Az Eötvös Károly Intézet az alkotmányos információs jogainkat sértő helyzetbe nem nyugodott bele. Az intézet munkatársai által jegyzett alkotmányjogi panasz alapján az Alkotmánybíróságon két részsikert értünk el. Az egyik, hogy anélkül, hogy bizonyítani tudtuk volna, hogy ténylegesen lehallgatnak bennünket, az Alkotmánybíróság elfogadta, hogy „érintettek” vagyunk, és határozatában kimondta, hogy a titkos megfigyelést engedélyező miniszter döntését indokolni(!) köteles.
Ennyivel nem érhettük be.
Az Európai Emberi Jogi Bíróság ma döntött a keresetünkről. A Bíróság az Európai Emberi Jogi Egyezményt értelmezve hangsúlyozta, hogy a titkos megfigyelés engedélyezésének feladatát pártatlan eljárásban független döntéshozónak kell elvégeznie. A Bíróság korábbi esetjogára hivatkozva rámutat arra, hogy az ilyen döntésre alapvetően – speciális, például sürgősségi szempontok indokolta körülmények szoros kivételeivel – a független bíró lehet alkalmas. Ahol pedig, mint az elbírált ügyben, a döntésben politikai érdekek is felmerülnek, a bírói felülvizsgálat megkövetelése mellett további érvek szólnak.
Mindezek alapján a Terrorelhárítási Központot az állampolgárok titkos megfigyelésére jogosító szabály az európai polgárok magánélethez való jogát sérti.
Az eljárásban az Eötvös Károly Intézet korábbi munkatársait Vissy Beatrixet és Szabó Máté Dánielt a Majtényi László Ügyvédi Iroda képviselte.
Majtényi László: Bűz van
Megjelent az Élet és Irodalom LXII. évfolyam, 5. lapszszámában, 2018. február 2-án
