Részletek az Eduline beszámolójából, a teljes cikk ezen a linken érhető el:
"A kancellárok személye továbbra is alkotmányossági kérdéseket vet fel a megszólalók szerint, ugyanis 2005-ben az alkotmánybíróság megtiltotta, hogy az intézményen kívüli szerv beleszóljon az autonómiát érintő ügyekbe. Bár az alkotmányt alaptörvényre cserélte a hatalom, de Szüdi János egykori államtitkár szerint mivel a jog szemléletmódja a kérdésben nem kellett, hogy változzon, továbbra is érvényesnek kell tekinteni a 2005-ös alkotmánybírósági döntést. Nem mellesleg, ombudsmani állásfoglalás is van arról, hogy a kancellár egyetértési joga akadályozza az autonómia gyakorlását."
"A hatékonyság kérdésében Polónyi István oktatás-közgazdász véleménye szerint érdemesebb lenne, hogy nem a legolcsóbb rendszert építik ki a felsőoktatásban, hanem a rendelkezésre álló forrásokból a legjobbat. Emellett a vita másik résztvevője, Bojár Gábor vállalkozó szerint az egyetemeket kell érdekelté tenni abban, hogy hatékonyabban gazdálkodjanak - szemben a megszorításokkal -, vagyis a jó működést kellene több forrással jutalmazni. Egy ilyen rendszer lényegében feleslegessé is tenné a mostani, széles hatáskörrel rendelkező kancellárok pozícióját."
Részletek a Népszava beszámolójából, a teljes cikk ezen a linken érhető el:
"A konzisztóriumok felügyeleti szervként jöttek létre. Ám a felügyelet nem irányítást jelent. A konzisztóriumok sokkal több jogot kaptak annál, mint amennyit az alaptörvény megenged" - mondta Zsugyó Virág, az EKINT alkotmányjogásza. A gyakorlati tapasztalatokról Fleck Zoltán jogszociológus, az ELTE tanszékvezetője számolt be. "Évek óta tudatos autonómia-felszámolás zajlik. Az oktatókat kihívás elé állították, nehéz autonómia-hiányos környezetben minőségi oktatást nyújtani. A kancellár pedig egyre átláthatatlanabb módon dolgozik, sokszor nem tudni, mely feladatkörök kihez tartoznak" - mondta Fleck.
Fazekas Marianna közigazgatási jogász, az ELTE docense szerint a konzisztóriumi rendszer fölösleges túlbiztosítást jelent, olyan, mintha valaki az öv mellé még egy hózentrógert is feltenne a nadrágjára. "A 2011-ben elfogadott felsőoktatási törvényben szó sem esik az egyetemi autonómiáról" - erről Szüdi János beszélt. Az oktatási szakjogász úgy látja, a kormány gondolkodása szerint ami nincs benne a törvényben, azt nem lehet megsérteni. "A tanítás szabadságáról nem szól a törvény. Így az nincs is" - mondta.
A konferenciára meghívták a kormány képviselőit is, ám nem jelent meg senki."
(Kép forrása: Fazekas István via Eduline)
