Két évvel ezelőtt kezdte el a magyar kormány kriminalizálni és vegzálni politikai haszonszerzés céljából a menekült és migráns embereket. Az ellenük folytatott verbális agressziót és gyűlöletkampányt pár hónap után konkrét jogsértő törvénymódosítások követték, majd pengés drótos kerítéssel lezárták először 2015. szeptemberében a szerb - magyar, majd októberben a horvát - magyar határt. A fizikai és a jogi határzár után a dél felől érkező, hazánkon áthaladni kívánó, de valójában Nyugat-Európa felé igyekvő embereknek két választása maradt. Vagy megpróbáltak átjutni a kerítésen, ezzel rögtön elkövetve a büntetőtörvénykönyv új, határzárral kapcsolatos bűncselekményeinek egyikét, vagy a kijelölt tranzitzónákban beadták menedékkérelmüket. Az utóbbi ráadásul nem is ment egyszerűen, hiszen a déli határszakaszon csak 4 helyen (Beremend, Letenye, Tompa és Röszke) állítottak fel konténereket, amikből a szerb szakaszra csupán két darab jutott. Ez azért is volt problémás, mert a menekültek jelentős többsége Szerbia felől próbál meg belépni az országba, amit ráadásul biztonságos harmadik országnak nyilvánítottak. Ez koránt sincs így, de ezzel a módosítással lehetővé tették, hogy szinte mindenkit egyéni vizsgálat nélkül visszafordítsanak Szerbiába, mondván az biztonságos ország, folytassák le az eljárást ott. A tranzitzónákban kezdettől fogva embertelen körülmények uralkodtak, a segítségre szoruló embereknek mindenféle állami ellátás nélkül kell néha heteket is várniuk arra, hogy egyáltalán benyújthassák kérelmüket. Bármelyik utat is választják azonban a menekült emberek, az esetek nagy többségében a büntető és a közigazgatási eljárásnak is kiutasítás a vége, anélkül, hogy az egyéni körülményeket érdemben vizsgálnák. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy már 2015 decemberében az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az újonnan elfogadott menekültügyi jogszabályok miatt. (1) A vizsgálatnak még nincs eredménye (azóta csak egy kiegészítő felszólító levél érkezett), de a jogsértések tovább folytatódtak, sőt bizonyos értelemben súlyosbodtak is.
Ugyan 2016-ban jóval lecsökkent a határainkhoz érkező menekült emberek száma (a BÁH 29.432 menedékkérőt regisztrált egész évben, míg 2015-ben 177.135-öt(2)), de a kormány ennek ellenére is meghosszabbította márciusban a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, sőt, kiterjesztette ezt az egész ország területére, úgy, hogy ennek törvényben rögzített feltételei akkor már hónapok óta, gyakorlatilag a horvát-magyar határzár óta nem álltak fenn. Emiatt ez a lépés jogellenes volt, ráadásul ezzel a kormány egy újabb lépést tett az alkotmányos garanciák kiiktatása felé, hiszen valójában nem volt indokolt az, hogy a jogrendszer általános szabályaitól eltérjenek. Június elején aztán úgy módosították a menedékjogról és az államhatárról szóló törvényeket, hogy azok lehetővé tették az úgynevezett mélységi határellenőrzést.(3) Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a határtól 8 km-en belül is elfoghatták a menekülteket és visszavihették őket a két ország (Szerbia és Magyarország) közötti tranzitzónába. Így az emberek csak ott tudták benyújtani kérelmüket, ami teljes mértékben sérti a nemzetközi és az uniós jogot is, hiszen ennek értelmében a hatóságok kötelesek lennének elindítani az eljárást, akkor, amikor valaki magyar területen először kéri azt. Ezzel párhuzamosan gyakorlatilag ellehetetlenítették annak a kevés embernek (2015-ben 146, 2016-ban 154(4)) is a helyzetét, akinek megadták a menekült státuszt, tehát azokét, akik a kormány szerint is jogosultak erre a védelemre. Többek között megszüntették az integrációs szerződést, és a menekülttáborban eltölthető idő mennyiségét lecsökkentették 2 hónapról 1 hónapra.(5) Ezek az intézkedések jelentősen megnehezítették az addigra már egyébként is nagyon csekély beilleszkedési esélyeket. 2016 szeptemberében a kormány újra meghosszabbította a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, szintén jogellenesen, hiszen ennek a feltételei akkor sem teljesültek. Ekkor a Magyar Helsinki Bizottság közérdekű adatigényléssel fordult a hatóságokhoz, hogy megtudják, mi teszi indokolttá ezt a lépést, de magyarázatot nem kaptak, mert kiderült, hogy 10 évre titkosították azt a kérelmet, amiben az országos válsághelyzet meghosszabbítását indítványozták.(6) Ezután a Helsinki pert indított az adatokért, minek következtében a BÁH önkéntesen nyilvánosságra hozta azokat, így kiderült, hogy álláspontjuk szerint a települések közrendjét és közbiztonságát veszélyeztetik az illegális bevándorlók, ezért szükséges a válsághelyzet fenntartása.(7)
Ebben az évben tovább súlyosbodott a menekült és migráns emberek helyzete Magyarországon. A mélységi határellenőrzés bevezetésével immár teljesen leplezetlenül vitték vissza az embereket a határon túlra, egyre gyakrabban erőszakot alkalmazva. Egyre több olyan beszámoló került nyilvánosságra, amiben menekült emberek meséltek arról, hogy a magyar hatóságok rájuk uszították a kutyáikat, megverték őket, gáz és paprika sprayt fújtak rájuk, és egyéb módokon bántalmazták és alázták meg őket.(8) A bánásmód alól ráadásul a kísérő nélküli kiskorúak és a családdal érkező gyerekek sem kivételek. Az elmúlt időszakban a hatósági erőszak szisztematikussá, a helyzet pedig olyan súlyossá vált, hogy több nemzetközi szervezet, például az Orvosok Határok Nélkül(9), a UNHCR(10) vagy a Human Rights Watch(11) is kiemelten foglalkozott az üggyel és felszólította a kormányt, hogy indítsanak vizsgálatot. Ahelyett, hogy ez megtörtént volna (mindössze két rendőrt ítéltek el gyorsított eljárásban március közepén(12)), a kormány még tovább rontott a menekült emberek helyzetén egy újabb törvénymódosítással(13), amit március elején szavazott meg az Országgyűlés, miután újra jogellenesen meghosszabbították a válsághelyzetet. A módosítás értelmében a 8 kilométeres mélységi határellenőrzést kiterjesztették az egész országra, ami azt jelenti, hogy a menedékkérőket és azokat a külföldieket, akik jogszerűtlenül tartózkodnak itt, bárhol elfoghatják és visszavihetik a déli határon túlra. Ez nemcsak az újonnan érkezőket érinti, hanem azokra a menedékkérőkre is vonatkozik, akik például táborban vagy magánlakáson vártak eljárásuk befejezésére. Összegyűjtésük után kényszerrel gyakorlatilag a határ szerb oldalára deportálják őket, majd a kérelmezők a tranzitzónában lévő konténerekben kerülnek elhelyezésre, ott kell megvárniuk az eljárás lefolytatását, ráadásul ezt a zónát csak Szerbia irányába hagyhatják el. Ezzel gyakorlatilag megvalósul a menedékkérők automatikus és tömeges kiutasítása és időbeli korlát nélküli fogva tartása. Ez olyan súlyos helyzetet teremthet, ami a legvészjóslóbb deportálások emlékeit idézi. Ezen felül a jogorvoslathoz való joguk is sérül majd az embereknek, hiszen a módosítással 7 napról 3-ra csökken a fellebbezésre rendelkezésre álló idő, ami szinte lehetetlenné teszi azt, hogy a határozatot meg lehessen támadni a bíróságon. Rendkívül súlyos az is, hogy a módosítás a különösen sérülékeny csoportokra, mint például az idős emberekre, a családdal érkező gyerekekre és a kísérő nélküli kiskorúakra is megkülönböztetés nélkül vonatkozik. A 14-18 éves kísérő nélküli kiskorúakat ráadásul ki is veszi a gyermekvédelmi rendszerből, lehetővé téve így fogva tartásukat, ami ellentétes nemcsak a gyermek legfőbb érdekének alapelvével, de többek között az Alaptörvénnyel és az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével is. A Helsinki Bizottság legfrissebb jelentéséből kiderül, hogy a gyakorlatban ráadásul – a rossz életkor-meghatározási rendszer miatt – 14 évnél fiatalabb kísérő nélküli kiskorúakat is fogva tartanak a tranzitzónákban.(14)
A módosítás ellen erőteljesen tiltakoztak a menekült és migráns emberekkel foglalkozó magyar civil szervezetek is, többek között az Amnesty International, a Helsinki Bizottság és a Menedék Egyesület(15), de nemzetközi szinten is nagy botrányt kavart a törvényjavaslat, annak súlyosan Alaptörvény, uniós és nemzetközi jog sértő rendelkezései miatt. Ezt azonban annak ellenére is kihirdette a köztársasági elnök, hogy közben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kimondta, hogy Magyarország jogsértően tartott fogva két bangladesi menekült embert(16). A Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleit 23 napig tartották hatósági döntés nélkül fogva, őrizetben tartásuknak így nem volt jogalapja, és sérült a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való joguk is. A Bíróság szerint Szerbiába való kitoloncolásuk is jogsértő volt, hiszen a kormánynak például figyelembe kellett volna vennie a civil szervezetek jelentéseit az országról, mivel állításukkal szemben ez nem biztonságos harmadik ország a menekültek számára. A döntéssel egyértelművé vált az is, hogy fogva tartásnak számít az emberek tranzitzónában való elhelyezése, így a márciusi törvénymódosítás megszavazásával vélhetően további súlyos büntetésekre számíthat Magyarország(17). A Helsinki Bizottság beadványára az EJEB ideiglenes intézkedés keretén belül megtiltotta azt is, hogy 8 kísérő nélküli kiskorút és egy súlyosan traumatizált, veszélyeztetett terhes nőt átszállítsanak a határon lévő konténerekbe aznap, amikor hatályba lépett az új törvény(18). A márciusi módosítások következtében a már folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás keretében a Bizottság egy kiegészítő felszólító levelet küldött a kormánynak, amelyben jelzik, hogy az új törvény ellentétes a menekültügyi, a befogadási és a visszatérési irányelvvel (19). Ha Magyarország ezen érdemben nem változtat és a jogsértéseket tovább folytatja, akkor a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.
Az elmúlt hetek kormányzati nyilatkozataiból úgy tűnik, hogy a helyzet tovább fog romlani, hiszen a strasbourgi Bíróság ítéletére, intézkedésére és az Unió reakcióira válaszul még miniszterek is azt kezdték el pedzegetni, hogy szükség lehet arra, hogy kilépjünk az Emberi Jogok Európai Egyezményéből, amivel Magyarország végleg kiiratkozna az emberi és demokratikus jogok iránt minimálisan is elkötelezett államok közül. Mindeközben súlyos milliárdokért megépült a déli határra a második "okoskerítés", amely hőkamerás rendszerrel is el lett látva, de szóltak hírek arról is, hogy áramot is vezethettek bele(20). Elkészült az újabb nemzeti konzultáció is, amelynek kérdései között szerepel egy olyan állítás is, miszerint "Brüsszel kényszeríteni akarja Magyarországot, hogy az illegális bevándorlókat engedjük be"(21) ráadásul újra összemossa a migrációt a terrorizmussal, úgy, hogy közben a menekült embereket segítő civileket bűnpártolással vádolja meg. A kérdések nyilvánvaló hazugságokat fogalmaznak meg annak ellenére is, hogy az év első három hónapjában mindössze 19 menekültstátuszt és további 60 kiegészítő védelmet(22) ítélt meg a hatóság. Ezekből is világosan látszik, hogy a következő időszakban is folytatódni fog azoknak a menekült és migráns embereknek a zaklatása és kriminalizálása, akik jelentős többsége védelemre szorulna.
A cikk a eredetileg a Heinrich Böll Stiftung felkérésére született, angol nyelven teljes terjedelmében itt elérhető.
(1) European Commission - Press release - Commission opens infringement procedure against Hungary concerning its asylum law
(2) Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal - Kiadványfüzet, 2015-2016
(4) Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal - Kiadványfüzet, 2015-2016
(6) Helsinki Figyelő: Fél éves a törvényellenes országos válsághelyzet
(7) Helsinki Bizottság http://www.helsinki.hu/wp-content/uploads/valsag_anonim.pdf
(8) Erőszak és megalázás a magyar határon https://www.youtube.com/watch?v=pWTS40WTMtI&feature=youtu.be
(9) MSF denounces the widespread violence on migrants and refugees at the Serbian/Hungarian border
(11) Human Rigjts Watch: Hungary: Migrants abused at the border
(12) 444.hu: Gyorsított eljárásban ítéltek el két menekülteket bántalmazó rendőrt
(14) Helsinki Bizottság: Jelentés a Magyarországon menedéket kérő gyerekekről
(15) Helsinki Bizottság: 'Nem a menedékkérők tömeges elzárására'
(16) Case of Ilias and Ahmed v. Hungary
(17) Helsinki Bizottság: Emberi jogokat sért a magyar tranzitzóna - mondta ki a strasbourgi bíróság
(20) Index: Áramot vezetnek a határkerítésbe
(21) Index: Megint üzenhet Brüsszelnek, itt a legújabb nemzeti konzultáció
(22) Bevándorlási Hivatal – Kiadványfüzet, 2017. január - április
