Az Eötvös Károly Intézet 2015. április 2-án közérdekű adatigényléssel fordult a legfőbb ügyészhez az általa és a kazah legfőbb ügyész által aláírt együttműködési megállapodás tartalmával és hátterével kapcsolatban. Azért láttuk feltétlenül szükségesnek az adatkérést, mert a két ügyészi szervezet közötti együttműködésről mostanáig a magyar közvélemény csak egy meglehetősen bizarr kazah hírügynökségi jelentésből tájékozódhatott.
Nem lettünk okosabbak abban az általunk feltett kérdésben, hogy milyen szakmai megfontolások, illetve hatástanulmány által feltárt szempontok vezették a magyar felet, amikor úgy döntött, hogy együttműködési megállapodást köt a kazah ügyészi szervezettel. A megállapodás hasznai szempontjából nézetünk szerint figyelembe veendő körülmény, hogy Kazahsztán politikai rendszerét tekintve diktatúra (többek között az Európai Parlament is súlyos hiányosságokat tárt fel Kazahsztánnal kapcsolatban), ahol szabad választásokat nem tartanak, a parlamenti ellenzék is kormánypárti és független intézmények sem működhetnek. A megállapodás e témakörök keretében folytatott együttműködés tekintetében viszont nem mond semmit.
A Legfőbb Ügyészség válasza teljes terjedelmében a honlapunkon olvasható.
Mivel a szóban forgódokumentumok nyilvánosak, meglepő az a magyar kötelezettségvállalás, amely szerint a magyar ügyészségképviselői rendszeresen tájékoztatják a kazah felet az Európai Unióban és az Európa Tanácsban folyó jogalkotási és jogalkalmazási fejleményekről. Az egyébként rövid megállapodás olyan fontos részletekre is kiterjed, hogy a felek tájékoztatják egymást arról, hogyha a levelezési címük esetleg megváltozik.
Budapest, 2015. április 21.
Eötvös Károly Intézet
Csatolt dokumentumok:
Kazah-magyar együttműködési megállapodás
