Visszatekintés:
2011. október 17.: A kormánytöbbség az adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetésével rosszul mérte fel mozgásterét (Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös közleménye)
Tájékoztatjuk a közvéleményt, hogy az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a kormánytöbbség által pusztulásra ítélt hazai ombudsman-rendszer védelmében az Európai Unió Bizottságának elnökéhez fordult, azt kérve, hogy az Európai Bíróságnál indítson eljárást Magyarország ellen. A három jogvédő szervezet szerint ugyanis a szabadelvű jogállam és a rendszerváltás egyik fontos intézményének, a független adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetése sérti az Európai Unió jogrendjét.
Az adatvédelmi ombudsman azáltal játszott jelentős szerepet a rendszerváltás folyamatában, hogy a tekintélyelvű állam „Átlátható állampolgár-átláthatatlan állam!” információs filozófiai maximáját az „Átlátható állam-átláthatatlan állampolgár!” igényével váltotta le.
Az elmúlt időszak, amelyet a titokban, névtelen szerzők által előkészített Alaptörvény és az ugyanígy megírt sarkalatos törvények, valamint az újra terjedő nyilvánvalóan jogsértő titkosítások is fémjeleznek, azt mutatja, hogy az információs jogaink újból kicsúsznak személyes hatalmunkból és közösségi ellenőrzésünk alól.
A kormánytöbbség, eddigi gyakorlatának megfelelően, a létrehozandó Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság élére saját politikai kliensét állíthatja majd, akitől nem várható, hogy az állam és az egyre kiterjedtebb állami befolyás alatt álló vállalkozói tőke jogsértéseit bírálja. Azzal a politikai döntéssel pedig, amellyel törvényhozási úton az adatvédelmi biztos hivatalát megszüntette, álláspontunk szerint rosszul mérte fel mozgásterét.
A nemzeti adatvédelmi intézményeket nem kizárólag a nemzeti törvények szabályozzák, hanem olyan feladatokat is ellátnak, amelyeket az Európai Unió joga ruház rájuk. Az uniós jog követelménye a biztosnak és hivatalának teljes függetlensége, amely követelmény jól körülírható. Az Európai Bíróság a Német Szövetségi Köztársaságot a közelmúltban azért marasztalta el, mert egyes tartományaiban adatvédelmi szervét a tartományi kormány ellenőrzése alá vonta. A bíróság megállapította, hogy a függetlenség „célja az egyének és szervezeteik védelmének megerősítése az őket érintő döntésekkel szemben. Az ellenőrző szerveknek feladatuk ellátása során tárgyilagosan és pártatlanul kell eljárniuk. Ezen ok miatt mentesnek kell lenniük bármilyen külső befolyástól, beleértve a szövetségi állam vagy a tagállamok közvetlen vagy közvetett befolyását is.”
Az irányelv 28. cikk (1) bekezdésének helyes értelmezésével az ellenőrző hivatalt vezető személy nem mozdítható el hivatalából hivatali ideje lejárta előtt. A 2011 júliusában elfogadott, az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló törvény viszont megszünteti az intézményt és el is elmozdítja hivatalából a kormánnyal szemben többször – adott esetben a bíróság által is megerősítetten – kritikát megfogalmazó jelenlegi adatvédelmi biztost.
A helyzet nem jóvátehetetlen, a kormánytöbbség az év végéig, az adatvédelmi biztosi funkciót megszüntető törvény módosításával még helyrehozhatja ezt a hibát.
2011. december 5.: Második figyelmeztetés (A három szervezet második közös közleménye a tárgyban)
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a kormánytöbbség által pusztulásra ítélt hazai ombudsman-rendszer védelmében, októberben, az Európai Unió Bizottságához fordult, kérve, hogy a Bizottság indítson eljárást Magyarország ellen, a három jogvédő szervezet szerint ugyanis a szabadelvű jogállamnak, a rendszerváltás egyik fontos intézményének: a független adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetése sérti az Európai Unió jogrendjét.
A minap kaptuk kézhez Viviane Reding asszony az Unió emberi jogokért felelős biztosának november 30-án kelt válaszlevelét, amelyben a biztos leszögezi: „Teljesen egyetértek Önnel abban, hogy az a követelmény, hogy a tagállami felügyelő hatóságok teljes függetlenségben lássák el feladataikat, lényegi összetevője a személyes adatok védelmének. Pontosan ezt követeli meg az EU Adatvédelmi Irányelve, és ezt erősítette meg az Európai Bíróság is.”
A biztos asszony levelében arról tájékoztat, hogy megkezdi az ügyben a vizsgálatot.
A Bizottság a következőkben információkat szerez majd be a magyar kormánytól, amelynek valahogy meg kell magyaráznia, hogy miért szüntette meg jogutód nélkül a parlament adatvédelmi biztosának intézményét. Továbbá miért hozott létre helyette kormányhivatalt, és miért távolítja el hivatalából mandátumának lejárta előtt a jelenlegi biztost.
Ez az eljárás Magyarország további tekintélyvesztését eredményezheti. Kezdeményezésünkkel azonban éppen hazánk nemzetközi tekintélyét szeretnénk megóvni, mert a bölcs belátás alapján megtörténő visszakozás hazánkat jó színben tüntetné fel, míg egy uniós bírósági marasztalás rosszban. Felhívjuk tehát a figyelmet, hogy a Magyar Országgyűlésnek még mindig van pár hete arra, hogy új törvénnyel visszavonja a – szerintünk az alkotmányosságot és az Európai Unió jogát is sértő –, az adatvédelmi biztos hivatalát megszüntető szabályozást. Ezzel eddig ismeretlen oldalát mutathatná meg. E fordulat a kormánytöbbség belátó kompromisszumkészségének első jele lehetne.
2012. június 8.: Az Európai Bizottság keresete Magyarországgal szemben (C-288/12. sz. ügy)
Felek
Felperes: Európai Bizottság (képviselők: B. Martenczuk és Simon B. D., meghatalmazottak)
Alperes: Magyarország
Kereseti kérelmek
A Bizottság azt kéri a Bíróságtól, hogy
állapítsa meg, hogy Magyarország nem teljesítette a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EKeurópai parlamenti és tanácsi irányelvből eredő kötelezettségeit azáltal, hogy idő előtt megszüntette az adatvédelmi biztos megbízatását;
kötelezze Magyarországot a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A 95/46/EK irányelv előírja, hogy az ezen irányelvet átültető tagállami rendelkezések alkalmazását a rájuk bízott feladatok gyakorlása során teljes függetlenségben eljáró tagállami hatóság vagy hatóságok felügyeljék.
Magyarországon ez a hatóság 2011. december 31-ig az adatvédelmi biztos volt. Az adatvédelmi biztost a 2011. december 31-ig hatályos magyar szabályozás szerint a magyar Országgyűlés hat éves időszakra választotta. A 2011. december 31-én hivatalban lévő adatvédelmi biztos megbízatása 2008. szeptember 29-én kezdődött, így rendes körülmények között 2014 szeptemberéig tartott volna.
2012. január 1-i hatállyal a vonatkozó magyar szabályozás megváltozott. E változások következtében az adatvédelmi biztos intézménye megszűnt, és a 2008. szeptember 29-étől kezdődően hivatalban volt adatvédelmi biztos megbízatása megszűnt. A 95/46/EK irányelv szerinti adatvédelmi felügyelő hatóság Magyarországon az újonnan létrehozott Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság lett. Az új szabályozás szerint e Hatóság élén elnök áll, akit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki kilenc éves megbízatási időre. E tisztségre nem a korábbi adatvédelmi biztost nevezték ki.
A Bizottság szerint az adatvédelmi felügyelő hatóság megbízatásának idő előtti megszüntetése sérti a felügyelő hatóságnak az irányelvben előírt függetlenségét. Az irányelv nem határozza meg az adatvédelmi felügyelő hatóság megbízatása időtartamát, így azt a tagállamok elvben szabadon határozzák meg. A megbízatási időnek azonban ésszerű hosszúságúnak kell lennie, és elengedhetetlen, hogy miután egy tagállam meghatározott valamilyen megbízatási időtartamot, tiszteletben is tartsa azt. Ha ez nem így lenne, fennállna a veszélye, hogy a megbízatás idő előtti megszüntetésének kockázata befolyásolhatja a felügyelő hatóságot feladatai végrehajtásában, és ez a veszély sértené a felügyelő hatóság függetlenségét.
A kereset elfogadhatósága körében a Bizottság rámutat, hogy mivel a korábbi adatvédelmi felügyelő hatóság az indokolással ellátott véleményben szabott határidő végéig nem került vissza a tisztségébe, a jogsértés ebben az időpontban is fennállt. A jogsértés orvoslása nem lehetetlen: Magyarországnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a korábbi adatvédelmi biztos ismét elfoglalja a 95/46/EK irányelv szerinti tisztségét a megbízatásából 2011. december 31-ét követően még hátralévő időtartamra. A Bizottság el tudja fogadni a jogsértés megfelelő orvoslásaként, ha erre az időtartamra a korábbi adatvédelmi biztost az új Hatóság elnöki posztjára nevezik ki. Magyarország ezzel kapcsolatban nem hivatkozhat az új Hatóság jelenlegi elnöke függetlenségére, mert ezzel saját jogsértésére hivatkozna a saját védelmében. A jogsértés hatásait orvosolni kell, nem pedig fenntartani.
A Bizottság szerint a megbízatás idő előtti megszüntetését csak súlyos és objektíve ellenőrizhető okok indokolhatják, de Magyarország nem hivatkozott ilyen okra.
A Bizottság nem vitatja Magyarország azon jogát, hogy átalakítsa a felügyelő hatóságát, így például a korábbi
"adatvédelmi biztos"-modellről egy a magyar jog szerinti "hatóság" modelljére térjen át. Az intézményi modell megváltoztatása azonban egyáltalán nem tette szükségessé a korábbi felügyelő hatóság megbízatásának idő előtti megszüntetését. Lehetséges lett volna Magyarország számára, hogy belső jogában előírja akár azt, hogy az új modellt csak a hivatalban lévő adatvédelmi biztos megbízatása lejárta után kelljen alkalmazni, akár azt, hogy az új Hatóság első elnöke a korábbi adatvédelmi biztos legyen a megbízatásából hátralévő időtartamra.
Ha a tagállami modellváltásra történő hivatkozás elfogadható lenne, akkor a Bizottság szerint az Unióban bármely adatvédelmi felügyeleti hatóság állandóan ki lenne téve annak a veszélynek, hogy megszüntethető a megbízatása olyan jogalkotási intézkedéssel, amely megszünteti az éppen fennálló hatóságot, és a 95/46/EK irányelv szerinti feladatkör gyakorlására új hatóságot hoz létre a helyében. Nem zárható ki, hogy ilyen reformokat használnának fel a politikai hatóságok helytelenítését kiváltó adatvédelmi felügyelő hatóságok szankcionálására és ellenőrzésére. Az ilyen befolyásolás puszta kockázata is összeegyeztethetetlen a felügyelő hatóságok teljes függetlenségével.
A Bizottság szerint továbbá Magyarország nem alapozhatott a korábbi adatvédelmi biztosnak a sajtóban megjelent homályos nyilatkozataira olyan feltételezést, amely szerint az adatvédelmi biztos már ne lett volna hajlandó ellátni a 95/46/EK irányelv 28. cikkében előírt feladatait, és a megbízatását ezen az alapon sem szüntethette meg idő előtt.
