Felhívás az olvasónak!
Ennek a véleménynek az elkészítését Gervai Judit támogatta. Egy-egy elemzésünk, állásfoglalásunk jelképes örökbefogadásával Ön is támogathatja munkánkat! Amennyiben élni kíván a lehetőséggel, az alábbi számlaszámokra utalással teheti meg:
- Forint utaláshoz: 11600006-00000000-78417407 (IBAN: HU56 1160 0006 0000 0000 7841 7407)
- Euro utaláshoz: 11600006-00000000-78416231 (IBAN: HU89 1160 0006 0000 0000 7841 6231)
- USD utaláshoz: 11600006-00000000-78416303 (IBAN: HU85 1160 0006 0000 0000 7841 6303)
Támogatás esetén kérjük, küldjön egy üzenetet az info@ekint.org email-címre, amelyben tájékoztat minket arról, hogy név szerint is feltüntethetjük-e Önt az intézet által kiadott írás örökbefogadójaként.
Megtisztelő támogatását nagyon köszönjük!
***
Korábbi írásunkban azt ajánlottuk a
szabadság megmaradó szigeteinek, hogy támogassák a példamutató bátorsággal
együtt felmondó Index-szerkesztőséget, és a demokratikus értékek érdekében
működtessenek szabad sajtót. Miközben újabb és újabb támadások érik azokat az
intézményeket, amelyek legalább elvileg alkalmasak lennének a szabadság és
autonómia megőrzésére, alig látszanak az önvédelmi reflexek. Mintha az
autoriter rezsim végletesen kifárasztotta volna a politikai közösség
szabadságra érzékeny részét. Az ellenállás, az autonómia védelme az otromba és
primitív támadásokkal szemben persze erőfeszítést igényel és kockázatos. Az
akadémikusok bejáratott, jól ismert stratégiát választottak, amikor a rezsimhez
közel álló, a kijárás ígéretével kecsegtető elnököt választottak. Minden jel
szerint így lett a Rektori Konferencia
társelnöke egy kézilabdaedző. Nincs is erősebb hagyomány, mint az
informalitás, a személyes függőség puha, átláthatatlan nyúlós-nyálas közege,
ami mindenkit összeken, aki a közelébe kerül.
Csakhogy a kultúra,
tudomány és egyetem működési elve, lényegi eleme és alapvető feltétele az
autonómia. A diktatúrákban ezek a rendszer ellenében, a repedésekben működnek,
alig tudnak hozzájárulni a közösség épüléséhez. A Színház- és
Filmművészeti Egyetem átalakítása és kuratóriumának
botrányos kinevezése sokadik példája a sanda, hazug, magánosításba
burkolt szabadságmegvonásnak. A politikusokkal és rezsimközeli gazdasági
potentátokkal feltöltött alapítványok közvetlen eszközei a miniszterelnöknek. Ezek
az intézmények elvesztették autonómiájukat, ami pedig működésük alapfeltétele.
Az egyetemi polgárok nincsenek biztonságban, a tanulás, oktatás és tudomány
valamint a vélemény-nyilvánítás szabadsága strukturálisan sérült. Szemben az
egyetemi közösség által választott testületek tevékenységével, ezeket az
embereket a polipszerűen működő rezsimlogika mozgatja. Közben érezhető
szorongás lengi be a többi egyetemet, senki nem tudhatja, mikor kerül rá a sor.
A legújabb hírek
a Szegedi Tudományegyetem lehetséges feldarabolásáról szólnak. Az elmúlt évek
tapasztalatai azt mutatják, hogy az intézményi keretek átalakítása kivétel
nélkül az egyetemi autonómia zsugorodását vonta maga után.
E bizonytalanság éppen
elég ahhoz, hogy az érintettek óvatosak, lojálisak maradjanak a fenntartóval,
vagyis az állammal szemben, lehetőleg ne húzogassák a fenevad bajuszát. Ez sok
mindent jelent a mindennapi működés során, és gyorsan beépül az intézmény működési elvei közé. A Vidnyánszky-jelenség a színházi képzésben, a Varga Judit-jelenség a jogászképzésben, a Hernádi-jelenség a közgazdász-képzésben
pontosan betölti funkcióját. Semmi köze a magánosításhoz, amivel az egyetemek
esetében önmagában is lenne bajunk, annál több köze van azonban a politikai
alávetéshez és szabadságmegvonáshoz. Amivel szemben az egyetemi polgároknak
egyet ajánlhatunk: próbálják megvédeni szabadságukat, ne hallgassanak, és
mutassanak példát!
