A vasárnap esedékes országgyűlési választásokról előre
kijelenthető, hogy nem hoz tisztességes versenyt. A parlamenti mandátumokért
folyó küzdelemben ugyanis nagyon erősen lejt a pálya a kormánypártoknak: a
Fidesz-KDNP által kialakított és aktuálpolitikai szempontok mentén rendszeresen
finomhangolt választójogi szabályozás számos ponton a hatalmon lévőknek kedvez,
amihez társul az erősen centralizált média, a nyilvánosság egyéb tereit szinte
kizárólagosan uraló kormányzati kommunikáció, a kampányra fordítható anyagi erőforrások
kirívó egyenlőtlensége, és a mindezek megőrzése fölött gondosan ügyködő
felsőbírósági joggyakorlat.
A választások tisztasága szempontjából a politikai verseny
feltételeinek betartásán őrködő független intézmények is kulcsfontosságúak. Választási
jogvitákban elsődlegesen a Kúria rendelkezik hatáskörrel, a Kúria döntése
azonban alapjogsértésre hivatkozással az Alkotmánybíróság (AB) előtt
megtámadható. Lassan alkotmányjogi közhelynek tekintjük azt az állítást, hogy a
magyar AB nem független. Legutóbbi elemzésünkben például arról írtunk, hogy a
testület egyik friss döntés szerint nem tekinthető kampányeszköznek
és ezáltal nem jogsértő, ha a kormány kampányidőszakban az ellenzék háborús
álláspontját elferdítő és azt bíráló „tájékoztató” levelet küld az egyébként
járványkezelési célból regisztrált polgároknak.
A magyar AB az elmúlt évek választási joggyakorlatában
szinte kivétel nélkül a kormány érdekeit érvényesítette. Ehhez számos esetben
szükség volt a Kúria döntéseinek megsemmisítéséhez is. Ennek eredményeképpen az
AB lényegében kiiktatta az állam semlegességének elvét a választójogi
szabályozásból, mégha ezt explicit módon sohasem merte kimondani. A testület 2018-ban
például amellett érvelt, hogy kormánypárti polgármesterek ilyen minőségükben is
nyugodtan kampányolhatnak a kormánypárt jelöltjei
mellett, továbbá nem sérti a választások tisztaságát az Orbán Viktort ábrázoló megtévesztő választási plakát, így a párt- és
kormánykommunikáció összefonódása sem.
A választási eljárásról szóló törvény (Ve.) egyik,
2018 végén elfogadott módosítására hivatkozással pedig meg is erősítette azt a
gyakorlatot, amely szerint kampányidőszakban a politikai semlegesség már aligha
kérhető számon az államon. A Ve. új, 142. § szerint ugyanis nem minősül
választási kampánynak „a helyi önkormányzatok és más állami szervek
jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége”. Noha
ennek sem a törvényszövegben, sem annak indoklásában nincs alapja, éppen e
rendelkezés alapján jutott az AB arra, hogy az ellenzéket bíráló kormányzati
hírlevél nem kampányeszköz, hanem a kormányzati tájékoztatás különleges
helyzetekben indokolható formája. A Ve. idézett rendelkezése már a 2019-es
európai parlamenti, majd önkormányzati választásokon is hivatkozási alap volt arra, hogy a kormány jogsértően szálljon be a
kampányba. A Kúria szerint ugyanis a 142. § alapján nem
kifogásolható, ha az IM nyilvános közleményben a jogrendszerbe vetett bizalom
rombolásával, a jogállam megcsúfolásával vádolja az ellenzéki pártokat. A
Nemzeti Választási Bizottság egy döntését számon kérve, továbbá az sem
jogsértő,
ha Gulyás Gergely miniszer egy kampányidőszakban megrendezett Kormányinfón
alkalmatlannak nevezi az ellenzék főpolgármester-jelöltjét.
Az AB tehát már 2018-ban megágyazott egy olyan választási
joggyakorlatnak, amely nem ismeri az állam semlegességének elvét és a Kúria is
hasonlóan járt el. Éppen ezért tekinthettünk kellemes meglepetésként azokra a
kúriai döntésekre, amelyek most, 2022 tavaszán, kísérletet téve az állami
semlegesség elvének felélesztésére, jogsértőnek nyilvánították a kormány
háborús hírlevelét.
Az AB azonban nem csak a fenti elv felszámolásával
igyekszik kiszolgálni a kormányt a választási kampányban. A testület a tisztességes
eljáráshoz való jog önkényes értelmezésével azt a lehetőséget is megteremtette,
hogy immár teljeskörű kontrollt gyakoroljon a kúriai döntések felett. A
legújabb alkotmánybírósági gyakorlat szerint ugyanis a kúria jogértelmezése a
tisztességes eljáráshoz való jog megsértésére hivatkozással bármikor
megtámadható – akár a kormány által is, ugyanis a NER rendszerében az az
abszurd helyzet állt elő, hogy a kormány is alapjogok birtokosa. Az AB pedig
sosem rest közbelépni, és önkényes jogértelmezésre hivatkozással megsemmisíteni
a kormánynak nem tetsző kúriai döntéseket.
Ha pedig még akad egy-egy szakmailag megalapozott,
független döntés a Kúrián, akkor annak elnöke, Varga Zs. András, arcpirító
módon, nyilvános közleményben magyarázkodik a kormány politikai érdekeit
sértő ítélet miatt.
Erre azonban egyre kevésbé lesz szüksége a Kúria
elnökének. A kormány iránt elkötelezett kúriai vezetők kinevezésének, a bírói
állományban végment változásoknak, az ügyelosztási rend sajátosságainak, a politikailag
teljesen elfogult AB fenyegető felügyeletének és az ítélkezés általános politikai
környezetének (a jogállamiság hiányának) köszönhetően egyre kevésbé számíthatunk
független bírói döntésekre a kiemelt téttel bíró választási ügyekben.
A mostani kampányban már arra is találhatunk példát, hogy a kormány kampánytevékenységének jogszerűségéről olyan bíró dönt, aki ebben a kormányzati ciklusban fontos kormányzati pozíciót töltött be. Hajas Barnabás 2018-2019 között miniszteri biztosként dolgozott, majd 2021-ben az Igazságügyi Minisztérium államtitkári pozícióját cserélte le kúriai bírói állásra. Így nem is meglepő az az ő tollából született döntés, amely szerint a kormány népszavazási reklámfilmje, tudják, a „matekórás”, nem politikai reklám.
***
A bíróságok 2012-ig A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ítélkeztek. Az elmúlt években eltűnt a köztársaság, és a választási ügyekben hozott kúriai döntéseket olvasva egyre többször támad az az érzésünk, hogy a bíróságok már nem is Magyarország, hanem a magyar kormány nevében hirdetnek ítéletet.
***
Felhívás az olvasónak!
Egy-egy elemzésünk, állásfoglalásunk jelképes örökbefogadásával Ön is támogathatja munkánkat! Amennyiben élni kíván a lehetőséggel, az alábbi számlaszámokra utalással teheti meg:
Forint utaláshoz: 10918001-00000041-54080013
Euro utaláshoz: 10918001-00000041-54080037
USD utaláshoz: 10918001-00000041-54080044
Számlatulajdonos: Eötvös Károly Közpolitikai Alapítvány
Cím: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 11.
Bank: UniCredit Bank
SWIFT: BACXHUHB
