ekint embléma

A nagyobb biztonság nem kell, hogy a magánélet rovására menjen

álláspont 2012-02-01 | Eötvös Károly Intézet Fb Sharing

A Privacy and Security Mirrors (PRISMS) projektindító közleménye.

Nagyobb biztonság csak az alapvető jogok, köztük a magánélethez való jog korlátozásával érhető el – hangzik el gyakran a biztonságpolitikai vitákban. Első pillantásra az "alku" a magánélet és a biztonság között magától értetődőnek látszik, hiszen a köztéri bűnözés ellen milliónyi kamerát szereltek fel, a távközlési adatok visszatartása és a pénzügyi tranzakciók elemzése pedig a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harc bevett eszközeivé váltak.

Ma már azonban a politikusok is kezdik megkérdőjelezni ennek az alkunak a legitimitását. Ez vezette az Európai Közösséget arra, hogy támogassák a PRISMS (PRIvacy and Security MirrorS) kutatási projektet, magyar nevén "A magánélet és a biztonság tükrei: egy európai integrált döntéshozatal útján". A projekttől azt várják, hogy tisztázza az ellentmondásos kapcsolatokat a megfigyelés, a biztonság és a magánélet között. "Képesnek kell lennünk, hogy nagyobb biztonságot nyújtsunk az alapvető jogok megsértése nélkül is" – állítja a projekt vezetője, Michael Friedewald, a karlsruhe-i Fraunhofer Rendszer- és Innovációkutató Intézet munkatársa.

A kutatás egyik központi kérdése, hogy pontosan mit is jelent a "biztonság" és a "magánélet". Mindkét fogalmat pontatlanul határozzuk meg, és jelentésük változik az idő múlásával – és ez közvetlen hatást gyakorol a politikai vitákra is. Az elméleti megfontolások alapján a kutatók az EU összes országára kiterjedő reprezentatív felmérést készítenek, 27.000 polgár megkérdezésével, hogy mit gondolnak arról az emberek: milyen hatásuk van a biztonságuk növelését célzó technológiáknak az alapvető jogaikra.

A projekt egyik célja, hogy a felmérés eredményei alapján már a fejlesztések korai szakaszában tájékoztassák az üzleti és politikai döntéshozókat az új biztonsági technológiák elfogadhatóságáról. Ennek érdekében a kutatók az érintettek részvételén alapuló eljárást terveznek az ilyen technológiák társadalmilag problematikus kérdéseinek aktuális és jól előkészített megvitatására. Ez többek között a rossz beruházások megakadályozását és a források nem hatékony felhasználásának elkerülését is szolgálja.

A PRISMS projektet egy nyolc partnerszervezetből álló kutatási konzorcium valósítja meg. A németországi Fraunhofer Intézet mellett a nagy-britanniai Trilateral Research & Consulting, a brüsszeli Vrije Universiteit, a Holland Alkalmazott Tudományos Kutatások Intézete (TNO), az Edinburgh-i Egyetem, a magyarországi Eötvös Károly Intézet, a holland Zuyd Alkalmazott Tudományok Egyeteme, valamint a nagy-britanniai Ipsos MORI közvéleménykutató intézet vesz részt a projektben. A PRISMS társfinanszírozása az Európai Közösségek Hetedik Kutatási Keretprogramjában, a Biztonsági Témakör keretében történik.


Legolvasottabb bejegyzések