleményét, hogy ilyen országban szeretne-e tovább élni, vagy sem.
Felhívás az olvasónak!
Egy-egy elemzésünk, állásfoglalásunk jelképes örökbefogadásával Ön is támogathatja munkánkat! Amennyiben élni kíván a lehetőséggel, az alábbi számlaszámokra utalással teheti meg:
Forint utaláshoz: 10918001-00000041-54080013
Euro utaláshoz: 10918001-00000041-54080037
USD utaláshoz: 10918001-00000041-54080044
Számlatulajdonos: Eötvös Károly Közpolitikai Alapítvány
Cím: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 11.
Bank: UniCredit Bank
SWIFT: BACXHUHB
Támogatás esetén kérjük, küldjön egy üzenetet az info@ekint.org email-címre, amelyben tájékoztat minket arról, hogy név szerint is feltüntethetjük-e Önt az intézet által kiadott írás örökbefogadójaként.
Megtisztelő támogatását nagyon köszönjük!
