Az indítvány négy problémára hívja fel a figyelmet, amelyek a nemzetbiztonsági szektor alkotmányos működésének kockázatait jelentik:
1. A minősített adattá (korábban állam vagy szolgálati titokká) minősítés a közérdekű adatok megismeréséhez való jog legerősebb korlátozása. A minősített adatok védelméről szóló törvény nem biztosítja, hogy tényleg csak indokolt esetben zárjanak el adatokat a nyilvánosságtól és senki ne élhessen vissza ezzel a lehetőséggel, például törvénysértések, korrupció leplezése vagy éppen valamely szervezet jó hírnevének védelme érdekében.
2. Nem biztosít hatékony bírósági jogorvoslatot az új törvény a minősített adatok megismeréséért indított perekben. A törvény a bíróságok számára nem teszi egyértelművé, hogy vizsgálhatják a minősítés indokoltságát, és nemcsak azt nézhetik, hogy a „Titkos!” pecsét rákerült-e az iratra.
3. A nemzetbiztonsági törvény nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó szabályai tovább gyengítik a szolgálatok feletti ellenőrzést. Az országgyűlés nemzetbiztonsági és a honvédelmi bizottságainak tagjai, valamint azok a bírák, akik olyan ügyekben járnak el, ahol minősített adatot is kezelnek, nemzetbiztonsági ellenőrzésen kell, hogy átessenek. Az ellenőrzés során nem pusztán azt vizsgálják, hogy akire titkot bíznak az megbízható-e, hanem azt is, hogy mivel zsarolható. Ezt az ellenőrzést pedig a Nemzetbiztonsági Hivatal végzi, melynek tevékenysége felett pont az így átvilágított képviselőknek és bíráknak kellene kontrollt gyakorolniuk.
4. A büntető törvénykönyv módosításával a minősített adattal való visszaélés büntetőjogi következményeinek alkalmazását teljesen kiszámíthatatlanná teszi a jogalkotó, így a büntetőjog könnyen alkalmas lehet politikai érdekek szolgálatára.
A nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége természetüknél fogva a legkevésbé átlátható, és emiatt különösen gondos ellenőrzést igényel, hogy a rájuk ruházott rendkívül erős jogosítványokkal mindenkor törvényesen és a jogállami értékekkel összhangban éljenek.
Hasonló érvekkel a három szervezet a köztársasági elnökhöz fordult decemberben, hogy kezdeményezze a törvény előzetes normakontrollját az Alkotmánybíróságnál. Mivel ez elmaradt, és a szervezetek véleménye szerint a törvény alkotmányellenes tartalommal lépett hatályba, most az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezték. Remélik, hogy a testület egy gyors döntéssel kötelezi a jogalkotót e törvények alkotmánnyal összhangban álló módosítására.
Az indítvány szövege az oldal alján letölthető.
