ekint embléma

Törvény a törvénytelenségről: a pedagógusokat megillető sztrájkjog végleges eltörlése (álláspont)

álláspont 2022-06-08 | Eötvös Károly Intézet Fb Sharing

Az Eötvös Károly Intézet álláspontja a pedagógusokat megillető sztrájkjog végleges eltörlését szentesítő törvényről.

Az Eötvös Károly Intézet 2022 februárjában két álláspontot (1, 2) is közreadott a sztrájkjog felszámolásáról. Ezen írások apropóját az adta, hogy a kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva olyan rendeletet hozott, amely a sztrájk szempontjából kulcsfontosságú elégséges szolgáltatások körét akként szabályozza, hogy azzal teljesen lehetetlenné teszi a pedagógusok számára a sztrájkjog gyakorlását. A februárban több nagy megmozdulást és országos felháborodást kiváltó kormányrendelet által előírt új szabályokat az újonnan alakult országgyűlés fideszes többsége 2022. május 24-én – régi szokásához híven – egy 70 oldalas salátatörvénybe rejtve törvénybe iktatta.

A parlament által megszavazott törvényt a nemzet egységének kifejezésére felesküdött újdonsült köztársasági elnök, Novák Katalin – a pedagógusok sztrájkbizottságát alkotó Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tiltakozása ellenére – másnap aláírásával szentesítette. Legutóbb a háborús veszélyhelyzet bevezetése kapcsán fejtettük ki, hogy az autokratikus rendszerek egyik fő jellemzője a túlbiztosítás. A NER által elnöki székbe ültetett Novák Katalin nem kockáztatott volna sokat, ha előzetes normakontrollt kezdeményez a sztrájkjogot ellehetetlenítő passzusokra vonatkozóan a NER kiszolgálójává vált Alkotmánybíróságnál. A túlbiztosítás mindig a félelem jele. Az oktatás, a tanterem még diktatúrákban is képes a szabad gondolkodás, a kritikai attitűd menedékeként szolgálni. A tanteremben (és a tantermeken kívül, például egy sztrájk során) helye van érveknek, ellenérveknek. Az idejétmúlt, korszerűtlen, felülről oktrojált tanrend ellenére az osztályterem ajtaja mögött az oktató alkotó, együttgondolkodó, kooperatív közösséget faraghat a diákokból. Hosszú oldalakon át sorolhatnánk, hogy milyen szakpolitikai döntések következnek demokráciákban abból a számunkra régen tapasztalt helyzetből, amikor egy ország politikai vezetése az oktatásra lehetőségként, nem pedig veszélyként tekint.

Korábbi álláspontjainkban amellett érveltünk, hogy a NER által teremtett feltételek mellett jogos érdekük érvényesítésére a pedagógusok számára jóformán csak a polgári engedetlenség – bármit is állít Pintér Sándor belügyekért, oktatásért és egészségügyért egyszerre felelős miniszter – jog által is ismert eszköze maradt. A polgári engedetlenség gyakorlása ugyanakkor annál nehezebb, minél kevésbé számíthat arra a sztrájkot gyakorló állampolgár, hogy a jogi intézményrendszer jogállami módon, szakmai alapon ítéli meg a cselekedete alapjául szolgáló, jogellenesnek vélt szabályt, intézkedést. A pedagógusok tehetetlenségérzésének, reményvesztettségének mértékére, ezek hosszútávú hatásaira pedig nem csak az olyan eseményekből következtethetünk, mint például a polgári engedetlenségi mozgalmat elindító pedagógus pályalehagyása: a pedagógusképzésekre már annyira kevesen jelentkeznek, hogy szakértők szerint 10–15 év múlva nem lesz, aki többek közt kémiát tanítson, egyes pedagógusok pedig tömeges felmondást fontolgatnak, válaszul a törvényjavaslat elfogadására.

Az ellenzéki közvélemény egy része sem rest időnként visszhangozni azt a hamis toposzt, hogy bár az Orbán-rendszer antidemokratikus és korrupt, azért „kormányozni tudnak”. Noha az oktatás és az egészségügy lezüllesztése nem 2010-ben kezdődött, abban az elmúlt harminc év valamennyi kormányának van felelőssége, tizenkét év NER uralom alatt minden objektív mutató szerint is hatalmasat romlott e két szféra állapota is. A kreált ellenségekkel szemben vívott szabadságharc sáncain túl egymásra mutogató miniszterek, fejüket vakargató hivatalnokok, kilóméterhosszú kórházi várólisták és az utolsó szem fénymásolópapír miatt is KLIK-kérvényeket írogató igazgatók képe sejlik fel. Az autokrata rezsim – a hiedelmekkel ellentétben – valójában nem tud kormányozni, ugyanakkor akár évtizedekig képes propagandáján keresztül elhitetni, hogy minden közszolgáltatást érintő probléma okozója valami rejtélyes ellenséges erő.

Minden nap, amit az ellenzéki térfél szereplői nem a fentiekkel szemben alternatívát mutató, jogállami, szolidáris és igazságos Magyarország rég elkészítendő víziójának létrehozásával, kommunikálásával és megvalósításával töltenek, elvesztegetett idő.


Kép forrása: szombathely.hu / facebook.com

***

Felhívás az olvasónak!


Egy-egy elemzésünk, állásfoglalásunk jelképes örökbefogadásával Ön is támogathatja munkánkat! Amennyiben élni kíván a lehetőséggel, az alábbi számlaszámokra utalással teheti meg:


Forint utaláshoz: 10918001-00000041-54080013

Euro utaláshoz: 10918001-00000041-54080037

USD utaláshoz: 10918001-00000041-54080044


Számlatulajdonos: Eötvös Károly Közpolitikai Alapítvány


Cím: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 11. 

Bank: UniCredit Bank

SWIFT: BACXHUHB


Támogatás esetén kérjük, küldjön egy üzenetet az info@ekint.org email-címre, amelyben tájékoztat minket arról, hogy név szerint is feltüntethetjük-e Önt az intézet által kiadott írás örökbefogadójaként. 

Legolvasottabb bejegyzések