Eddig sem kellett a magyar nemzetbiztonsági szolgálatoknak pironkodniuk a külföldi társszervek előtt, ha az állampolgárok megfigyelésének nemzeti jogszabályi lehetőségeit taglalták. A szolgálatoknak a terrorelhárítás, bűnüldözés, bűnmegelőzés, vagy csak általánosságban a biztonság szavatolása érdekében ma is nagyon széleskörű felhatalmazása van a személyes adatok gyűjtésére. A jogalkotó a szolgálatok kényelmi szempontjait is messzemenően figyelembe veszi, hiszen gyakorlatilag teljesen ellenőrizhetetlen a személyes adatkezelési tevékenysége a minősített adatok (közkeletű, vagyis régi nevén: államtitok) alkotmányellenes szabályozása miatt. (Erről bővebben lásd a TASZ idevágó perét) Az év elején olyan törvényt fogadtak el, ami alapján a közszolgák önkéntesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy titkosszolgálati eszközökkel megfigyeljék őket, vagy, ugyancsak önkéntesen, tudomásul vehetik, hogy a hozzájárulás megtagadása miatt elbocsátják őket. Ez még csak a közszolgálati dolgozók megfigyelése előtt tárta szélesre a kaput.
A jelenlegi kormányzatnak láthatóan azonban ez nem elégséges, az ellenőrizhetetlen megfigyelésnél és a közszolgák teljes kiszolgáltatottságánál több kell a kormánynak. A belügyminiszteri pórázra kötött Nemzetbiztonsági Információs és Bűnügyi Elemző Központ most javasolt felállításával hazánk kémjei és elhárító tisztjei megszállják az államigazgatást.
A Központ feladata a nemzetbiztonságot, bűnüldözést, közbiztonságot vagy más alapvető biztonsági érdeket sértő adatok feldolgozásának, elemzésének eredményeként a lehető legátfogóbb kép összeállítása az ország esetleges fenyegetettségéről, a belső biztonsági helyzetről, a közbiztonság állapotáról. Minderről tájékoztató rendszert működtet, értékelő jelentéseket készít és azokat a miniszter útján eljuttatja a kormánynak. Ennek keretében korlátozás nélkül hozzáférhet többek közt adózási adatainkhoz, a titkos információgyűjtéssel szerzett információkhoz (például lehallgatási jegyzőkönyvek), továbbá minden reptéri utas adathoz. Az a.) – s.) pontokba szedett állami nyilvántartásokból nem az eddig megszokott módon, azaz konkrét megkereséssel igényelhető az információszolgáltatás, hanem a Központ közvetlen és teljes körű hozzáférést biztosító elektronikus úton csatlakozhat rá a különböző regiszterekre. Ez lényegében azt jelenti, hogy a nemzetbiztonsági elemző a reggeli kávéja szürcsölgetése közben kedvére kutakodhat a közlekedési pontrendszert tartalmazó adatbázisban – ami nyilvánvalóan elengedhetetlen a szélsőséges szervezkedők leleplezéséhez.
Az adatbázisok összekapcsolásából kinyert adatokat nem kell törölni a nemzetbiztonsági feladat elvégzését követően sem, hiszen a jövőben szükség lehet rá. Nem is lehet kérdéses: akiről egyszer azt feltételezi a Központ, hogy áskálódik a nemzet kárára, az ezt a gyanút sosem moshatja le magáról. Biztos lehet erős szakmai érveket felhozni emellett, ellenben az Alkotmánybíróságot – amennyiben következetes marad eddigi gyakorlatához – aligha lehet majd meggyőzni. A személyes adatok feletti önrendelkezés korlátozásának feltétele és egyben legfontosabb garanciája a célhozkötöttség. Ez azt jelenti, hogy személyes adatot feldolgozni csak pontosan meghatározott és jogszerű célra szabad. A célhozkötöttségből következik, hogy a meghatározott cél nélküli „készletre”, az előre nem meghatározott jövőbeni felhasználásra való adattárolás alkotmányellenes.
Az adatbányászatra felhatalmazott Központ az eredeti összefüggésekből kiragadott adatok alapján összeállíthat egy „személyiségprofilt”. A sok, egyébként valós részinformációból (hová utazunk, hol lakunk, mennyi a fizetésünk, milyen gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezünk, etc.) könnyen egy hamis kép rajzolódhat ki. Ez pedig súlyosan sérti az emberi méltóságot. Ha a köz- és a nemzetbiztonság miatt folyamatosan a rólunk szóló téves feltevésekre kell válaszolnunk, akkor a hétköznapokban is másképp fogunk viselkedni, nem a saját magunk által elképzelt és kialakított identitásnak megfelelően, hanem a téves állami skatulyából akarunk majd kitörni. Vagy ellenkezőleg: az állam által elfogadható csoporthoz tartozás érdekében teszünk bizonyos dolgokat, illetve tartózkodunk egyéb magatartásformáktól. A folyton csak az egyéni szabadságjogokról pampogó TASZ helyett az 1%-os felajánlást a Rend és Gumibot Pintér Sándor Baráti Társaságnak adjuk, nehogy véletlenül azt higgye az adóadatokat szemlézgető elhárító tiszt, hogy tagadjuk az Alaptörvény által vallott „biztonság-rend-igazság” tételeket.
Félő, hogy a Központ alapvetően a kormány tájékoztató szerveként működik majd. Elsődleges funkciója a miniszterek tájékoztatása lesz, nem pedig az igazságszolgáltatási szervek információval való ellátása. Nem alaptalanul tartunk ettől. Kommentár nélkül néhány kulcsszó ahhoz, hogy nem mindig produkál megnyugtató eredményt, ha a nemzetbiztonságiak kormányzati szereplők (kevésbé finoman fogalmazva: politikusok) szolgálatára szegődnek: Szilvássy György, UD Zrt., olajakták, Gripen milliárdok, vagy éppen a kígyóbűvölő és RSG Kosztolányi Dénes vezette megfigyelési bizottság az első Orbán-kormány alatt.
Amennyiben nem szeretné, hogy teljesen kiszolgáltatott legyen a nemzetbiztonság számára, irritálja, hogy a törvényjavaslat átvilágíthatóvá teszi magánszféráját, és még azt sem tudhatja meg, hogy a Központ mit tud Önről, küldjön levelet a frakcióvezetőknek és a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak!
Címzettek: zsolt.csenger-zalan@parlament.hu, gergely.gulyas@parlament.hu, tamas.harangozo@parlament.hu, kocsis.mate@parlament.hu, sandor.lezsak@parlament.hu, tamas.meggyes@parlament.hu, lajos.mile@parlament.hu, mirkoczki.adam@parlament.hu, zsolt.molnar@parlament.hu, jozsef.moring@parlament.hu, szilard.nemeth@parlament.hu, jozsef.tothdr@parlament.hu, andras.schiffer@parlament.hu, janos.lazar@parlament.hu, attila.mesterhazy@parlament.hu, vona.gabor@parlament.hu
Tárgy: Állampolgári tiltakozás a Nemzetbiztonsági Információs és Bűnügyi Elemző Központ felállítása ellen
Tisztelt Frakcióvezető úr! Tisztelt Nemzetbiztonsági Bizottság!
A Kormány T/5004 törvényjavaslata értelmében a Nemzetbiztonsági Információs és Bűnügyi Elemző Központ kezébe az újkori magyar demokrácia történetében eddig példátlan mértékű információs hatalom fog összpontosulni. A Központ szabadon kutakodhat az összes jelentős államigazgatási és igazságszolgáltatási nyilvántartásban, az így gyűjtött adatokat korlátozás nélkül tárolhatja.
A törvényjavaslat súlyosan sérti a célhozkötöttség és a készletezésre gyűjtés tilalmának alkotmányos elveit.
Magyarország biztonságához és a hatékony bűnüldözéshez nem szükséges, hogy a szolgálatok minden állampolgárról nemzetbiztonsági dossziét készíthessenek anélkül, hogy valakit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhelne, vagy tényleges bizonyítékok állnának rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az egyén nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Kérem, hogy védje meg a magánszférához való jogomat, és kérje frakció társait arra, hogy nemmel szavazzanak a törvényjavaslatra!
Üdvözlettel,
