Dr. Szili Katalin az Országgyűlés elnöke részére
Tisztelt Elnök Asszony!
A Kormány az Országgyűlésnek T/1202. számon benyújtotta a kormány üléseinek dokumentálásáról szóló szabályokat is tartalmazó törvényjavaslatot. Az Eötvös Károly Intézet ezúton fejti ki álláspontját a javasolt szabályokról és azok alkotmányosságáról.
A törvényalkotást az Alkotmánybíróság 32/2006. (VII. 13.) AB határozata indokolja, amelyben a testület megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta törvényben a kormányülések tartalmi dokumentálásának rendjét, és felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának 2006. december 31. napjáig tegyen eleget. A határozat indokolásából kiderül, hogy a hatályos szabályokat, amely szerint a kormányülésekről hangfelvétel és összefoglaló készül, tartalmi szempontból nem kifogásolta az Alkotmánybíróság. Kritikával a jogforrási szintet illette, nevezetesen azt, hogy jelenleg a Kormány határoz arról, milyen mélységben rendeli el a kormányüléseken megjelenő álláspontok rögzítését, mivel pedig ez több alapvető jog gyakorlását érinti közvetlenül, ennek törvényi szinten kell megtörténnie. Az Alkotmánybíróság arra is rámutatott, hogy a nem megfelelő szintű szabályozás oda vezetett, hogy az elmúlt másfél évtizedben a Kormányok saját belátásuk szerint, rendszeresen módosították az üléseken elhangzottak rögzítésére és a kormányülések iratainak kezelésére vonatkozó szabályokat. Ezek a változtatások esetlegesek voltak, ezért az ülések dokumentálására vonatkozó, következetesen érvényesülő gyakorlat nem alakult ki.
A kérdéses törvényjavaslat, tartalmi szempontból visszalépést jelent. A javasolt szabályozást, tartalmát tekintve, alkotmányellenesnek tartjuk, ellentétes az Alkotmánybíróság döntésével is. A Kormány hatályos Ügyrendje szerint az ülésekről a jelenlévők névsorát, az előterjesztések címét, a hozzászólók nevét, szavazás esetén ennek tényét és számszerű arányát, a koalíciós egyetértési jogot gyakorló kormánytag esetleges ellenvéleményére való utalást, és a döntést tartalmazó összefoglaló, valamint az ülés szó szerinti jegyzőkönyvéül szolgáló hangfelvétel készül. A törvényjavaslatban javasolt szabályok ezzel szemben elhagyják a Kormány ülésein való hangfelvétel készítésének kötelezettségét, sőt az új előírások szerint a kormányülésen elhangzottakat semmilyen módon nem lesz kötelező rögzíteni.
A javasolt szabályok tehát nem tesznek eleget az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak. Az Alkotmánybíróság a már hivatkozott határozatában azt hangsúlyozta, hogy a közhatalmat gyakorló intézmények és az állami költségvetésből részesülő más intézmények is kötelesek működésüket kellőképpen dokumentálni: a közfeladat ellátásával kapcsolatos tevékenységüket érintő információkat mindenekelőtt le kell jegyezniük, azaz rögzíteniük kell a közérdekű adatokat. A Kormány ülésein az ország életét nagyban befolyásoló közhatalmi, politikai döntések születnek, egy demokratikus jogállamban pedig a polgároknak joguk van arra, hogy az életükre alapvetően kiható döntéseket, az azokat alátámasztó indokokat és a döntéshozatalban részt vevők szakmai álláspontjait (esetleges ellenvéleményeiket) - akár késleltetetten is - megismerjék, ezért a kormányüléseken elhangzottak lejegyzéséről való döntés egyszersmind a közérdekű információk rögzítéséről szóló döntést is jelent, és a későbbi kutathatóság előfeltétele. A miniszterelnök blogján arról ír, hogy a jelenlegi szó szerinti jegyzőkönyvezési szokáson nem óhajt változtatni. Ez üdvözölhető, de vajon miért alapulna az alkotmányos követelményt követő gyakorlat alkotmányellenes szabályozáson?
Ezeknek a kívánalmaknak nem tesz eleget az a szabályozás, amely szerint csak az ülésen részt vevő személy kifejezett kérésére kell dokumentálni a véleményét, így a döntéseket alátámasztó indokok és a döntéshozatalban részt vevők szakmai álláspontjai nem, vagy csak kivételesen kerülnek rögzítésre. Javasoljuk ezért, hogy az Országgyűlés - a Kormány által javasolttal ellentétben - olyan szabályokat alkosson, amely alapján az ülésen elhangzottak főszabályszerűen, tehát nem csak valakinek a kérésére kerülnek dokumentálásra, például úgy, hogy hangfelvétel készítését is kötelezővé teszik. Enélkül ugyanis továbbra is a mindenkori Kormány belátására lenne bízva a dokumentálás.
Sajnálatosnak tartanánk, ha a szabályozás megfelelő jogforrási szintre emelését a jogalkotó arra használná fel, hogy egyúttal csökkentse az alapjogok érvényesülésének már elért szintjét. Szeretnénk ugyanakkor hangsúlyozni, hogy megítélésünk szerint a kormányülésen elhangzottak titkosíthatóak. Az alkotmányos követelményeknek megfelel az információszabadság késleltetett érvényesülésének biztosítása is.
Budapest, 2006. november 9.
Majtényi László
Az Eötvös Károly Intézet elnöke
