A kormánypártok szándéka egyértelmű: a politikai verseny és politikai szólás korlátozása, vagyis a rivális pártok kiszorítása a nyilvánosságból – állapítja meg az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
A kereskedelmi tévék és rádiók az Alaptörvény ötödik módosítása miatt nem kérhetnek és fogadhatnak el pénzt a reklámidejükben közzétett párthirdetésekért. A reklámokból élő kereskedelmi médiák úgy is határozhattak, hogy egyáltalán nem kívánnak kampányreklámokat közölni. És, ahogyan az várható volt, így is történt. Az erre nyitva álló határidő lejártáig, február 15-ig egyik országos médium sem jelezte, hogy ingyenesen hajlandók hirdetéseket közzétenni.
Az előállt helyzet tehát megfelel annak, amelyet korábbi törvényi szabályozás értékelésekor az Alkotmánybíróság és Velencei Bizottság (VB) is visszásnak talált: egyedül a kis nézettségű és hallgatottságú közszolgálati tévékben és rádiókban lesznek majd kampányhirdetések. Jogilag a pártoknak ugyan lenne lehetőségük a közszolgálati médián kívül is megjelenni, ám ténylegesen nincsen. Márpedig a pártoknak a népakarat kialakításában betöltött szerepéhez hozzátartozik az, hogy tevékenységüket nyilvános hirdetés útján ismertessék és népszerűsítsék – mondta ki az Alkotmánybíróság már 2008-ban.
Emellett a szabad politikai vita elemi feltétele a szabad választásoknak, hiszen a polgárok is ez alapján tájékozódnak és hozzák meg a szavazatukra vonatkozó döntéseiket. A VB is arra figyelmeztetett, hogy a politikai hirdetések korlátozására az európai demokráciákban csak igen erős indokok mellett van lehetőség. Ilyenek viszont nincsenek, mert a kormánynak az a magyarázata, hogy mindez a pártok esélyegyenlőséget biztosítaná és választók döntését szolgálná, egyszerű blöff csupán.
A mintakérelem közzétételével a három civil szervezet arra ösztönzi a kampányszabályozás által sújtott pártokat, hogy forduljanak a strasbourgi bírósághoz. A civilek ezt nemcsak a pártok, hanem a választóik érdekében is teszik. Az elkészített biankó beadványt a pártok képviselőinek – ha egyetértenek az abban foglaltakkal – csak le kell tölteniük a szervezetek honlapjáról és alá kell írniuk. Az indítvány szerint a mostani szabályozás és gyakorlat sérti a pártoknak az Emberi Jogok Európai Egyezményben garantált véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogát, és mivel itthon nem lehet vele szemben fellépni, sérül a hatékony jogorvoslathoz fűződő jog, valamint az előállt helyzet ellentétes a hátrányos megkülönböztetés tilalmával is.
A strasbourgi mintakérelem innen tölthető le.
Az illegitim kampánykorlátozások a témájában készült kisfilm pedig itt nézhető meg:
Majtényi László: Bűz van
Megjelent az Élet és Irodalom LXII. évfolyam, 5. lapszszámában, 2018. február 2-án
