Várbalog Község Önkormányzata például olyan feltételekhez kötötte a segélyezést, mint a kérelmező által lakott ingatlanban legalább 6 m2/fő lakóterület biztosítása, a lakószobák, a mosásra és a tisztálkodásra szolgáló vizes helyiségek rendeltetésszerű használata és rendszeres takarítása, az ingatlanban lakó összes személy rendszeres tisztálkodása, a személyi ruházatuk folyamatos tisztán tartása és tiszta helyen tárolása. A rendelet ellenőrzési jogot ad az önkormányzat tisztviselőinek, akik így akár azt is megvizsgálhatják, hogy milyen állapotban tartja valaki a fiókban a fehérneműjét.
Az Eötvös Károly Intézet – élve a már csak pár hónapig nyitva álló lehetőséggel – az Alkotmánybírósághoz fordult a rászorultsági alapon járó bérpótló juttatás feltételrendszerére vonatkozó szabályozás részbeni alkotmányellenességének megállapítása végett. Támadta a szociális törvény önkormányzatokat rendeletalkotásra felhatalmazó rendelkezését és próbaképpen Várbalog Község e tárgyban született rendeletét, mert azok súlyosan sértik a magánszférához, valamint a magánlakás sérthetetlenségéhez való jogot és önkényes jogalkalmazásra adnak módot.
Az Eötvös Károly Intézet munkatársainak tudomása szerint az országban számos önkormányzat fogadott el az indítványban megsemmisíteni kért rendelethez hasonló segélyezési feltételrendszert, ezért arra biztatjuk a közvéleménynek a szegények ügye iránt elkötelezett tagjait, hogy akár a mi indítványunkban foglalt érvelést felhasználva, támadják meg az általuk ismert más önkormányzatok hasonló rendeleteit. Az indítvány az intézet honlapjáról letölthető.
Budapest, 2011. Június 9.
Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága
részére
Budapest
Tisztelt Alkotmánybíróság!
Indítványozzuk, hogy az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva állapítsa meg
- a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 35. § (2) bekezdésében az „és annak”, valamint a „, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség” szövegrészek (vagy ha ezt nem tartja megoldhatónak, az egész bekezdés), valamint
- Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 4/2009. (IV. 8.) rendelete (a továbbiakban: Rendelet) 8. § (5) bekezdése „és annak”, továbbá „az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására” szövegrészek (vagy ha ezt nem tartja megoldhatónak, az egész bekezdés), illetve a) b) f) g) h) és i) pontjai, végül a (6) bekezdés
alkotmányellenességét, és semmisítse meg azokat. Álláspontunk szerint az általunk támadott rendelkezések alkotmányellenes módon korlátozzák az alkotmány 54. § (1) bekezdésében biztosított emberi méltósághoz való jogot, az 59. §-ában biztosított magánlakás sérthetetlenségéhez való jogot, valamint a Rendelet támadott rendelkezései sértik az alkotmány 2. §-ában rögzített jogállamiságból levezetett jogbiztonság alkotmányos elvét.
Indokaink a következők:
A támadott törvényi rendelkezés arra hatalmazza fel a települési önkormányzatokat, hogy a bérpótló juttatásra való jogosultság feltételeiként rendeletben a lakókörnyezet rendezettségét is előírják. A törvény szerint e feltétel magában foglalhatja nemcsak az életvitelszerűen lakott ingatlan udvara és a kertje, valamint a kerítéssel kívül határos terület, járda, hanem a lakás vagy a ház tisztán tartásának kötelezettségét is, valamint az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának és higiénikus állapotának biztosítását:
Szoctv. 35. § (2) bekezdés: „A települési önkormányzat rendeletében a bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania.
E felhatalmazás alapján alkotta meg Várbalog Község Képviselő-testülete a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendeletének azon részét, amely e felhatalmazással élve meghatározza, milyen kötelezettségek teljesítésétől teszi függővé a bérpótló juttatásra való jogosultságot. Ezek között szerepel feltételként, hogy a juttatás kérelmezője által lakott ingatlanban a lakószobákban a minimum 6 m2/fő területet biztosított legyen, hogy a telek utcafrontján az utcaképbe illeszkedő kerítés legyen, hogy a kérelmező a lakása padlózatát és falazatát folyamatosan tisztán tartsa, hogy a mosásra, valamint a rendszeres tisztálkodásra szolgáló vizes helyiségek és a mindennapi használatra alkalmas módon kiépített és meglévő illemhelyet rendeltetésszerűen használja, rendszeresen takarítsa, hogy az ingatlanban lakó összes személy rendszeres tisztálkodását biztosítsa, a személyi ruházatukat folyamatosan, napi szinten tisztán tartsa, és tiszta helyen tárolja. A Rendelet e szabályok betartását a polgármester, a körjegyző és az általuk megbízott személyek útján történő ellenőrzését írja elő:
(4) A bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételeként a Képviselő-testület előírja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani köteles. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a bérpótló juttatásra jogosult személynek, aki ezen rendelet (5) bekezdésében foglalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak folyamatos fenntartásáról
(5) A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására köteles az alábbiak szerint különösen:
a) az általa lakott ingatlan vonatkozásában, a lakószobákban az egészséges személyiségfejlődéshez szükséges minimális személyes élettérnek (minimum 6 m2/fő) biztosítottnak kell lenni,
b) az általa lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban is egy-egy darab szeméttároló edény (kuka) elhelyezése és rendeltetésszerű használata szükséges, továbbá a szemétszállítási szolgáltatás igénybevétele,
c) az általa lakott ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar vonatkozásában szükséges az állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása, különös tekintettel az ebtartásra és az ahhoz kapcsolódó védőoltások meglétére vonatkozóan,
d) szükséges a lakáshoz tartozó udvar, kert és a kerítésen kívüli utcafronti rész gyommentesítése és rendben tatása, különös tekintettel az esetlegesen ott található gaz, szemét és lom eltávolítására, illetve mindenféle szemét zárt tárolóban történő tárolására,
e) az ingatlan előtti járdának pormentesítéséről és síktalanításáról gondoskodni kell, járda hiányában 2 méter széles területsávnak a tisztántartásáról és síktalanításáról; a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb a telekhatáron kívüli és max. 20 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, valamint az ingatlan előtti vízelvezető árok kiásása és folyamatos tisztántartása a kerítés teljes hosszában a bejáratok kivételével (az árok mélysége min. 40 cm, alsó szélessége min. 40 cm, felső szélessége min. 60 cm),
f) szükséges az ingatlanhoz tartozó utcafronti kerítésnek (az utcaképbe illeszkedő rendezettség szerinti megjelenésnek is eleget tevő) megléte,
g) szükséges a lakás padlózatának, falazatának folyamatos tisztán tartása, takarítása, szükség esetén meszelése,
h) a mosásra, valamint a rendszeres tisztálkodásra szolgáló vizes helyiség(ek) és a mindennapi használatra alkalmas módon kiépített és meglévő illemhely (WC) rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fokozott tisztántartása és fertőtlenítése szükséges,
i) az ingatlanban lakó összes személy vonatkozásában a személyi higiénia biztosítása rendszeres tisztálkodás által, valamint a személyi ruházat folyamatos napi szintű tisztántartása és tiszta helyen való tárolása szükséges.
(6) A jogosultság feltételeként e rendelet (5) bekezdésében foglalt szabályok betartását az Önkormányzat a polgármester, a körjegyző, illetve az általuk megbízott személyek útján ellenőrzi a gyermekjóléti és gyermekvédelmi (jelző)rendszer tagjainak bevonásával és jelzéseinek figyelembevételével.
Tudomásunk szerint az országban számos települési önkormányzat fogadott el az elmúlt időszakban a felhatalmazó rendelkezés alapján hasonló rendeleteket (így például Kalocsán, Dunaharasztiban, Jászkarajenőn és Tamásiban). Álláspontunk szerint mind a felhatalmazó törvényi rendelkezés, mind az az alapján hozott rendelet alkotmányellenes.
1. a) A felhatalmazó rendelkezés sérti az Alkotmány 54. §-ában foglalt emberi méltósághoz való jogot, pontosabban az annak immanens részét képező magánszférához való jogot. A magánszférához való jogot a testület az emberi méltósághoz való jog „egyik elemének”, máshol „aspektusának” vagy „megnevezésének” nevezte. [Az első megfogalmazás a 46/1991. (IX. 10.) AB határozatban, a második kettő a 8/1990. (IV. 23.) AB határozatban jelenik meg.] A magánszféra-védelmet biztosító jogok együttesét az Alkotmánybíróság úgy határozta meg, mint olyan jogokat, amelyek azt szolgálják, hogy „az érintett akarata ellenére mások oda [ti. a magánszférába] ne hatolhassanak be, illetőleg be se tekinthessenek.” [36/2005. (X. 5.) AB határozat] A támadott rendelkezés e jogot azért sérti, mert a lakókörnyezet rendezett voltát olyan feltételek fennállásához köti (illetve teszi lehetővé, hogy az önkormányzatok ahhoz kössék), amelyek valójában nem az érintettek környezetére, hanem magánlakásuk belső, a környezetükre közvetlenül hatással nem levő állapotokra vonatkoznak. A rendelkezés azt engedi meg az önkormányzatoknak, hogy a kérelmezők életmódját szabályozzák és ellenőrizzék, azt is, ami magánlakásuk falain belül történik. A kérelmezők magántulajdonában lévő ingatlan körüli terület, valamint a telekhatáron belüli udvar, kert tekintetében akár jelentkezhet mérlegelendő igény a magánszféra-jogok korlátozására a lakókörnyezet védelme érdekében, azonban az, hogy valaki a lakását a falakon belül tisztán tartja és rendeltetésszerűen használja-e, az nem tartozhat az önkormányzat által szabályozható és ellenőrizhető tárgykörök közé. A jog eszközével való beavatkozás csak addig indokolt, amíg azzal mások, ez esetben a kérelmező környezetében lakók jogait vagy alkotmányosan igazolható érdekeit védené az önkormányzat. A Szoctv. azonban olyan beavatkozást is megenged az önkormányzatok számára, amelyet nem igazol mások védelme, amikor a lakáson, házon belüli állapotokat szabályozza.
b) A felhatalmazó rendelkezés azáltal is sérti az Alkotmány 54. §-a által biztosított emberi méltósághoz való jogot, hogy egzisztenciálisan kiszolgáltatott, segélyre szoruló polgároktól olyan feltételek teljesítését követeli meg (illetve hatalmazza fel az önkormányzatokat, hogy ilyeneket megköveteljenek), amelyek éppen az anyagi eszközök szűkössége folytán nem várhatók el a kérelmezőktől. Alkotmányosan indokolható lehet a kert és a járda tisztán tartásának előírása, ez nagyobb összegek ráfordítása nélkül, ház körüli munkával is megvalósítható. A lakás vagy a ház állagának biztosítása azonban, valamint az, hogy az rendeltetésszerűen használható és higiénikus állapotban legyen, már olyan anyagi ráfordítást igényelhet, amire a kérelmezők éppen azért nem lehetnek képesek, amiért segélyért fordulnak az önkormányzathoz, nevezetesen, hogy szegények. Egy szociális rászorulóknak járó juttatást éppen azok előz zár el, akik szociálisan rászorulnának. E feltételekkel a Szoctv. azáltal sérti az érintettek emberi méltóságát, hogy számukra lehetetlenné teszi a segély kérelmezését.
c) Álláspontunk szerint az általunk megsemmisíteni indítványozott szövegrészek kiiktatásával ez az alkotmányellenesség megszüntethető. A szövegrészek megsemmisítése után a törvényi rendelkezés a következő szöveggel maradna hatályban:
Szoctv. 35. § (2) bekezdés: „A települési önkormányzat rendeletében a bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása írható elő. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania.
2. A fenti érvek miatt alkotmányellenes a Rendelet 8. § (5) bekezdésében az „és annak”, továbbá „az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására” szövegrésze is, amely alkotmányellenesség e szövegrészek megsemmisítésével megszüntethető. A megsemmisítés után a bekezdés érintett része a következő szöveggel maradna hatályban:
(5) A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására köteles az alábbiak szerint különösen:
3. a) A Rendelet az előző, az indítványunk 1. a) pontjában kifejtettekhez hasonlóan sérti az Alkotmány 54. §-ában foglalt emberi méltósághoz való jogot, pontosabban az annak immanens részét képező magánszférához való jogot, de ebben az esetben az alkotmánysértés a törvényi rendelkezéshez képest is nyilvánvalóbb. A Rendelet idézett bekezdései felsorolják, hogy különösen mely feltételeket kell a segélyért folyamodónak teljesítenie. Ezek a rendelkezések a személyes ruházat tisztán tartására és a lakásbelső takarítására is vonatkoznak, amelyek az előzőekben kifejtetteknek megfelelően a kérelmezők életmódjának szabályozását jelentik, olyan viszonyokét, amelyekbe való beavatkozást nem indokol mások jogainak védelme. A Rendelet ezzel a magánautonómiát sérti, azt a jogot, hogy a polgárok szabadon eldönthessék, hogyan szeretnének élni (hányszor mossák ki a ruháikat, mikor fürdenek, milyen gyakran mosnak fogat). Ezek között tartjuk számon a g) pontban megjelölt, a lakás padlózatának és falazatának folyamatos tisztán tartását, takarítását, a h) pontban megjelölt, a lakás egyes helyiségeinek rendeltetésszerű használatát és takarítását, valamint az i) pontban megjelölt személyes tisztálkodást, a személyes ruházat folyamatos, napi szinten való tisztán tartását és tiszta helyen való tárolását.
b) A Rendelet sérti az Alkotmány 54. §-ában foglalt emberi méltósághoz való jogot azáltal is, hogy olyan feltételeket ír elő a segélyre szorulók számára, amit csak komolyabb anyagi ráfordítással tudnak teljesíteni, ennélfogva éppen az egzisztenciálisan legkiszolgáltatottabbakat hozza olyan helyzetbe, hogy képtelenek segélyért folyamodni. Ezek között tartjuk számon a Rendelet 8. § (5) bekezdés a) pontjában a legalább 6 nm/fő személyes élettér biztosítását, a b) pontban a szemétszállítási szolgáltatás igénybevételét, az f) pontban az utcafronti kerítés meglétének és utcaképbe illeszkedő megjelenésének előírását, a g) pontban a lakás belső falainak meszelését. A lakás bővítése, tatarozása, a kerítés építése és utcaképhez igazítása olyan anyagi ráfordításokat igényelhet, amelyek pont azoktól nem várható el, akik segélyért folyamodnak. Esetükben e feltételek lehetetlenné teszik a segély folyósítását.
c) A Rendelet sérti továbbá az Alkotmány 59. §-ában biztosított magánlakás sérthetetlenségéhez való jogot is, hiszen a 8. § (6) bekezdése alapján a fenti feltételek teljesülését, így a lakásbelső, a vizes helyiségek (például WC) takarítását, a személyes ruházat kimosását, valamint azt, hogy a ruhákat tisztán tárolják-e, az önkormányzat a polgármester, a körjegyző, illetve az általuk megbízott személyek útján ellenőrzi. E személyek a Rendelet szerinti ellenőrzést csak úgy lehet elvégezni, ha a kérelmezők, illetve a segélyezettek kényszerűen eltűrik, hogy az arra felhatalmazott személyek magánlakásukba belépjenek, a fürdőszoba, WC állapotát megtekintsék, a ruhásszekrényt kinyissák. E puha kényszer alkalmazása mellett a rendelet egyetlen olyan garanciális rendelkezést sem tartalmaz, amely a szociális juttatásra rászorulókat megvédené az ellenőrzési jog esetleges visszaélésszerű gyakorlásától, így nem esik szó a Rendeletben többek között az ellenőrzések gyakoriságáról, ahogy arról sem, hogy az érintetteket előzetesen tájékoztatni kell-e a tervezett ellenőrzés időpontjáról. A szabályozás ennél fogva a magánlakás sérthetetlenségéhez való jognak szükségtelen és aránytalan korlátozásával jár, ezért alkotmányellenes.
4. A Rendelet sérti a jogállamiságból levezetett jogbiztonság követelményét is. Az Alkotmánybíróság először 11/1992. (III. 5.) AB határozata rendelkező részében mutatott rá arra, hogy valamely jogszabály szövegrészének határozatlansága és bizonytalansága sérti a jogbiztonság követelményét. Álláspontunk szerint jogbizonytalanságot okoz az, hogy a Rendelet 8. § (5) bekezdésében a bérpótló juttatás megállapításának feltételeit csupán examplifikatív jelleggel határozza meg („különösen”), továbbá az, hogy e feltételek vonatkozásában olyan meg nem határozott, viszonylagos fogalmakat használ (úgymint „higiénikus”, „utcaképbe illeszkedő rendezettség”, „fokozott tisztántartás”), amelyek rendkívül tág értelmezést tesznek lehetővé a jogalkalmazó számára. A nem világos fogalmakra épülő, nehezen sztenderdizálható feltételek módot adnak a szociális ellátásra jogosultak személyi körének önkényes szűkítésére.
Budapest, 2011. június 7.
Dr. Vissy Beatrix Dr. Szabó Máté Dániel Dr. Majtényi László
