2007. július 1. óta Magyarországon törvény kötelezi a bíróságokat egy olyan internetes adatbázis fenntartására, amelyben a törvény által meghatározott ítéletek anonimizált változatban, teljes terjedelmükben megtalálhatók. Ez azt jelenti, hogy már nem csak a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint jelentős, válogatott és megszerkesztett ítéletek ismerhetők meg bárki számára, hanem valamennyi, a törvény hatálya alá tartozó bírósági határozat teljes szövegéhez ingyenesen lehet az interneten hozzáférni. Ez a fajta nyilvánosság elengedhetetlen feltétele nemcsak a közvéleményt foglalkoztató ügyekben történő tájékozódásnak, de annak is, hogy az írott jog érvényesülésének a módját, a jogszabályoknak a bíróságok általi értelmezését bárki megismerhesse, és ahhoz tudja igazítani saját döntéseit. Ez szükséges mind a jogászi szakma munkájához, mind ahhoz, hogy a jogtudomány elemezhesse és építő kritikával illethesse a bírósági ítélkezést. Közvetve a nyilvánosság szolgálja a független, más hatalmi ág által csak igen korlátozott mértékben kontrollált igazságszolgáltatás ellenőrzését, biztosítéka a jogbiztonságnak és a törvény előtt egyenlőségnek.
Az Eötvös Károly Intézet által elvégzett vizsgálat megállapította, hogy a törvény betűjének ugyan megfelel a Bírósági Határozatok Gyűjteménye, azonban nem szolgálja kielégítő módon fent írt célokat.
A gyűjteményben az ítéleteknek csak egy szűk köre jelenik meg; a közvéleményt is kiemelten foglalkoztató ítéletek egy jó része nem szerepel az adatbázisban. Ennek oka részben a gyűjteményre vonatkozó törvényi szabályokban keresendő. Sok fontos ítélet azért nem kerül a gyűjteménybe, mert az eljárás a helyi bíróságokon indult. Ezeknek csak akkor van esélyük arra, hogy nyilvánosságra kerüljenek, ha az ügyben a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárást is lefolytatott. Ez a feltétel pedig igencsak esetleges, és ritkán is következik be. Így szükségesnek látszik a törvényi szabályok olyan módosítása, amely szerint a megyei bíróságok által másodfokú eljárásban hozott határozatokat is közzé kell tenni.
Ugyancsak fontos, a mai közbeszédben is sokszor hivatkozott ügyekben született ítéletek maradtak ki a gyűjteményből azért, mert az adatbázisban csak a 2007. július 1. után jogerősen lezárult ügyek ítéletei szerepelnek. Indokolt lenne legalább a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák ítéleteit visszamenőlegesen, 2004-ig bezárólag feltenni, a továbbiakban pedig folyamatosan bővíteni visszamenőleg is az adatbázist. Fontos lenne az is, hogy a bíróságok elnökei a joggyakorlat szempontjából kiemelkedő jelentőségű ítéleteket - abban az esetben is, ha nem vonatkozik rájuk a kötelező közzététel - a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék. Bár ezt a lehetőséget a törvény már most is biztosítja, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács közlése szerint ilyen közzétételről nem tud.
Az Eötvös Károly Intézet egyrészt arra volt kíváncsi, hogy a közvéleményt foglalkoztató ügyekben született bírósági ítéletek reális időráfordítással, a sajtóban megjelent információk felhasználásával megtalálhatók-e a gyűjteményben. Az előre kiválasztott ügyeknek csak a töredékét sikerült megtalálni, részben azért, mert az ítéletet a törvény alapján nem is kellett megjeleníteni az adatbázisban, részben pedig azért, mert az adatbázis keresési funkciói nem megfelelő módon működnek. A gyűjtemény a sajtó és a közvélemény igényeinek a kielégítésére csak igen korlátozott mértékben lehet alkalmas.
A gyakorló jogászok és a jogtudomány képviselőinek tapasztalatait és igényeit az Eötvös Károly Intézet egy nem reprezentatív kérdőíves felmérésben gyűjtötte össze, amelynek legfontosabb eredménye nemcsak az volt, hogy kiderült: a válaszoló jogászok túlnyomó többsége elégedetlen az ítéletek kereshetőségével (a kérdőívet kitöltő ügyvédeknek a 44%-a nyilatkozott úgy, hogy kifejezetten elégedetlen), hanem a válaszadók nagyon fontos, a működés jobbá tételére irányuló javaslatokat is megfogalmaztak. Az ilyen igényfelmérések egyébként elengedhetetlenek egy alapvetően a felhasználók igényeit kiszolgáló rendszer működtetésekor.
Az adatbázis használhatóságával kapcsolatban több problémát azonosított az intézet. A keresési lehetőségek nem követik az internetes keresés általános szokásait, és nem hasonlítanak a külföldi és nemzetközi bíróságok ítélet-adatbázisainak keresőrendszereire sem. Az adatbázist jobbá tenné, ha a jogászok által ismert és használt adatbázisokéhoz hasonló keresési módszer állna rendelkezésre, és ha a szakmai rövidítéseket is lehetne az adatbázisban használni. Nem lehet bírósági ügyszámra keresni (még a szabadszavas keresővel sem, annak ellenére, hogy minden ítélet tartalmazza az ügyszámot), nem lehet /A., /B. stb. paragrafusokra keresni, az ítéletek nincsenek tárgyszavazva, a találati lista ömlesztve, relevancia vagy egyéb használható sorrend nélkül adja ki a találatként megjelenített ügyeket, nem jelzi a rendszer, hogy mely ítéleteket helyezték hatályon kívül, és az ügy tárgya sem látszik a keresési eredményekben. Rendkívül megnehezíti az eredményes keresést, hogy a találatként kiadott ítéletek mellett nem szerepel azok tartalmának rövid leírása (fülszöveg), így azokat úgy kell a felhasználóknak egyenként letölteniük, hogy tartalmukról semmilyen információval nem rendelkeznek. Mindegyik letöltött ítéletet tartalmazó fájlnak ugyanaz a megnevezése (anonim.rtf), így a fájlok a megnyitás után nagyon könnyen összekeverhetők. A keresési beállításokat nem jegyzi meg a rendszer, és az eredmények nem új oldalon nyílnak meg, így elég egy rossz kattintás, és elölről kell kezdeni az egész keresést.
Az adatbázist a fentieken túl is fontos lenne továbbfejleszteni. Elképzelhető lenne egy olyan megoldás, amely szerint a Bírósági Határozatok Gyűjteménye a jogszabálykereső adatbázissal is együtt tud működni. Érdemes lenne a magyar bíróságok által alkalmazott uniós joganyagot is integrálni a rendszerbe. Jó lenne, ha az adatbázis tartalmazná a nemzetközi bíróságoknak legalább a magyar vonatkozású határozatait, különösen fontos lenne ez az Európai Emberi Jogi Bíróság és az Európai Unió Bírósága tekintetében, amelynek döntéseire a magyar perbeli felek is gyakran hivatkoznak. Megvalósítható lenne a határozatfigyelő szolgáltatás, akár rss feedek segítségével, akár hírlevélre való feliratkozásnak a lehetőségével, ez megkönnyítené a jogászok és egyéb érdeklődők számára a folyamatos és rendszeres tájékozódást. Hasznos lenne, ha a felhasználó igénye esetén elmenthetné a keresési feltételeit a későbbi keresések megkönnyítése érdekében. A fejlesztések lehetőséget biztosítanának az OIT számára, hogy megismerhesse a honlap használóinak szokásait és igényeit.
Az Eötvös Károly Intézet a megfogalmazott javaslatairól konzultációra nyitott a bírósági igazgatás szerveivel és minden érintettel.
A kutatást a Nyílt Társadalom Intézet támogatta.
Függelék - A kérdőíves kutatás eredményeként létrejött adatbázis
Függelék - Overview of the Publication of Court Judgements in Estonia
