Ellenzéki képviselők az MTVA székházában (elemzés)

A Központi Nyomozó Főügyészség január 21-i közleményében mások mellett a következő olvasható: „Az országgyűlési képviselők az MTVA székházában nem hivatalos személyként jártak el (!), ugyanis hivatalos eljárást nem folytattak(!), hanem megjelenésükkel, mozgásukkal kezdetektől fogva az volt a céljuk, hogy a tüntetéshez kapcsolódva, politikai követelések beolvasásával a műsorrendet megzavarva az élő műsorokat megszakítsák. A rendbontó magatartásuk miatt velük szemben jogszerűen fellépő MTVA Fegyveres Biztonsági Őrség tagjainak eljárását akadályozták, azzal szemben tettlegesen ellenálltak. A felvételek azt igazolják, hogy a képviselők épületből történő eltávolítása jogszerűen történt. (...)”

Az Eötvös Károly Intézet (EKINT) nem sokkal a választások után, még 2018. május 3-án levélben fordult az ellenzéki parlamenti képviselőkhöz. Ebben a választások utáni új helyzetet értékelve arra is felhívtuk a mandátumukat átvevő képviselők figyelmét, hogy amikor az Országgyűlés politikai súlya elenyészik és az érdemi döntések már nem a parlamentben születnek, felértékelődik az országgyűlési képviselők parlamenten kívüli politikai, jogvédelmi és érdekvédő szerepe. A képviselői jogkörökkel nem ellentétes ugyanis, ha az országgyűlési képviselők utánajárnak és – az érintettek önendelkezési jogát tiszteletben tartva – nyilvánosság elé tárják akár az egyes polgárokat, azok csoportjait ért politikai motivációjú méltánytalanságokat. 2018. decemberében hirtelen aktuálissá váltak az EKINT korábbi mondatai. Azt is lehetett tudni, hogy a hatalom mindig nagyon meglepődik, ha mellékesnek látszó, korábban kevéssé használt jogosultságokat ellenfelei politikai eszközként használatba vesznek.

Az EKINT elemzéséből kiderül, hogy a műsorszolgáltató épületébe bejutó képviselők jogosan követelhették, hogy követeléseiket tegyék közzé, őket pedig szólaltassák meg, és igaz az is, hogy ez a közszolgálati médiaszolgáltatónak valóban médiajogi kötelessége is volt. Ennek ellenére műsort szerkeszteni, az élő adás helyszínére, a stúdióba meghívás nélkül belépni mégsem volt joguk (a hírek szerint egyébként nem is volt élő műsor, konzervadás ment), azaz a biztonsági őrök, miközben addig egy ujjal sem nyúlhattak volna hozzájuk, joggal állhatták volna el előlük az élő adás stúdiójába nyíló ajtót. De mint azt, az ellenzéki képviselők felvételei alapján tudjuk, nem ez történt.

Úgy tűnik, a képviselők által készített felvételek miatt az őket bántalmazó biztonsági őrök személyiségi jogaira hivatkozó Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hivatalnál nem hallottak arról, hogy a nemzetközi és a hazai adatvédelmi joggyakorlat szerint is, a titkos fénykép-, hang-, videófeltételek készítése is elfogadható bizonyítékként, ha azt olyan súlyosan jogsértő magatartás bizonyítékaként szerzik be, amely másként nem lehetséges. Az MTVA épületében a képviselők ráadásul nem titkos felvételeket készítettek, hanem tejesen nyíltan videózták azt, hogy a közhivatalt képviselők akadályozzák őket jogkörük gyakorlásában és bántalmazzák őket.

Az EKINT elemzése a képviselők elleni erőszak jogi hátterét vizsgálva többek között az alábbi kérdésekre keresi a válasz:

Az elemzés teljes szövege az alábbi linken olvasható: http://ekint.org/lib/documents/1548238640-EKINT_Vakrepules_Az_orszaggyulesi_kepviselok_jogainak_ervenyesulese_a_NER-ben.pdf

Kép forrása: index.hu