ekint embléma

A járványügyi adatoktól a kibertámadásig, az átláthatatlan állam–átlátszó polgár NER-projekt menetrendje

álláspont 2020-05-25 | Eötvös Károly Intézet Fb Sharing

Álláspont az információs szabadságok felszámolásáról, a személyes adatokhoz való hozzáféréshez adott korlátlan és ellenőrizhetetlen felhatalmazásról.

Leszámolás az információs szabadságokkal

Amint arról beszámoltunk, szemben az összes többi európai országgal, nálunk a legkritikusabb időszakban nem hozták nyilvánosságra, hogy az ország területén hol találtak koronavírussal fertőzött beteget. Müller Cecília országos tisztifőorvos azzal a képtelen érveléssel hárította el a vonatkozó kérdést, miközben ezek nem személyes adatok, hogy a személyes adatok védelme miatt tartják titokban ezeket az adatokat. De hát hol vannak itt személyes adatok?  Amikor a Kormányinfón is rákérdeztek arra, hogy miért nem adják ki a fertőzések területi adatait, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter már a pánikra hivatkozott. Amikor pedig késlekedve részlegesen nyilvánosságra hozták, azt a magánéleti jogokat megsértve, személy szerint azonosíthatóan tették meg.

Szinte elképzelhetetlen, de a 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet alapján az innovációért és technológiáért felelős miniszter a járványügy megoldása érdekében az állami és önkormányzati szervek, gazdálkodó szervezetek(!), magánszemélyek(!) birtokában lévő bármely adat megismerésére és kezelésére jogosult.

Az operatív törzs a 83/2020. Kormányrendelet (IV. 3.) alapján, ugyancsak a védelem céljából, megismerheti és kezelheti a betegellátó és az egészségügyi államigazgatási szerv kezelésében álló, valamint az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben kezelt személyes adatokat.

A 179/2020.(V. 4.) számú törvényerejű rendelet szerint a különleges jogrend idején az adatkezelés megkezdését megelőzően adataink kezeléséről már nem jár előzetes tájékoztatás, megszűnt az a jogosultságunk, hogy adatainkhoz a hozzáférési jogunkat, a helyesbítés, kiegészítés jogát (helyesbítéshez való jog), az adatkezelés korlátozására vonatkozó jogunkat és az adatok törlésével kapcsolatos jogunkat gyakoroljuk.

Ugyanezen törvényerejű rendelet alapján a közhatalom az eddig főszabály szerinti 15 nap helyett 2x45 nap alatt tehet eleget a közérdekű adatok közlésének, ha valószínűsíthető(!), hogy a kérdéses adat a veszélyhelyzettel összefügg. A törvény alapján nyilvános adatok a veszélyhelyzet idején három hónapig eltitkolhatóak.

A kiberbiztonság célja a szabadság biztosítása vagy elvétele

Az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő(!?) módosításáról szóló ún. saláta (helyesebben: moslék) törvény alapján a nemzetbiztonsági intézményrendszerhez tartozó, azaz titkosszolgálati Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a kiberbűnözés feltárása céljából ezentúl hozzájut az együttműködő szervek hatáskörébe és illetékességébe utalt valamennyi információhoz: azaz a rendőrségi feladatok ellátására létrehozott-, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó-, a terrorizmust elhárító szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, a büntetés-végrehajtás központi szerv, a bűnügyi nyilvántartó szerv, a katasztrófavédelmi szerv, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv teljes adatvagyonára (alig van intézmény, mely kimaradt). Ezen túl jogosult ellenőrizni az elektronikus hírközlési hálózatok forgalmát, ami pedig azt jelenti, hogy a kommunikáció tartalmát leszámítva, a forgalmi adatokat, köztük sokmillió személyes adatot ugyancsak megismerhet, ez pedig minden adatbányászat aranybányája. Ezek nagyon ijesztő hírek. (Az ehhez képest szinte mellékes, hogy a rendőrségi törvény módosításával a szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személyek kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit huszonöt évig őrzik, de húsz évig abban az esetben is tárolják ezeket az információkat, ha a meggyanúsított személy nem bizonyul bűnösnek.)

Nem kisebb súlyú az a kibertámadásokra válaszoló törvénymódosítás, amely az Információbiztonsági törvényt módosítja: Eszerint a hatóság határozatban rendelheti el az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított adatoknak vagy egyéb információs társadalommal összefüggő szolgáltatásoknak, amelyek a magyar kibertér biztonságára fenyegetést jelentenek, illetve honvédelmi vagy szövetségi érdeket sértenek, veszélyeztetnek vagy  honvédelmi célú elektronikus információs rendszer biztonságára fenyegetést jelentenek. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a hatóság legfeljebb 90 napra rendeli el, amely indokolt esetben 90 nappal meghosszabbítható.  

***

Sokan mondják, hogy a nemzetbiztonsági tevékenységek természetük szerint a hithez hasonló bizalmi viszonyt feltételeznek, a nemzetbiztonsági szervek gyakorlatilag akkor lépik át a törvényeket, amikor azt szükségesnek látják. Hinnünk kell tehát abban, hogy nem teszik meg, vagy ha mégis, akkor határok között teszik. A valóság nem ez. Nem mindegy, hogy cselekedetük törvényes-e vagy törvénysértő. Szerte a világon látványosan buknak meg a törvénysértést elkövető szolgálatok felelős vezetői, alkalmazottai. Ilyenkor fejek hullanak, sőt olykor zárkaajtók is dörrenve csukódnak mögöttük. Nem mindegy tehát, hogy van-e az adott nemzetbiztonsági tevékenységre törvényi felhatalmazás vagy nincsen. Az sem mellékes, hogyha átlépnek a törvényes határon, akkor a törvényes határ hol húzódik.


Teljes mértékben létező fenyegetés egy kibertámadás, és messzemenően indokolt is a védekezés ellene. Csakhogy egy jogállamban ennek nem úgy kellene működnie, ahogy nálunk működik. Biankó felhatalmazást egy jogállamban senki, semmire nem kaphat, a jogállamban nincs ellenőrizhetetlen hatalom. Az alkotmányos állam a hatalom birtokosaival szemben mindig bizalmatlan. Minden jogállamban ezért mindenre vannak működő ellenőrző mechanizmusok. Az autoriter állam jellemzője viszont az, hogy az alantasokat szemmel kell tartani, ellenőrizni kell őket, de a hatalmasokban meg kell bízni, őket csak a hierarchia csúcsáról szokás ellenőrizni, leginkább pedig azért, nem tör-e a szuverén helyére. Mára Magyarországon az intézményesen létező ellenőrző testületek is kiüresedtek, a független ellenőrző intézmények megszűntek vagy domesztikálták azokat, és bár a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ellenzéki politikus az elnöke, a testület jó ideje gyakorlatilag érdemi munkát nem folytat.


Az ellenőrizhetetlen felhatalmazások könnyen felhasználhatóak például a magánéleti jogok, a személyi biztonság, a szólásszabadság, a kereskedelmi szólás szabadságának vagy akár a tulajdonjog súlyos korlátozására. Ha valamely online tartalmat vagy szolgáltatást hozzáférhetetlenné tettek, a sérelmet szenvedett legfeljebb bírósághoz fordulhat, de ennek sincs haszna, a várható többéves procedúra ebben a helyzetben nyilván nem jelent megoldást. 

Legolvasottabb bejegyzések