Állásfoglalás az igazságügyi tájékoztatásról, a bíróságok működésének átláthatóságáról

1. Törvény helyett még mindig miniszteri rendelet rendelkezik az igazságügyi tájékoztatás néhány alapvető szabályáról, bírák jogairól és kötelezettségeikről, sőt e jogszabály végén — igaz, még 1986-ból — a belügyminiszter neve is olvasható.

Az igazságügyi tájékoztatás tartalmi szabályai sem kevésbé ellentétesek a jogállami értékekkel. Akár folyamatban lévő, akár befejezett ügyben a sajtó részére a bíróság elnöke — esetleg megbízottja útján — szabad belátása szerint adhat felvilágosítást.

 Befejezett ügyről — az ügy intézéséért felelős dolgozó (közjegyző, végrehajtó) is adhat felvilágosítást —, a bíró azonban az általa tárgyalt ügyről soha nem beszélhet. Helyette sajtószóvívő vagy a bíróság elnöke, illetve az általa esetileg megbízott másik bíró nyilatkozhat. A hatályos törvényi és a rendeleti szabályok szerint, ha az elnök nem jelölte ki a feladatra — a szólás alkotmányos szabadságát sértve — egyik magyar bíró sem formálhat nyilvánosan véleményt egyetlen bírói döntésről vagy eljárásról sem. De az elnök (megbízottja) sem köteles jog szerint tájékoztatni.

 A bírósági tárgyaláson kép- vagy hangfelvételt készíteni csak az eljáró tanács elnökének engedélyével szabad. Ezzel kapcsolatban is csupán arra vonatkozóan találunk szabályokat, hogy mikor köteles megtiltani a felvétel készítését, de arra nem, mikor kell engedélyeznie azt

 Előfordul, hogy a — rendszerint újságíró foglalkozású — személy jegyzetelését az eljáró bíró rendzavarásnak minősíti.

 A jogkereső állampolgárok és a jogászok sincsenek jobb helyzetben. Az ítélkezési gyakorlat a maga egészében ma Magyarországon nem ismerhető meg. Nemhogy a megyei bíróságok, de a Legfelsőbb Bíróság ítéletei sem tanulmányozhatóak, azokkal csak mint a bíróságok által közzétett válogatásokkal találkozik a közönség. Pedig az érintettek személyiségi jogainak kímélete mellett, különösen az on-line korszakban semmiféle technikai akadálya nem lehet az ítéletek közzétételének, hiszen ezek, mint a jogalkalmazás, bírói jogfejlesztés dokumentumai, kétségkívül nyilvános adatok. Ma a bíróságok ítéleteiből jószerivel csak annyi ismerhető meg, amennyit a bíróságok maguk önként lehetővé tesznek. Ez a gyakorlat nem csupán a közérdekű adatok megismerhetőségét, a sajtó szabadságát, a jogtudományi kutatások lehetőségeit korlátozza, de kihat a személyek jogérvényesítési lehetőségeire is.

2. A jelenlegi szabályozás az alkotmány számos rendelkezését és elvét sérti. A megalkotandó törvényi szabályozásnak egyaránt ki kellene elégíteni egy szektorális információszabadság- és adatvédelmi törvény követelményeit, továbbá foglalata lehetne a sajtószabadság biztosítékainak éppúgy, mint a tudományos kutatók jogainak is.

 Az új jogi rendezésnek meg kell szüntetnie az alkotmányos jogok rendeleti szabályozását.

 Nem tartható az, hogy a bíróság elnöke vagy megbízottja szabad mérlegelés alapján döntsön arról, hogy kinek, milyen tartalmú tájékoztatást, illetve iratbetekintést ad vagy engedélyez. A tájékozódás jogát és az igazságügyi szervek kötelezettségeit jogi biztosítékokkal körülvéve kell meghatározni.

 A hang- és képfelvétel készítésének jogáról a büntető valamint a polgári, a munkaügyi, a közigazgatási perben, eltérő tartalommal, ugyanennek a törvénynek kell rendelkeznie.

 A tudományos kutatók jogait biztosítani kell.

 A felsőbíróságok ítéleteit — az érintettek magánéletének oltalma mellett — a jogkereső közönség számára (ide értve persze a sajtót is) hozzáférhetővé kell tenni.

 A törvény — az állam egyik legmagasabb státuszú képviselőjét — a bírót nem foszthatja meg a vélemény és a szólás lehetőségétől.

 A bírák képzésének, szakmai irányításának biztosítania kell azt, hogy a tárgyalásokon a rend fenntartásával kapcsolatos bírói jogosítványok ne legyenek felhasználhatóak a nyilvánosság és a sajtószabadság korlátozására.

Budapest, 2003. május 29.