Társadalmi elvárás a pártfinanszírozás ügyének rendezése - erre alapozzák optimizmusukat parlamenti forrásaink, mondván: mára a pártok kifejezetten kellemetlennek tartják azt a különbséget, amely a társadalom, illetve az önmagunk iránt támasztott elvárások között mutatkozik. A törésvonal mélysége kovácsolhatja tehát egybe a szereplőket - hogy a politikai intézmények presztízsét kihúzzák a mélyből. Talán ezzel is magyarázható, hogy - ha a politikai közhangulat kevéssé kedvez is a megállapodásnak - a Népszabadság információja szerint immár a finisébe érkezett a hónapok óta tartó pártközti háttéregyeztetés.
A tárgyalásokat a Majtényi László volt adatvédelmi biztos vezette Eötvös Károly Közpolitikai Intézet kezdeményezte; illetve bevonták a konzervatív-szabadelvű Nézőpont Intézetet is. A Fidesz már a kezdetektől jelezte nyitottságát; a megegyezés valószínűségét a megkérdezett politikusok szerint az is növeli, hogy a nyilvánosság teréből igyekeztek kivonni az egyeztetéseket. Informátoraink szerint a nyilvánosság előtt esélyük sem volna a kompromisszumra; eddig a napi politikai érdekek, "az összeborulás rémképe" felülírták a közös érdekeket.
A koalíció és ellenzéke már többször nekifutott a kérdés rendezésének. A kormány tavaly nyáron nyújtotta be pártfinanszírozási javaslatát, erről nyilvános egyeztetéseket folytattak, végül az önkormányzati választások közelsége, illetve "különutas" módosító indítványok miatt az ügy megfeneklett - a kabinet előterjesztését egyébként Majtényi László "meglepően színvonalasnak" nevezte.
A múlt hétvégi, Lovasberényben megtartott koalíciós egyeztetésen is szóba került a kérdés: az MSZP és az SZDSZ megállapodásban rögzítette a kampányfinanszírozás alapelveit. Az egészségügyi reformról folytatott viták közepette muszáj volt legalább egy konszenzusos ügyet felmutatni - értesülésünk szerint ez olyanynyira bejött, hogy a liberálisok és a szocialisták "meglepetésszerűen" megállapodtak például a kampánykeret maximalizálásáról, amit a kormány eredeti javaslata szerint eltöröltek volna. A lovasberényi megállapodás további célokat is szolgált: egyik forrásunk szerint leginkább azt, hogy egyeztetett állásponttal tárgyalhassanak tovább az ellenzékkel. Másfelől az ellenzék felé is gesztust gyakoroltak: az alapelvek között az ellenzékkel első körben már egyeztetett elképzelések is megjelentek - vagyis sajátos politikai metakommunikáció folyik a pártok közt. Első reakcióiban a Fidesz és az MDF is elfogadhatónak nevezte a koalíció által megfogalmazott kampányfinanszírozási elveket - feltéve, hogy garanciákat építenek be a készülő javaslatba arra, hogy a kormány nem folytathat pártkampányt.
A (nagyjából) konszenzusos tervek szerint parlamenti, önkormányzati, népszavazási kampányokra 2010-től új szabályok vonatkoznának:
- bevezetnék az elkülönített, nyilvános kampányszámlát, amelyet a jelenleginél erősebb jogosítványokkal felruházott ÁSZ folyamatosan ellenőrizhetne. A magánszemélyek adományait (merthogy a céges támogatásokat tiltanák) és a kampányjellegű ráfordításokat tehát tételesen nyomon lehetne követni;
- fölmerült egy olyan ösztönző rendszer bevezetése, amellyel rákényszerítenék a pártokat a magánadományok gyűjtésére; az állami hozzájárulást ezek mértékéhez kötnék;
- kampányra a jelenlegi öszszeg (képviselőnként egymillió forint) legalább háromszorosát, egyes elképzelések szerint akár a tízszeresét is elkölthetnék;
- egységes tarifákkal hirdethetnének: a kialkudott kedvezményeket nem írhatnák jóvá a kampányszámlán;
- egy, legfeljebb két hónaposra rövidítenék a kampányidőszakot;
- rendeznék a pártok által használt ingatlanok tulajdonjogát;
- a számvevőszékkel közösen kidolgozzák a közpénzek hatékonyabb felhasználását, illetve annak az átláthatóságát szolgáló közpénzügyi törvényt.
A pártok tervei szerint az elvi egyezség után az igazságügyi tárca (június tájékán) kodifikálná az új javaslatokat. Ezután ismét Majtényiék koordinálásával egyeztetnének. Ezt követően, ősszel nyújtanák be immár közös javaslatukat az Országgyűlésnek annak érdekében, hogy ezúttal ne szedhessék szét az egyes érdekcsoportok a konszenzusos javaslatot módosító indítványaikkal. Igaz, azt már a parlamenti vitában döntenék el a frakciók, hogy pontosan mekkora keretből kampányolhatnának, hogy milyen arányú magánadományra mennyi állami pénz folyhatna a számlájukra, s hogy a számvevőszék pontosan milyen garanciákat kapna arra, hogy a pártgazdálkodás átláthatósága ne csak papíron érvényesülhessen. - Persze, naivitás volna azt feltételezni, hogy ezúttal minden simán megy majd; láttunk már karón varjút... - jegyezte meg a tárgyalások egyik résztvevője, aki szerint kérdés, mit szólnak majd a frakciók a tárgyalók esetleges megállapodásához.
Karón varjú
A pártközi megállapodás egyik feltételével, a kormányzati kampányolás betiltásával kapcsolatos érdekekre is rávilágít Szijjártó Péter Fidesz-szóvivő tegnapi nyilatkozata: "A kormány ne költse hárommillió vizitdíj összegét, kilencezer fiatal tandíját arra, hogy hazugságait elmagyarázza az embereknek! (...) A Fidesz felszólítja a kormányt, álljon el attól a tervétől, hogy 900-1000 millió forint közötti összegben pályázatot ír ki intézkedései kommunikálására." (Hírösszefoglalónk)
Különben baj lesz!
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet az év elején kezdeményezte a pártközi egyeztetéseket, s felszólította a pártokat: még az idén alkossanak végre tisztességes, betartható, ellenőrizhető, szankcionálható törvényt a párt- és kampányfinanszírozásról - "különben baj lesz". Az intézet kutatásai szerint minden tíz forint kampánykiadásból kilenc illegális forrásból kerül a pártkasszákba. Az ÁSZ az eddigiek során tartalmi ellenőrzés nélkül fogadta el a pártok valótlan beszámolóit a kampányköltésről. A nyomozó hatóságok nem nyomoztak. A sajtó nem tartja folyamatosan napirenden a kampánykasszák botrányát" - érvelt az intézet.
