Nincs összefüggés valakinek a kisebbséghez tartozása és a bűnözésre való hajlandósága között. A bűnözési hajlam etnikailag nem meghatározott. Az ilyen összefüggés létezését állítók csupán statisztikai adatoknak álcázott előítéletes általánosításokat hangoztatnak. Ez azzal jár, hogy kisebbségi csoporthoz tartozókat eleve bűnözésre hajlamosként jelölnek meg. Az ilyen általánosítás kirekesztő, mert az érintett csoporthoz tartozó valamennyi ember boldogulásra való esélyét veszi el.
Nagyon szigorúan ítélendő meg, ha egy rendőri vezető nyilatkozik kirekesztő módon, hiszen ő a közhatalom képviselőjeként nyilvánul meg. Nem saját álláspontját hangoztatja, hanem az államot képviseli. Az állam képviselőjének nyilatkozata pedig kizárólag a Magyar Köztársaság Alkotmányának értékrendjén alapulhat, azzal a kirekesztő megnyilvánulás nem férhet össze. Az alkotmányos értékrendből éppen az következik, hogy az államnak a rasszizmus ellen kell tennie, illetve a létező rasszizmus hatásait kell a rendelkezésére álló eszközökkel csökkentenie. Az állam emberének ilyen kijelentése azonban éppen ezzel ellentétes hatást vált ki: arra alkalmas, hogy az előítéletesen gondolkodók számát növelje.
A közhatalom minden megnyilvánulásának az alkotmányos értékeken, az emberi jogok feltétlen tiszteletben tartásán és a hátrányos megkülönböztetés tilalmán kell alapulnia. Az állam kötelessége kiállni amellett, hogy Magyarországon a bűnüldözés nem alapulhat előítéleteken, etnikai alapú bűnözési hajlandóság pedig nincs. Az államnak e kötelezettsége akkor is fennáll, ha Magyarországon nagyon sokan ezzel ellentétesen gondolkodnak.
Alulírott szervezetek jelen nyilatkozat kiadásával tiltakoznak a rendőrkapitány általánosító kijelentése ellen, és egyidejűleg a témával kapcsolatban szakmai egyeztetést kezdeményeznek Bencze József országos rendőrfőkapitánnyal.
Budapest, 2008. február 3.
Eötvös Károly Közpolitikai Intézet
Helsinki Bizottság
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda
Társaság a Szabadságjogokért
