Strasbourgi kommentár a kommenteléshez

Még 2014-ben az egyesület alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz a Kúria ítéletével szemben, mert úgy gondolta, hogy a Kúria jogértelmezése a véleménynyilvánításhoz való jogát sértette. A bíróság olyan, a honlapján megjelent jogsértő hozzászólások alapján vonta felelősségre jóhírnév megsértése miatt, amelyek tartalmára és megjelenésére nem volt befolyása, mivel moderálás nélkül csak a kommenteléshez biztosított felületet a cikk alatt. A Kúria ítéletében nem alkalmazta az internetes szolgáltatásokra vonatkozó törvényt, ezért az egyesület már azzal felelőssé vált a kommentek tartalmáért, hogy a honlapján hozzászólások megtételére biztosított lehetőséget. Az Alkotmánybíróság eltérő érvelés után gyakorlatilag ugyanarra jutott, mint a Kúria: az egyesület akkor is felelős a hozzászólások tartalmáért, ha kérésre eltávolította a sértő kommenteket.

Az ügy Strasbourgban azonban más fordulatot vett. Az EJEB hétfőn elmarasztalta Magyarországot a véleménynyilvánítás szabadságának megsértése miatt. Az ítéletben komoly kritikát kapott a Kúria és az Alkotmánybíróság. A strasbourgi bíróság szerint a magyar bíróságok nem vizsgálták azt, hogy milyen hatással lehet az internetes véleménynyilvánításra a polgári jogi felelősség hasonló alkalmazása, és nem mérlegeltek a felek érdekei között, ezért a döntésnek dermesztő hatása van az internetes véleménynyilvánításra, ami a demokratikus nyilvánosság fontos, új terepe. Az EJEB állítását igazolja, hogy az alkotmánybírósági döntést követően számos portál tartva a jogi következményektől, megszüntette a közzétett tartalmaik alatti kommentelés lehetőségét.

Az Alkotmánybíróság 19/2014. (V. 30.) AB határozata jól tükrözi, hogyan romlik az alapjogvédelem és a jogrendszer állapota. A testület a strasbourgi bírósággal ellentétben nem a véleménynyilvánítás szabadsága, hanem a sajtószabadság felől vizsgálta az ügyet, ráadásul a modern kor kihívásainak sem felelt meg a döntés, mivel nem vette figyelembe az online kommunikáció sajátosságait. A strasbourgi bíróság helyesen mutatott rá, hogy az objektív felelősség ilyen értelmezése hatásosan akadályozza a versengő jogok – a véleménynyilvánítás szabadsága és a magán- és családi élet védelme – közötti helyes egyensúly kialakítását.

Az Alkotmánybíróság egy hónapon belül másodszor került olyan helyzetbe, hogy döntéseiről az EJEB kimondta, azok nem felelnek meg az európai sztenderdeknek. Míg a Terrorelhárítási Központ (TEK) megfigyelései kapcsán a bírák zömét jelölő és megválasztó kormánytöbbség érdekének megfelelő döntésről bizonyosodott be, hogy alapjogsértő, addig a kommentekért való felelősség kérdése kapcsán az alapos mérlegelés, a hozzászólások tartalma, kontextusa értékelésének hiánya következtében az alkotmányjogi panasz az alapvető jogok védelme helyett még rosszabb helyzetbe hozta az internetes véleménynyilvánítás és vita lehetőségét. A strasbourgi döntés azonban olyan mércéket tartalmaz a bíróságok számára, ami ennek a negatív tendenciának a megfordulását eredményezheti.