Szennyvíztisztítót ünneplő rendezvényen, kormányablak megnyitóján, járási hivatal ügyfélszolgálatának átadóján is adtak műsort óvodások, de előfordult olyan eset is, hogy egy önkormányzati képviselőt „leptek meg” a születésnapján a gyerekek.
Az EKINT kérdéseket tett fel az óvodáknak és a politikusoknak, melyben arra voltunk kíváncsiak, hogy a gyerekek nevelését (mint az óvoda elsődleges feladatát) miképpen szolgálta a pártpolitikai eseményen való részvétel, illetve hogy az óvodások szülei tudtak-e arról és hozzájárultak-e a gyerekek szerepléséhez, fényképezéséhez.
Több válaszból az derült ki, hogy az óvodák vezetői meg sem értették a problémát. A kisteleki óvoda vezetője például válaszában azt írta, hogy „[a] szülők, hozzátartozók mindig nagy örömmel fogadták, amikor értesültek gyermekeik szereplési lehetőségeiről.”
A köznevelési törvény értelmében a pártpolitikai tevékenység azon idő alatt, amíg az intézmény a gyerekek felügyeletét ellátja, mindenki számára tilos. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert a helyzet fokozódik, amint elemzésünkből kiderül, minden számottevő politikai csoport politikai eszközként használja fel az óvodásokat. A felsorolt rendezvényeken politikusok törekedtek népszerűséget szerezni azzal, hogy kisgyerekekkel mutatkoztak együtt, ezt támasztja alá például az is, hogy több politikus maga is terjesztette az eseményekről szóló képeket a Facebook-oldalán.
Az EKINT álláspontja szerint az óvodások pártpolitikai célokra való felhasználása semmilyen körülmények között nem engedhető meg – ehhez még szülői hozzájárulás sem kérhető.
Az ilyen hozzájárulás-kérésre adott válasz ugyanis mindenképpen politikai állásfoglalásként is értelmezhető, amiről az óvodával szemben kiszolgáltatott helyzetben lévő szülő nem dönthet szabadon. Az óvoda kényszerközösség, onnan a gyermeket csak nehézségek árán vagy nem lehet másik óvodába átvinni. A szülők ezért is kényszerhelyzetben érezhetik magukat, amikor egy – esetleg nagyhatalmú – politikus rendezvényén való részvételhez kérik a hozzájárulásukat. Attól tarthatnak ugyanis, hogy hozzájárulásukat vagy annak hiányát politikai állásfoglalásként értelmezik és ezért őket vagy gyermeküket hátrányos következmény éri. A helyzet még súlyosabb kisebb településeken, ahol a helyi vezetőknek való kiszolgáltatottság tovább nehezíti a szülők helyzetét.
A teljes elemzést erről a linkről töltheti le.
Majtényi László: Bűz van
Megjelent az Élet és Irodalom LXII. évfolyam, 5. lapszszámában, 2018. február 2-án