Az Alkotmánybíróság a múlt héten azonban úgy döntött, hogy a jogalkotó mulasztott, amiért nem lehet felülvizsgálni a közérdekű adatok titkosításának indokoltságát. Az Országgyűlésnek május 31-ig kell megteremtenie a lehetőségét annak, hogy az adatminősítéseket hatékony eljárásban, tartalmilag, érdemben is kontrollálni lehessen. A probléma nem új keletű, és bár most megoldódni látszik, mi majd csak akkor örülünk, ha a parlament lehetővé tette, hogy független bíróság vizsgálja felül a titkosítások megalapozottságát.
Na ugye megmondtuk?
2009-ben az Országgyűlés új törvényt fogadott el a minősített adatok védelméről (2009. évi CLV. törvény). Az EKINT a köztársasági elnöknek szóló nyílt levelében már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy a titkosításra vonatkozó jogi szabályok kiemelkedő jelentőségűek, hiszen ezek jelentik az Alkotmányban biztosított közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog legsúlyosabb korlátozását. Az akkor elfogadott törvény több pontja alkotmányellenesen korlátozta a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot. Az EKINT kiemelte, hogy nincs a törvényben olyan korlát, amely megtiltaná az olyan adat minősítését, amely nyilvánosságához nyilvánvalóan nagyobb közérdek fűződik, mint a titkosításához. Súlyos hiányosságként értékeltük, hogy nincs lehetőség arra, hogy a minősítés indokoltságának tartalmi felülvizsgálatát kezdeményezzék a polgárok.
A törvényt végül a köztársasági elnök aláírta, ezért az EKINT két jogvédő szervezettel közösen alkotmánybírósági indítványban támadta meg a 2010. április 1-jén hatályba lépett jogszabályt. Többek között arra hivatkoztunk, hogy a minősített adatok védelméről szóló törvény nem biztosítja, hogy tényleg csak indokolt esetben zárjanak el adatokat a nyilvánosságtól és senki ne élhessen vissza ezzel a lehetőséggel, például törvénysértések, korrupció leplezése érdekében. Az alkotmánybírósági eljárás szabályainak megváltozása (az actio popularis eltörlése) miatt a testület végül érdemben nem vizsgálta az indítványt.
Az EKINT érvelt amellett is, hogy a rendes bíróságok nem elégedhetnek meg az adatigénylés elutasításának formai és eljárási szempontú, tehát abban kimerülő felülvizsgálatával, hogy az adatot annak minősítése miatt nem tették megismerhetővé. A bíróság csak akkor nyújthat valódi védelmet a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjognak, ha a minősítés formai kritériumainak vizsgálata mellett, azon túlmenően a nyilvánosságkorlátozás indokoltságának tartalmi vizsgálatát is elvégzi. Vagy ha a bíróság úgy látja, hogy a törvényi szabályok – hibásan – kizárják a teljes bírói felülvizsgálatot, akkor neki magának kell az Alkotmánybírósághoz fordulnia.
Az AB adott is, meg nem is
Az AB már korábbi döntéseiben is érzékelte, hogy problémás a szabályozás, de mindeddig nem állapított meg alkotmányellenességet, holott erre lett volna lehetősége. Az adatvédelmi biztos 2011-ben indítványozta, hogy a testület nyilvánítsa alkotmányellenesnek a minősítési eljárás új szabályait, mert abból hiányoznak a jogorvoslat speciális szabályai, így nincs mód a nyilvánosságkorlátozás érdemi és hatékony bírói jogorvoslatára. A 29/2014-es határozatban a testület azonban csak alkotmányos követelményeket határozott meg, arra vonatkozóan, hogy a minősítés előtt figyelembe kell venni az adatok nyilvánosságához fűződő közérdeket is.
A fentebb felvázolt előzmények után az AB a múlt héten az atlatszo.hu által kezdeményezett ügyben hozott határozatot. A portál közérdekű adatigényléssel fordult a Külügyminisztériumhoz 2012-ben. A tárcánál dolgozók egyes, közérdekből nyilvános adatait kérte. A minisztérium megtagadta az adatszolgáltatást, ezért az atlatszo.hu bírósághoz fordult. Az első fok kötelezte a minisztériumot a közérdekből nyilvános adatok kiadására. A Külügyminisztérium azonban fellebbezett, és ezzel párhuzamosan a kért adatokat minősítetté nyilvánította, hogy ne kelljen azokat kiadnia. Emiatt másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla már elutasította a portál keresetét, mivel a minősített adatok nem bárki által megismerhető közérdekű adatok.
Az atlatszo.hu arra hivatkozott, hogy az Ítélőtábla döntése miatt sérült a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való joga, mert a bíróság szerinte jóváhagyta, hogy a közérdekű vagy a közérdekből nyilvános adatokat önkényesen lehet minősíteni. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította, mert szerinte a bíróság jogszerűen járt el. A bíróságnak a közérdekű adatigénylés iránti perben csak formális vizsgálatra van hatásköre. Kizárólag azt ellenőrizhette, hogy az adatszolgáltatást jogszerűen tagadta-e meg a Külügyminisztérium.
Azonban az AB hivatalból eljárva megállapította, hogy a vonatkozó szabályozás nem biztosítja a közérdekű adatokhoz való hozzáférést. Szükségtelen és aránytalan alapjog-korlátozást valósít meg, hogy nincs olyan eljárás, amely alkalmas az adatot minősítő döntés felülvizsgálatára. A testület szerint egy olyan szabályozás lenne alkotmányos, amely közvetlenül lehetővé tenné az adatminősítés tartalmi felülvizsgálatát.
Még nem örülünk
Úgy tűnik, még ha késedelmesen is, de az AB fontos lépést tett a nyilvánosság alkotmányellenes korlátozásának megszüntetésére. Mi azonban még nem vagyunk nyugodtak. Az AB ugyanis mintha kifejezetten kerülte volna, hogy kimondja, melyik szervnek is kell biztosítania a tartalmi felülvizsgálatot. Ezért is hangsúlyozzuk mi: nem akármilyen, hanem csakis bírói felülvizsgálat nyújthat hatékony, érdemi kontrollt az adatminősítés tartalmi indokoltsága felett. Többféle eljárási megoldással is biztosítható az információszabadság érvényesülése, de ha valaki úgy érzi, hogy egy őt érdeklő adat indokolatlan titkosítása sérti a jogait, igényét végül mindenképpen bíróságnak kell elbírálnia.
