Augusztus 18-án tette közzé a Kormány honlapján a nemzetbiztonsági szolgálatokról és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényeknek a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos módosításáról szóló tervezetét (a továbbiakban: Tervezet). A Tervezet a strasbourgi bíróság Szabó és Vissy kontra Magyarország ügyben hozott döntésére reagál, amelyben a Bíróság elmarasztalta Magyarországot a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyeléssel kapcsolatos törvényi garanciák hiánya miatt. A kormányzat a strasbourgi bíróság elmarasztaló ítélete után több mint egy évig késlekedett azzal, hogy bemutassa az új szabályozás tervezetét, majd mindössze egy hetet(!) ad a Tervezet véleményezésére. Ezt azzal tetézi, hogy a titkos információgyűjtés kontrollját szigorító szabályok hatályba lépésére megint csak közel egy évet kellene várnunk. A polgárok titkos megfigyeléséhez 2018 júniusáig, azaz a következő országgyűlési választások utáni időkig továbbra is elég lenne a miniszteri engedély.
A Tervezetről az Eötvös Károly Intézet (EKINT) az alábbiakban fejti ki álláspontját.
1. Az EKINT azt kéri, hogy a kormányzat biztosítsa a kiemelkedő társadalmi jelentőségű szabályozás érdemi társadalmi és szakmai megvitatásának lehetőségét, erre adjon elegendő időt, kérje ki szakértők és civil szervezetek véleményét, azokra pedig nyilvánosan és érdemben reagáljon. A törvény elfogadása után viszont ne késlekedjen a jogállami garanciák életbe léptetésével.
2. A titkos információgyűjtés alkotmányossága szempontjából kulcsfontosságú, hogy mely szerv kezében összpontosulnak a megfigyelés kontrolljával kapcsolatos hatáskörök. Míg a strasbourgi bíróság elsődlegesen a bírósági engedélyezést és ellenőrzést javasolja, a Tervezet e feladatok ellátására a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot jelöli ki, ráadásul anélkül, hogy bármilyen indokát adná annak, miért választja a bírósággal szemben a hatóságot.
Az EKINT azt kéri, hogy a kormányzat a strasbourgi bíróság által javasolt bírósági kontrollt vezesse be, ha pedig nem ezt teszi, akkor fejtse ki a nyilvánosság előtt, hogy szerinte milyen érvek szólnak a strasbourgi bíróság által követendőnek tartott szabályozási modelltől való eltérés mellett.
3. A Tervezet értelmében a NAIH főszabály szerint a titkos információgyűjtést engedélyező miniszteri döntés utólagos felülvizsgálatára lesz jogosult. A strasbourgi követelmények szerint azonban a független szerv előzetes engedélye nélkül csak kivételes esetekben, sürgős szükség esetén kezdődhet meg a megfigyelés.
Az EKINT mindezek alapján azt kéri, hogy a független szervet, álláspontunk szerint a bíróságot a titkos megfigyelés engedélyezése során ne utólagos jóváhagyó, hanem előzetes engedélyező szerepkörrel ruházzák fel.
4. A hatékony utólagos jogorvoslat megteremtését célzó, az ugyancsak a NAIH hatáskörébe utalt megfigyelési panasz a Tervezetben rögzített formájában nem felel meg a strasbourgi bíróság által rögzített követelményeknek, és nem alkalmas a neki szánt alapjogvédelmi rendeltetés betöltésére.
A bírósági kontroll biztosítása mellett azt is kérjük, hogy a kormányzat tegyen lépéseket a megfigyelt személyeknek a nemzetbiztonsági célt már nem veszélyeztető, utólagos értesítése érdekében, biztosítsa a jogorvoslati eljárások transzparenciáját, és gondolja át a megfigyelési panasz kivizsgálására vonatkozó határidők alkalmazhatóságát.
5. A Tervezet az előreláthatóság követelményének teljesítése érdekében kísérletet tesz a titkos információgyűjtés alá vonható személyi kört, az alkalmazás feltételeit, valamint a szükségességi-arányossági mérlegelés kereteit rögzítő szabályok megalkotására.
Az EKINT álláspontja szerint az elvi jellegű előírások csak a bíróság kezében jelenthetnek valódi alapjogi garanciát.
Az álláspont teljes szövege itt olvasható:
A kép az "A mások élete" című film egyik jelenetét ábrázolja.
