Az elmúlt években rendőrök többször nyertek személyiségi jogi kártérítési pereket, mert a sajtóban – beleegyezésük nélkül – felismerhetően, kitakarás nélkül jelent meg az arcuk. Ezt a joggyakorlatot 2012-ben a Kúria jogegységi határozata is megerősítette. Az Eötvös Károly Intézet szakmai műhelyében készült alkotmányjogi panasz azt a jogerős bírósági ítéletet támadta meg, amely az Index hírportált marasztalta el politikai demonstráción szolgálatot teljesítő rendőröket egyedileg felismerhető módon ábrázoló fényképek közzétételéért.
A panaszban amellett érveltünk, hogy az intézkedő rendőr nem tarthat igényt személyiségi jogai védelmére az intézkedéséről tudósító sajtóval szemben. A közhatalom képviselői és a nyilvánosság, a konkrét ügyben az állam nevében eljáró rendőr és az újságíró viszonyában a polgári jogi szabályok nem ugyanúgy alkalmazandók, mint a mellérendelt pozícióban lévő magánfelek viszonyaiban.
A politikai rendezvényekről a sajtó által készített, az eljáró rendőröket is ábrázoló beszámolók kifejezetten a közügyekről szóló tájékozódást és a közügyek vitathatóságát szolgálják. A közhatalom-gyakorlás nyilvánosság általi ellenőrzésének része, hogy a sajtószervek, illetve az egyes médiumok tudósításaikhoz az eljáró rendőrök felismerhető arcképmását is felhasználhassák. A közhatalomnak az eljáró rendőr ad arcot. Ha a rendőrnek nincs arca, elvész a közhatalom felelőssége.
A sajtószabadság korlátozását legfeljebb az érintett rendőr emberi méltóságának védelme indokolhatná: ezt sértené például egy hivatása gyakorlása során súlyosan megsérült rendőr szenvedéseinek bemutatása. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben azonban – mint a rendőrképmások közzétételével kapcsolatos ügyek túlnyomó többségében – szó sem volt hasonló körülményekről. A rendőrökről készített képmás és annak felhasználása a rendőröket magánemberként nem, kizárólag közhatalom-gyakorlói minőségükben, a közhatalom-gyakorlás tekintetében érintette. Az ilyen közlés pedig személyiségi jogvédelmi megfontolások alapján nem korlátozható.
Az alkotmánybírósági határozat érvelése egybecseng az alkotmányjogi panaszban foglaltakkal: a rendőri intézkedésekről készült képfelvételek a sajtószabadság alapján a rajta szereplő rendőrök hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozhatók.
Az alkotmánybírósági indítványról szóló korábbi közleményünket itt érheti el.
