ekint embléma

Csöbörből vödörbe - A megszüntetve megőrzött veszélyhelyzet (álláspont)

álláspont 2020-05-28 | Eötvös Károly Intézet Fb Sharing

Álláspont a veszélyhelyzet megszüntetéséről és az azzal összefüggésben fenntartani vagy bevezetni kívánt rendelkezésekről szóló törvényjavaslatokról.

Miközben a modern autokráciák egyik sajátossága, hogy a hatalomgyakorlás a bizonytalanság fenntartását szolgálja, az orbáni autokrácia időnként nagyon is kiszámíthatóan működik. A rendkívüli jogrend – tartalmi értelemben látszólagos – megszüntetésének mechanizmusa és eredménye előre borítékolható volt. A veszélyhelyzet megszüntetéséről (T/10747) és az azzal összefüggésben fenntartani vagy bevezetni kívánt egyedi rendelkezésekről szóló törvényjavaslatokat (T/10748) kedd késő éjszaka, néhány perccel éjfél előtt nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek. A T/10747. számú törvényjavaslat azt a hamis látszatot kívánja fenntartani, hogy a rendkívüli jogrend megszüntetéséről az Országgyűlés dönt. Ezt megelőzően több mint két hónapon át a miniszterelnök és összes megszólaló embere itthon és külföldön is azt állította, hogy a különleges jogrend bevezetése és megszüntetése is az Országgyűlés kezében van, miközben a kihirdetés és a megszüntetés is a kormány (magyarul: a miniszterelnök) kénye-kedve szerint történik.

A másik benyújtott javaslat (T/10748) egy 250 oldalas mosléktörvény, amely még a gránitmurvával is foglalkozik – és amelyben a 300. § körül rejtették el azokat a szabadságkorlátozó rendelkezéseket, amelyek mérföldkövei az Országgyűlés további eljelentéktelenítésének is. Jogállamban a szabadságkorlátozó törvényi javaslatokat nem dugják el, viszont szükségességüket alkotmányosan megindokolják.

A kormány tevékenységét eddig is elsősorban a politikai és gazdasági haszonszerzés motiválta, ezt erősíti az indoklásnak a modern jogalkotás történetében szokatlan szövegezése, ami az érdemi magyarázat helyett a politikai ellenfelet dehonesztálja. A javaslatból továbbá az is kiderül, hogy a veszélyhelyzet megszüntetésével a kormány nem óhajtja visszaállítani a jogrend normális működését, hanem újabb rendkívüli és korlátlan kormányzati hatalom jogi alapját igyekszik megteremteni.

Nézzük a fontosabb részleteket: A veszélyhelyzet megszüntetéséről rendelkező javaslat szövege szerint az “Országgyűlés felhívja a Kormányt” (1.§) arra, hogy a veszélyhelyzetet szüntesse meg. Ez a rendelkezés része annak a kommunikációs megtévesztésnek, amelyet a kormány külföldi fórumokon is agresszívan alkalmaz, azért hogy elhitesse a nemzetközi közvéleménnyel: a kormány veszélyhelyzeti működése felett az Országgyűlés érdemi kontrollt gyakorol.  A rendkívüli jogrend megszüntetéséhez azonban az Országgyűlésnek semmi köze: annak a kormány vet véget [lásd az Alaptörvény 53. cikkének (1) és 54. cikkének (3) bekezdését]. Az Országgyűlésnek pedig évekkel ezelőtt megrendült a hatalmi súlya, így megszűnt annak lehetősége, hogy a demokrácia első számú letéteményeseként időnként a kormányzati akarattól függetlenül, érdemben döntsön. Senki ne higgye tehát, hogy a veszélyhelyzet megszüntetése az Országgyűlés döntése, arról egyedül a kormány határozhat, mindenfajta alkotmányos kontroll és egyeztetési kötelezettség nélkül.

És hogy mi lesz a rendkívüli jogrend megszűnése után? Orbán Viktor nemrég arról beszélt, hogy visszaadja a rendkívüli felhatalmazást az Országgyűlésnek. A rendkívül hosszú és ezért nehezen átlátható mosléktörvényben elbújtatott rendelkezések egy része azonban azt jelzi, hogy a kormány immár az Országgyűlés – egyébként nálunk formális, de mégiscsak szimbolikus értékű – felhatalmazása nélkül kíván rendkívüli jogosítványokat biztosítani magának.

Az Alaptörvény szerint a veszélyhelyzetben elrendelhető kormányzati intézkedések terjedelmét sarkalatos törvény szorítja korlátok közé; azaz a végrehajtó hatalom cselekvésének kereteit egy kétharmados többséggel, tehát (formálisan) széles politikai konszenzussal elfogadott parlamenti döntés jelöli ki. Az ebből a célból még 2011-ben elfogadott katasztrófavédelmi törvény valóban rögzíti, hogy a kormány veszélyhelyzet idején milyen konkrét rendkívüli intézkedéseket tehet. A koronavírus miatt elfogadott ún. Felhatalmazási Törvény (2020. évi XII. törvény) ezt a kormányzati mozgásteret szélesítette ki, amikor úgy rendelkezett, hogy a kormány a katasztrófavédelmi törvénybe foglaltakon túl is hozhat rendkívüli intézkedéseket, melyekkel akár törvényeket is felfüggeszthet, vagy törvényi rendelkezésektől is eltérhet. Bár a most benyújtott T/10747. számú törvényjavaslat szerint a Felhatalmazási Törvény nemsokára hatályát veszti, az abban foglalt megnövekedett kormányzati hatalom nem tűnik el, hanem “bianko-felhatalmazás” formájában immár a katasztrófavédelmi törvénybe is beépül. Azaz a járványveszély miatt kihirdetett rendkívüli jogrend esetén a jövőben immár a katasztrófavédelmi törvény garantál lényegében korlátlan cselekvési lehetőséget a kormány számára. 

A benyújtott törvényjavaslat szerint azonban már rendkívüli jogrend formális elrendelésére sem lesz szükség ahhoz, hogy a kormány durván beavatkozzon az egyéni életviszonyokba és ezáltal a szükségesnél jobban korlátozza az egyén szabadságát. A salátatörvény nemcsak a rendkívüli jogrendben irányadó és a kormány mozgásterét körülhatároló katasztrófavédelmi törvény módosítását irányozza elő, hanem az egészségügyi törvényt is módosítani kívánja olyan formában, hogy immár rendkívüli intézkedések a jogrend rendes működése mellett is foganatosíthatók legyenek. Lényegében a kormány a rendkívüli jogrend állandósításának lehetőségét akarja megteremteni, a jövőben tehát a rendkívüli állapot lehet a “normális” állapot, ami, és ezt nem győzzük hangsúlyozni, az egyéni szabadság súlyos és indokolatlan, tehát önkényes korlátozásával járhat együtt.

A törvényjavaslat szerint (302. §.) a kormány az országos tisztifőorvos javaslata alapján egészségügyi válsághelyzetet hirdethet ki, ami főszabály szerint hat hónapig tart (303. §). Ez a hathónapos időszak azonban korlátlanul meghosszabbítható: egyfelől az egészségügyi törvény most is rendkívül tágan határozza meg az egészségügyi válsághelyzet fogalmát, másfelől a jelenlegi kormányt eddig sem zavarta, ha hatalompolitikai célok érdekében a saját maga által meghozott jogi rendelkezéseket kellett áthágnia. Az ún. migrációs válsághelyzet hosszú évek óta úgy áll fenn, hogy annak – egyébként a jelenlegi kormány által lefektetett – jogi alapjai hiányoznak, de a márciusban elrendelt rendkívüli jogrend kihirdetése is beleütközött az Orbán-kormány Alaptörvényébe. A rendszer egyik fontos jellemzője, hogy még a saját maga által hozott szabályokat sem tartja be, így bármilyen “garanciális elemre” történő hivatkozás a benyújtott tervezetek indokolásában aligha lehet őszinte.

Az egészségügyi válsághelyzet önmagában nem új intézmény, azt az egészségügyi törvény eddig is ismerte, de hatálya alatt a T/10748. számú javaslat eredményeképpen a kormány új, az alapjogokat súlyosan korlátozó intézkedéseket hozhat meg.

Az egészségügyi válsághelyzetben bevezethető rendkívüli intézkedések egy részét azonban a jelenleg hatályos egészségügyi törvény is szabályozza, azok elrendelésére járvány esetén, járványügyi intézkedések címszó alatt ma is lehetőség nyílik. Az Eötvös Károly Intézet már március elején, a rendkívüli jogrend bevezetésének hírére kiadott állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy a járványhelyzet kezeléséhez szükséges kormányzati fellépés kereteiről az egészségügyi törvény is rendelkezik, így a rendkívüli jogrend bevezetése csak akkor igazolható, ha a kormány megindokolja, hogy az egészségügyi törvény rendelkezései miért nem biztosítják a hatékony válságkezelés feltételeit.

A tervezett módosítás persze túllép a járványügyi intézkedések keretein, és további rendkívüli jogkorlátozások előírását teszi lehetővé. A jövőben a kormány meghatározhatja az egészségügyi ellátások igénybevételének rendjét, amely a Kásler Miklós által elrendelt kórháziágy-kiürítésekhez hasonló intézkedések törvényi alapjait teremtheti meg. Ezzel a kórházak és egészségügyi intézmények autonómiája tovább sérül. Ezt súlyosbítja az a rendelkezés, amely a kórházparancsnoki tisztség fenntartásával a Honvédség irányítása alá helyezheti a kórházakat. A már ismert adatvédelmi aggályok is újra előkerülnek, mivel a tervezet szerint az Operatív Törzs a válsághelyzetre hivatkozással az egyének személyes adataihoz férhet hozzá bármely szervezettől.

A kormány olyan korlátlan információs túlhatalmat kényszerít mindenkire, ami súlyosan korlátozza a magántitok, valamint az üzleti titok intézményét, és teljesen kiszolgáltat minden vállalkozást, szervezetet. Elég megjelölni az állami szervek összehangolt feladatellátásának megszervezését mint célt ahhoz, hogy az Operatív Törzs kötelező adatszolgáltatást kérhessen.

Semmilyen hatalomban nem bízhatunk annyira, hogy korlátozások és garanciák nélkül adjunk felhatalmazást a magánszféra totális átvizsgálására.

Magyarországon a szabad, azaz autonóm élet terei tovább szűkülnek. A Nagy Testvér figyel, ellenőriz, előír. Uralmi igényeket érvényesít vagyontárgyakon, az ember testén és a lelkeken is. 


Kép forrása: magyarnarancs.hu

Legolvasottabb bejegyzések