ekint embléma

A kockásingesek és a bírói függetlenség (álláspont)

álláspont 2022-10-06 | Eötvös Károly Intézet Fb Sharing

Az Eötvös Károly Intézet álláspontja a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok pereskedésének esélyeiről.

A pénteken kirúgott kölcseys tanárok közül ketten már aznap jelezték, hogy munkaügyi pert kezdeményeznek a munkáltató döntésével szemben. Egyikük, Törley Katalin a Partizánnak adott interjújában a következőket mondta: „Én készséggel vállalom, és minden nyilatkozatunkban vállaltuk, hogy tudatosan szegünk szabályt a polgári engedetlenséggel, és ennek vállaljuk a következményeit, de a munkaügyi jogkövetkezményeknek minden esetben, a polgári engedetlenség esetében is, arányosnak kell lenniük, és szerintem az arányosság elve itt semmiképpen nem érvényesült.”  

Egy bírósági eljárás sikere jelentős részben a bírói függetlenség állapotának függvénye. A polgári engedetlenség miatt elbocsájtott pedagógusok ügye próbára teheti a magyar bírósági szervezet függetlenségét az ügy politikai jelentősége miatt. A pert indító tanárok ugyanis a kormány intézkedései (így a sztrájkjog kiüresítése és a közoktatás lezüllesztése) és cinikus tétlensége (az érdemi béremelés hiánya) ellen tiltakoztak a még rendelkezésükre álló eszközzel, a törvények nyílt és őszinte megsértésével, tekintettel arra, hogy törvényes eszköz (szakmai egyeztetés, sztrájkjog gyakorlása) már nem maradt a kezükben. Azaz a jogvita a munkavállaló pedagógus és a kormány politikáját végrehajtó tankerület mint munkáltató között zajlik. Az egyén v. állam típusú jogvitákban rendszerint csak szilárd demokráciák polgárai remélhetnek sikert. Magyarországról legutóbb az Európai Parlament állított ki olyan bizonyítványt, amely szerint az ország nem demokrácia többé. Némi reménysugár, hogy – amint az alábbiakból kitűnik – az autokratikus áttörés a bíróságokon egyelőre részleges, a jogállamiság hívei ragaszkodnak elveikhez. 

A helyzet persze nem ad okot túl nagy bizakodásra, az Európai Unió ugyanis visszatérően hangsúlyozza Magyarországot érintő jelentéseiben, hogy a bírói függetlenség garanciái jelentősen sérültek az elmúlt években. Érdekes azonban, hogy az uniós forrásokért folytatott tárgyalások során eddig egyetlen nyilvános kormányzati vállalás sem irányult a bírói függetlenség megerősítésére. Pedig független bíróságok nélkül semmilyen korrupciós harc nem vezethet eredményre.

A politikai hatalom és a bírósági vezetés részéről elkövetett jogsértésekre sok esetben a bírák önkormányzati szerve, az Országos Bírói Tanács (OBT) hívta fel elsőként a figyelmet. Az OBT ugyanis alkotmányos kötelezettségét komolyan véve 2018 óta folyamatosan felügyeli a bíróságok központi igazgatásnak működését. Az OBT-nek köszönhető, hogy fény derült az Országos Bírósági Hivatal (OBH) korábbi elnöke, Handó Tünde által elkövetett szabálytalanságokra a bírósági vezetők kinevezését illetően. Bár az OBT fellépése a törvénysértő vezetői kinevezéseket és ezáltal a bíróságok politikai elfoglalását nem tudta semmissé tenni, azt azért elérte, hogy a hatalom az Alkotmánybíróságra menekítse a botrányhős Handót. Az OBT volt az a szerv, amely határozottan tiltakozott a szintén Fidesz-közeli Varga Zs. András főbíróvá választása ellen, és az elmúlt hónapokban éppen az OBT mutatott rá arra, hogy a Kúria elnöke törvénysértő módon bírált el bírói pályázatokat. De szintén az OBT munkájának eredménye a 2022-ben elfogadott Etikai Kódex, amely immár széles körben védi a bírák véleménynyilvánítási szabadságát, elősegítve ezáltal azt, hogy a bírák szabadon beszélhessenek a bírósági szervezetet és a bírói függetlenséget érintő törvényekről és intézkedésekről. Ez utóbbi lehetőség – talán nem kell mondanunk – a szervezet védekezőképességének erősítését is jelenti.

Az előbbiek fényében aligha meglepő, hogy Varga Zs. András szisztematikusan támadja az OBT-t és a bírói önigazgatás intézményét. Varga Zs. hozzáállását részben személyes sértettsége, részben az a tapasztalata magyarázza, hogy a bírói tanács autoriter rendszerekben a bírói függetlenség képviselőjeként és védelmezőjeként léphet fel, ezáltal a politikai hatalom (és a vele összefonódó bírói elit) intézményes ellensúlyaként működhet. A jelenlegi OBT elkötelezett védelmezője a bírói függetlenség eszméjének, ezért nem fél felszólalni az azt veszélyeztető politikai cselekvésekkel és bírósági vezetői gyakorlatokkal szemben. Ennek legújabb bizonyítéka, hogy a testület nyilatkozatban ítélte el a szóvivője elleni folytatott lejárató kampányt, melynek egyes kormányközeli sajtóorgánumok adtak teret, míg az év elején hatékonyabb fellépést szorgalmazott az OBH elnökénél annak kivizsgálására, hogy a Völner-Schadl-üggyel összefüggésben történt-e bármilyen nyomásgyakorlási kísérlet a Budapesti Törvényszék elnöke részéről. Ebben a kérdésben az OBT hajthatatlan, így a testület ma is harcol az OBH elnöke által időközben titkosított igazgatási vizsgálat megállapításainak megismeréséért. A függetlenség megőrzéséért folytatott küzdelem része, hogy az OBT 2022 szeptemberi ülésén saját hatásköreit és működési feltételeit érintő javaslatcsomag előterjesztéséről döntött. 

 Az OBT mandátuma 6 évre szól, a jelenlegi testületnek pedig 2024 elején lejár a megbízatása. Valós veszély, hogy a politikai hatalom, illetve annak közvetítőjeként a kormányhoz lojális bírósági vezetés beavatkozik a következő OBT-választás folyamatába annak érdekében, hogy elkerülje egy újabb bátor, alkotmányos kötelezettségét komolyan vevő, a bírói függetlenségért fáradhatatlanul küzdő, autonóm bírói tanács létrejöttét. 

Az elmúlt napokban előtérbe került egy olyan forgatókönyv is, amely a piszkos munkát nem a kormányra vagy a bírósági vezetőkre, hanem az Alkotmánybíróságra bízná. Az Alkotmánybíróság honlapja szerint ugyanis a testület ezen a héten tárgyalja azt az ombudsmani beadványt, amely az OBT összetételét és legitimációját érintő kérdésekkel kapcsolatban kéri az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek értelmezését. Talán nem véletlen, hogy a 2019 elején beadott, azaz közel 3 és fél évig jegelt indítványt éppen most tűzte napirendjére, mégpedig soron kívüli eljárás keretében(!) a taláros testület. Az indítvány érdekessége, hogy azt az alapvető jogok biztosa az OBH akkori elnökének, Handó Tündének a javaslatára terjesztette elő, így egy lényegében Handó-indítványról fog dönteni az azóta Handóval kiegészült Alkotmánybíróság. 

Az indítvány történetéhez hozzátartozik, hogy Handó Tünde az OBH elnökeként rendkívül feszült viszonyba került az Alaptörvény szerint őt ellenőrizni hivatott OBT-vel, amiért a bírói önigazgatási szerv 2018-ban több esetben is törvénysértőnek nyilvánította Handó kinevezési gyakorlatát. Handó Tünde azonban a probléma orvoslásaként nem a törvénysértő gyakorlatok felszámolására, hanem az őt ellenőrző OBT ellehetetlenítésére tett kísérletet.  Az OBT akkor frissen megválasztott tagjai közül többen, vélhetően a központi igazgatás nyomására, lemondtak megbízatásukról. Ezt felhasználva Handó nyilvános közleményben minősítette törvénytelennek az OBT működését. A lemondott tagok helyére kiírt póttagválasztó küldöttgyűlést pedig meghekkelték a Handó kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezetők. Végül az OBH elnöke 2019 márciusában az alapvető jogok biztosától kérte az Alkotmánybíróság eljárásának indítványozását annak megállapítása érdekében, hogy az Alaptörvény rendelkezéseiből levezethető-e konkrét követelmény az OBT összetételét és működésének törvényességét illetően. 

Hogy milyen veszély rejlik az Alkotmánybíróság eljárásában? Az elmúlt években a kormány számos esetben az alkotmánybírósági gyakorlatra hivatkozással szűkítette alapvető jogok terjedelmét vagy nyeste vissza a jogállamiság intézményi garanciát. A kormány egy elbukott népszavazás és Alaptörvény-módosítási kísérlet után az Alkotmánybíróságot használta arra, hogy az alkotmányos identitás védelmének követelményét alaptörvényi szintre emelje, megteremtve ezzel az uniós jogszabályok felülvizsgálatának lehetőségét. Szintén az AB-gyakorlat adott alapot a gyülekezési jog korlátozására az otthon védelmére hivatkozással. De azt is az Alkotmánybíróságnak „köszönhetjük”, hogy 2020 óta a közhatalmi szervek is élhetnek az alkotmányjogi panasz eszközével nem létező alapjogaik megsértésére hivatkozással. 

Az alapvető jogok biztosának váratlanul előhúzott indítványa elvont alkotmányértelmezésre kéri az Alkotmánybíróságot, így a Fidesz-jelöltekkel feltöltött taláros testületnek lehetősége nyílik az OBT összetételére, tagjainak megválasztására vonatkozó szabályok meghatározására, így a 2024-ben esedékes OBT-választás folyamatának befolyásolására. Könnyen megtörténhet, hogy az Alkotmánybíróság fog gondoskodni a bírói függetlenség további csorbításáról.

Ha nem is reménytelen, de nem a legkedvezőbb körülmények között vágnak neki a kirúgott tanárok az állam elleni pereskedésnek.


Kép forrása: euronews


Felhívás az olvasónak!


Egy-egy elemzésünk, állásfoglalásunk jelképes örökbefogadásával Ön is támogathatja munkánkat! Amennyiben élni kíván a lehetőséggel, az alábbi számlaszámokra utalással teheti meg:


Forint utaláshoz: 10918001-00000041-54080013

Euro utaláshoz: 10918001-00000041-54080037

USD utaláshoz: 10918001-00000041-54080044


Számlatulajdonos: Eötvös Károly Közpolitikai Alapítvány


Cím: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 11. 

Bank: UniCredit Bank

SWIFT: BACXHUHB


Támogatás esetén kérjük, küldjön egy üzenetet az info@ekint.org email-címre, amelyben tájékoztat minket arról, hogy név szerint is feltüntethetjük-e Önt az intézet által kiadott írás örökbefogadójaként. 

Legolvasottabb bejegyzések