A kilencedik
alaptörvény-módosítás különleges jogrendi szabályai, amelyeket 2020
decemberében kiadott állásfoglalásunkban
részletesebben elemeztünk, az eredetileg tervezett 2023. július 1-i időpont
helyett 2022. november 1-ével hatályba léptek, így mostantól többek között az
alkotmányos rend felforgatására irányuló erőszakmentes
tevékenység is, akár ilyen lehet a békés törekvés a demokrácia
helyreállítására, szükségállapot bevezetésére ad lehetőséget. Vajon ez alapján
mostantól szükségállapotot rendelhet el a rezsim, ha Budapesten majd
100 000 polgár megy a kormánnyal szembeni dühét kifejezni a Karmelitához?
Vagy ha a vidéki városokban a megnövekedett rezsiszámlákat kifizetni képtelen,
reményvesztett tömeg utcára vonul, megbénítva ezzel időlegesen bizonyos
közintézmények működését? Akkor is, ha csak békésen, transzparensekkel,
jelszavakat skandálva – tehát erőszakmentesen – teszi ezt? Nem tudjuk. És éppen
ez a probléma. A jogbiztonság, a normavilágosság követelményével élesen szembe
megy, hogy kizárólag a kétharmados kormánypárti parlamenti többség kénye-kedvén
múlik, milyen cselekmény minősül „felforgatásnak”. Az Alaptörvényből ráadásul
most kikerült az a korábbi korlátozó rendelkezés is, miszerint a honvédséget
csak akkor lehet bevetni szükségállapot idején, ha a rendőrség és a
nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása már nem elegendő.
A Nemzeti Együttműködés Rendszere
jogrendjének a 2015-ös menekültválság óta a permanens rendkívüli állapot az
egyik fő jellemzője. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, amelyet a
kormány jogellenesen tart
fent jelenleg is, utóbb csak enyhe bevezetőnek bizonyult. 2020 márciusa óta
szinte folyamatosan különleges jogrend van hatályban: a veszélyhelyzet
bevezetésének hivatkozási alapja a kormány részéről két éven át a
járványhelyzet volt, 2022 márciusa óta az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus
és az annak következtében kialakult humanitárius katasztrófa (Európában
egyébként – Ukrajnán kívül – sehol nem vezettek be rendkívüli jogrendet a
háború kitörése miatt).
A permanens veszélyhelyzeti
állapotnak a honvédség civil lakosság elleni bevetésének lehetősége
szempontjából van jelentősége. Ráadásul, ahogyan arra Vörös Imre professzor,
volt alkotmánybíró nem sokkal az Alaptörvény kilencedik módosítását követően felhívta
a figyelmet, meggyőző érvek szólnak amellett, hogy immár nem csak
szükségállapot idején (és nem csak akkor, ha a rendőrség alkalmazása nem elegendő)
van arra elvi lehetőség, hogy a katonaságot a civil lakosság ellen vesse be a
kormány. Vörös elemzése szerint a katonaság a honvédelmi törvény korábbi
módosítása alapján a különleges jogrend bármelyik esetében, sőt, egészségügyi
válsághelyzetben is bevethető, ugyanis a kilencedik Alaptörvény-módosítás a
honvédségre vonatkozó korábbi szükségállapotbeli korlátozás kiiktatásával már az
alkotmányos garanciák minimumáról is hallgat. E hallgatás pedig Vörös
álláspontja szerint együtt olvasandó az Alaptörvény „A Magyar Honvédség” címet
viselő fejezetben található 45. cikk (2) bekezdésével: „A Magyar Honvédség
működését a Kormány irányítja.” Ezt az általános, határozatlanul
megfogalmazott, bármire és bármikor kiterjedő-kiterjeszthető felhatalmazást Vörös
Imre szerint össze kell vetni a szükségállapotban való felhasználást korlátozó
szabálynak a most hatályba lépő módosítás szerinti törlésével. Ennek okán pedig
„a honvédségnek a civil lakosság elleni bevetése […] már nem csak
szükségállapotban, hanem a különleges jogrend bármelyik esetére kiterjesztve,
be nem határolt intézkedési lehetőséggel most már az Alaptörvény alapján a
kormány korlátlanul gyakorolható joga lesz. Ezzel a bármikor bevezethető
különleges jogrend az Alaptörvény alapján válik a bármikor bevethető nyílt
katonai diktatúra jogrendjévé.”
A honvédség civil lakosság elleni
alkalmazásával kapcsolatos jogszabályok összességében homályosak, értelmezésük
bizonytalan, ami a NER jogrendszerét ismerve inkább főszabály, mintsem kivétel,
s jóllehet, jelen pillanatban a katonaság bevetése szürreális fantazmagóriaként
hathat, önmagában ennek elvi lehetősége is súlyos alkotmányos és politikai
válságállapotot jelez. Ez utóbbira az ízléstelen, szégyenletes
szankciós-bombázós kék plakáterdők is felhívhatják figyelmünket, amelyek révén
egyébként a kormány a lakosság tudatos megtévesztésével megsérti
a polgárok tájékozódáshoz való jogának biztosítására vonatkozó ún.
intézményvédelmi kötelezettségét is. A NER az alkotmányos intézményeket eredeti
jogállami rendeltetésükkel ellentétesen a saját autokratikus törekvései
szolgálatába állítja: a kormány a jogrendszer egészét, az intézményeket,
például a véleményszabadságot vagy az erőszakmonopóliumot az állampolgárok
ellenében, saját bűnös céljaira használja fel.
Noha megtévesztő lehet, hogy bizonyos döntésekre még mindig rányomják a törvény pecsétjét, valójában régóta rendeleti kormányzás alatt élünk, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre hivatkozva a rendőrök bármikor kopogtathatnak ajtónkon. Az, hogy ilyen cselekményekre eddig tömegesen nem került sor, pusztán annak köszönhető, hogy a finomhangolású modern autokráciák, különösen ha az EU-n belül helyezkednek el, igyekeznek a jogrendszerben észrevétlenül elhelyezni az erőszakmonopóliummal, katonai erővel visszaélés zárványait. A lakosság nem jelentéktelen hányadával a kormány pusztán a mindent elárasztó propaganda révén el tudja hitetni, hogy ha nem ők állnának az ország élén, annak a következménye káosz és pusztulás lenne. Amikor ez már nem működik, akkor lesz a rezsim számára kulcskérdés, hogy az állampolgárok védelmére hivatott erőszakszervezetek, katonaság az autokrata rezsim ökleiként vagy eredeti jogállami funkciójuknak megfelelve fognak-e viselkedni.
Felhívás az olvasónak!
Egy-egy elemzésünk, állásfoglalásunk jelképes örökbefogadásával Ön is támogathatja munkánkat! Amennyiben élni kíván a lehetőséggel, az alábbi számlaszámokra utalással teheti meg:
Forint utaláshoz: 10918001-00000041-54080013
Euro utaláshoz: 10918001-00000041-54080037
USD utaláshoz: 10918001-00000041-54080044
Számlatulajdonos: Eötvös Károly Közpolitikai Alapítvány
Cím: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 11.
Bank: UniCredit Bank
SWIFT: BACXHUHB
Támogatás esetén kérjük, küldjön egy üzenetet az info@ekint.org email-címre, amelyben tájékoztat minket arról, hogy név szerint is feltüntethetjük-e Önt az intézet által kiadott írás örökbefogadójaként.
