Az Emberi Jogok Európai Bírósága az Eötvös Károly Intézet korábbi igazgatója, Szabó Máté, és az intézet egykori munkatársa, Vissy Beatrix ügyében 2016. január 12-én kihirdetett ítéletében kimondta, hogy a miniszteri engedély alapján végzett titkos megfigyelés hazai szabályozása az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 8. cikkében biztosított magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog sérelmét eredményezi.
Az ügynek szövevényes előélete van: két magyar állampolgár a Terrorelhárítási Központ potenciális megfigyelése miatt fordult előbb az Alkotmánybírósághoz, majd az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Személyes érintettségük alátámasztásához a tényleges megfigyelés igazolása helyett elegendőnek bizonyult a megfigyelés puszta lehetősége, ami egyébként a szabályozás jellege miatt bármely más állampolgár esetében is fennáll. A miniszter engedélye alapján a Terrorelhárítási Központ és a nemzetbiztonsági szolgálatok mindenfajta bírósági kontrollmechanizmus nélkül, szabadon végezhetnek titkos megfigyelést. Az Alkotmánybíróság az ügyben hozott 32/2013. (XI. 22.) AB határozatában azt állapította meg, hogy mindez nem ellentétes az Alaptörvénnyel, a strasbourgi Bíróság ítéletéből azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az Alkotmánybíróság által az Alaptörvény értelmezésével biztosított alapjogvédelem szintje elmarad az emberi jogvédelem európai minimumától.
A helyzet rendezése, és a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítése érdekében először a hatáskörrel rendelkező miniszterhez fordultunk, mivel azonban Trócsányi László nem válaszolt, az ítélet kikényszerítése érdekében készek vagyunk minden létező jogvédelmi fórumot felkeresni.
Az alapvető jogok biztosának és a Kúria elnökének az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 32. § (2) bekezdése értelmében lehetősége van indítványt benyújtani annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság megvizsgálja az ítélettel érintett jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését. Székely László az alapvető jogok biztosaként felelősséget visel az alapvető jogok magyarországi helyzetének alakulásáért, és köteles e jogok érvényesülését és védelmét minden rendelkezésére álló eszközzel elősegíteni. Az alapvető jogok biztosának általános felelőssége mellett a Kúria elnökének a legfőbb bírósági szerv vezetőjeként lehetősége és kötelezettsége fellépni annak érdekében, hogy azon ügyek, melyek az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése nyomán bírósági hatáskörbe tartoznak, valóban a bírói függetlenség garanciái mellett dőljenek el. Mindezek alapján levelünkben Székely Lászlót és Darák Pétert a szükséges alkotmánybírósági beadvány benyújtására hívtuk fel.
Budapest, 2016. március 31.
Eötvös Károly Közpolitikai Intézet
Csatolt dokumentumok:
