Az Eötvös Károly Intézet a közelmúltban nyilvános felhívásban ajánlotta fel segítségét az Alkotmánybíróság előtti eljárásokban mindazoknak (polgároknak, sajtótermékeknek stb.), akiket a fent írt gyakorlat szerint elmarasztaltak valamely rendőr képmásának nyilvánosságra hozatala miatt. A minap benyújtott alkotmányjogi panasz e felhívás eredményeként született Bodolai László, az Index hírportál jogásza és a Majtényi László Ügyvédi Iroda közreműködésével.
Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló jogerős ítélet szerint az Index hírportál azzal, hogy a gyülekezési jog gyakorlása keretében megtartott politikai demonstráción szolgálatot teljesítő rendőröket egyedileg felismerhető módon ábrázoló fényképeket tett közzé, megsértette a szolgálatot teljesítő rendőrök személyiségi jogait.
Panaszunkban mindenekelőtt azt kérjük számon a bíróságon, hogy átlagos személyiségi jogi perként kezelte az ügyet, és nem vette figyelembe, hogy ítéletével – más alapjogok mellett – a sajtószabadságot korlátozta. Nem vitatjuk, hogy a rendőrök is rendelkeznek olyan személyiségi jogokkal, amelyeket a polgári jogi szabályok védelemben részesítenek. Vitatjuk azonban azt, hogy a rendőr erre a védelemre igényt tarthat az intézkedéséről tudósító sajtóval szemben is. A közhatalom képviselői és a nyilvánosság, a konkrét ügyben az állam nevében eljáró rendőr és az újságíró viszonyában a polgári jogi szabályok nem ugyanúgy alkalmazandók, mint a mellérendelt pozícióban lévő magánfelek viszonyaiban. Indítványunkban amellett érvelünk, hogy a szabadságjogok gyakorlásával összefüggő ügyek helyes eldöntéséhez alapjogi megfontolásokat is mérlegelni kell. Ennek hiánya ugyanis végső soron alapjogsérelem bekövetkezéséhez vezet. Felhívtuk az Alkotmánybíróság figyelmét arra is, hogy az alkotmányjogi panasznak, vagyis annak a speciális jogorvoslatnak, amellyel hozzá fordulunk, a létjogosultsága éppen azzal igazolható, hogy egyes ügyek nem dönthetők el kizárólag valamely szakjogág (polgári jog, büntetőjog, közigazgatási jog) szabályai és dogmatikája alapján, hanem azok helyes eldöntése alapjogi szempontokra tekintettel kell lenni.
Indítványunkban ezt követően azt fejtjük ki, hogy a konkrét ügyben (és a rendőr-képmások közzétételével kapcsolatos perekben általában) milyen alapjogi érvet tévesztett szem elől a bíróság. Eszerint a bírónak számításba kellett volna vennie, hogy a politikai rendezvényekről a sajtó által készített, az eljáró rendőröket is ábrázoló beszámolók kifejezetten a közügyekről szóló tájékozódást és a közügyek vitathatóságát szolgálják, vagyis politikai beszédnek minősülnek. A közhatalom-gyakorlás nyilvánosság általi ellenőrzésének része, hogy a sajtószervek, illetve az egyes médiumok tudósításaikhoz az eljáró rendőrök felismerhető arcképmását is felhasználhassák. A közhatalomnak ugyanis az eljáró rendőr ad arcot. Ha a rendőrnek nincs arca, elvész a közhatalom felelőssége. Mivel a politikai beszéd fokozott alkotmányos védelmet élvez, korlátozását csak az érintett rendőrök alapvető jogai érvényesülésének igénye alapozhatná meg. Alapvető jogaira, magánszférájának védelmére azonban a rendőr mint közhatalom-gyakorló, az e minőségével kapcsolatos véleménynyilvánítással szemben nem hivatkozhat. Azért nem, mert az alapjogok éppen hogy a közhatalommal szemben védik a polgárokat, a közhatalmat kötelezik e jogok tiszteletben tartására. Ebből következik, hogy állami-közhatalmi szervek és személyek e minőségükben fogalmilag nem lehetnek alapjogok alanyai. Az állam hatalmát ugyan természetes személyek gyakorolják, de az állam nevében fellépő személyek közhatalmi minőségüknél fogva nem kezelhetők egyformán az ilyen minőséggel nem rendelkező emberekkel.
Más a helyzet akkor, ha egy képmás készítése és felhasználása az emberi méltóság magját érinti. Az emberi méltósághoz való jog ugyanis az emberi minőséget minden körülmények között védi, így értelemszerűen közhatalom-gyakorlás során is sérthetetlen. (Az emberi méltóságot érintené például a hivatása gyakorlása során megsérült, haldokló rendőr szenvedésének bemutatása.) Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben azonban – mint a rendőrképmások közzétételével kapcsolatos ügyek túlnyomó többségében – a képmások közlése nem sértette az emberi méltóságot. A rendőrökről készített képmás és annak felhasználása a rendőröket közhatalom-gyakorlói minőségükben, a közhatalom-gyakorlás tekintetében, kizárólag csak így érintette. Amennyiben a közlés mindvégig a közhatalom-gyakorláshoz tapad, vagyis politikai természetű, akkor kiemelt alapjogi védelmet élvez. Az ilyen közlés pedig személyiségi jogvédelmi megfontolások alapján nem korlátozható.
Az alkotmányjogi panasz itt tölthető le.
