Papp Károly országos rendőrfőkapitány válaszolt arra a levélre, amelyben hat civil szervezet civil-rendőr munkacsoport létrehozására tett javaslatot a rendőrség bírságolási gyakorlatának fejlesztése, az egyenlő bánásmód tiszteletben tartása érdekében.
Az együttműködést kezdeményező szervezetekhez rendszeresen érkeznek panaszok roma származású állampolgárok részéről a rendőrök aránytalan és túlzó bírságolási gyakorlatával kapcsolatban. Legutóbb a Roma Sajtóközpont által összegyűjtött esetek kaptak nyilvánosságot. A civilekhez eljutó panaszok szerint sok településen a rendőrség kifejezetten utazik a romákra, és olyan apró-cseprő, jellemzően közlekedési, főleg kerékpáros szabálysértésekért büntetik őket rendszeresen, amelyekért a nem roma lakosokat nem szokták, pedig körükben is előfordulnak ugyanezek a szabálytalanságok.
Ez a gyakorlat (amit a szakirodalom etnikai profilalkotásnak nevez) a civilek szerint sérti a megbírságolt roma személyeknek az egyenlő bánásmódhoz való jogát.
A rendőrfőkapitány szerint azonban az etnikai profilalkotás nincs jelen a bírságolási gyakorlatban, ezért nem működik együtt a civilekkel a munkacsoport felállításában. A civil szervezetek újabb levelükben pontról pontra reagálnak a rendőri vezetőnek a bírságolás során megvalósuló diszkriminációt tagadó érveire.
- Papp Károly szerint számos szabálysértési bírság kiszabásánál a rendőrnek eleve nincs mérlegelési lehetősége, mert fix mértékű bírságot kell kiszabnia. Csakhogy a jogvédők által feltárt esetek többségében nem ír elő kötelező mértékű bírságot a jogszabály.
- A főkapitány szerint az 5 ezer és 50 ezer forint között kiszabható bírságok esetén az országos átlag 10.770 forint. A jogvédők szerint éppen a feltárt esetek, amelyekben az ország legszegényebb vidékein rendszeresen és dokumentálva büntetnek 50 ezer forintos bírsággal kisebb súlyú közlekedési szabálysértésekért, tanúskodnak arról, hogy a rendőrök másképpen járnak el, ha a szabálysértő roma.
- A rendőrség vezetője azt állítja, hogy nem érkeznek panaszok az etnikai profilalkotás gyakorlatáról. Ehhez képest a Független Rendészeti Panasztestület több ilyen ügyet tárgyalt.
A jogvédők a fentiek miatt arra kérik Papp Károlyt, ne zárkózzon el a munkacsoport felállításától. Úgy gondolják, a rendőr–civil együttműködésnek éppen az az értelme, hogy a vitás ügyeket tényszerűen kell feltárni és megvitatni.
