Az Eötvös Károly Intézet 2015. március 15-én „Legyen köztársaság! Alkotmánypolitikai vázlat Magyarország politikai válsága idején” címmel tett közzé vitairatot, amelyben az alkotmányosság helyreállítása ügyében fogalmaztunk meg tartalmi és eljárási természetű javaslatokat. Ehhez kértük ki most az alkotmányosság ügyében érintett pártok és civil szervezetek véleményét. Megkeresésünkre a DK, az Együtt, LMP, a MoMa, a MostMi, az MSZP és a Szolidaritás küldte el álláspontját. Úgy gondoljuk, hogy a politikát formáló szervezetek szabadsághoz fűződő viszonya rendszeresen tisztázandó. Ezért meg akartuk tudni pártoktól, közéletben részt vevő civil szervezetektől, hogy mi a véleményük az életünket alapvetően befolyásoló alkotmányról, a közös szabadságunkról.
Az Eötvös Károly Intézet vitairata szerint vissza kell térnünk a jogállam Magyarország által már kipróbált és bevált alkotmányos alapelvekhez. Ennek oka, hogy nem az alkotmányos alapelvek okozták a köztársaság bukását. Az intézetünk szerint nem az Alaptörvény toldozása és javítgatása a feladat, hanem egy új alkotmány megalkotása. Az alkotmányos jobboldalnak és baloldalnak ezért az alkotmány helyreállítására kellene szövetkeznie egymással az alkotmányosság bármely politikai oldalhoz tartozó ellenfeleivel szemben.
A pártok, miközben változatos ötleteket fogalmaznak meg, egyetértenek abban, hogy új alkotmány kell, az Alaptörvény módosítása nem megoldás. Abban is többé-kevésbé egyetértés van, hogy a 89-90-es jogállami alkotmányt tekintik alapnak. Többen hangsúlyozzák, hogy hazánk végleges alkotmánya a jobb- és baloldal közös alkotása legyen. Az alkotmányos stabilitás érdekében változtatnák meg többen az alkotmány módosítási szabályait, a pártok és szervezetek nagy többségben növelnék a közvetlen részvétel súlyát, lehetőségeit. Többen felvetik azt a kérdést, hogy a jogállam helyreállítható-e nem jogállami eszközökkel is, illetve milyen eszközök alkalmazása képzelhető el a cél érdekében. Felmerül, hogy kétharmados törvények ne kössék meg egy következő kormány kezét.
Sajátos menetrendek is szóba kerültek: van, aki a gyors alkotmányozást, akár Alkotmányozó Nemzetgyűlés létrejöttét helyesli, míg a másik elképzelés szerint az új alkotmány elfogadása előtt ötszáz nap alatt helyre kell tenni az ország gazdaságát, a harmadik álláspont szerint az alkotmányosság helyreállítását közjogi reform előzné meg. Van olyan, aki az alkotmányozó parlamentnek az alkotmány elfogadása után esedékes feloszlatását nem támogatja. Találkozunk végül olyan felfogással is, amely az alkotmányos keretek teljes újragondolását tartja helyesnek, olyan innovatív megoldásokat is említve, mint az ún. likvid demokrácia eszméje. Az alkotmányról szóló átfogó társadalmi vitát és az alkotmány népszavazással megerősítését jelentős egyetértés övezi.
A vitairat, magánszemélyek és a politikai pártok véleménye az EKINT honlapján olvasható. Az EKINT a válaszokat az alkotmányosság helyreállításának legfőbb kérdésköreit sorra véve elemezte, így például tárgyalja az új alkotmány elfogadásának módját, a közvetlen demokrácia eszközeit és az alkotmánybíráskodás jövőjét is.
Majtényi László: Bűz van
Megjelent az Élet és Irodalom LXII. évfolyam, 5. lapszszámában, 2018. február 2-án
