A pénteken
kirúgott kölcseys tanárok közül ketten már aznap jelezték, hogy munkaügyi pert
kezdeményeznek a munkáltató döntésével szemben. Egyikük, Törley Katalin a
Partizánnak adott interjújában a következőket
mondta: „Én készséggel
vállalom, és minden nyilatkozatunkban vállaltuk, hogy tudatosan szegünk
szabályt a polgári engedetlenséggel, és ennek vállaljuk a következményeit, de a
munkaügyi jogkövetkezményeknek minden esetben, a polgári engedetlenség esetében
is, arányosnak kell lenniük, és szerintem az arányosság elve itt semmiképpen
nem érvényesült.”
Egy bírósági
eljárás sikere jelentős részben a bírói függetlenség állapotának függvénye. A
polgári engedetlenség miatt elbocsájtott pedagógusok ügye próbára teheti a
magyar bírósági szervezet függetlenségét az ügy politikai jelentősége miatt. A
pert indító tanárok ugyanis a kormány intézkedései (így a sztrájkjog kiüresítése
és a közoktatás lezüllesztése) és cinikus tétlensége (az érdemi béremelés
hiánya) ellen tiltakoztak a még rendelkezésükre álló eszközzel, a törvények
nyílt és őszinte megsértésével, tekintettel arra, hogy törvényes eszköz
(szakmai egyeztetés, sztrájkjog gyakorlása) már nem maradt a kezükben. Azaz a
jogvita a munkavállaló pedagógus és a kormány politikáját végrehajtó tankerület
mint munkáltató között zajlik. Az egyén v. állam típusú jogvitákban
rendszerint csak szilárd demokráciák polgárai remélhetnek sikert.
Magyarországról legutóbb az Európai Parlament állított ki olyan bizonyítványt, amely szerint
az ország nem demokrácia többé. Némi reménysugár, hogy – amint az alábbiakból
kitűnik – az autokratikus áttörés a bíróságokon egyelőre részleges, a
jogállamiság hívei ragaszkodnak elveikhez.
A helyzet persze
nem ad okot túl nagy bizakodásra, az Európai Unió ugyanis visszatérően
hangsúlyozza Magyarországot érintő jelentéseiben, hogy a bírói
függetlenség garanciái jelentősen sérültek az elmúlt években. Érdekes azonban,
hogy az uniós forrásokért folytatott tárgyalások során eddig egyetlen nyilvános
kormányzati vállalás sem irányult a bírói függetlenség megerősítésére. Pedig
független bíróságok nélkül semmilyen korrupciós harc nem vezethet eredményre.
A politikai
hatalom és a bírósági vezetés részéről elkövetett jogsértésekre sok esetben a
bírák önkormányzati szerve, az Országos Bírói Tanács (OBT) hívta fel elsőként a
figyelmet. Az OBT ugyanis alkotmányos kötelezettségét komolyan véve 2018 óta
folyamatosan felügyeli a bíróságok központi igazgatásnak működését. Az OBT-nek
köszönhető, hogy fény derült az Országos Bírósági Hivatal (OBH) korábbi elnöke,
Handó Tünde által elkövetett szabálytalanságokra a bírósági vezetők kinevezését
illetően. Bár az OBT fellépése a törvénysértő vezetői kinevezéseket és ezáltal
a bíróságok politikai elfoglalását nem tudta semmissé tenni, azt azért elérte,
hogy a hatalom az Alkotmánybíróságra menekítse a botrányhős Handót. Az OBT volt
az a szerv, amely határozottan tiltakozott a szintén Fidesz-közeli Varga Zs.
András főbíróvá választása ellen, és az elmúlt hónapokban éppen az OBT mutatott
rá arra, hogy a Kúria elnöke törvénysértő módon bírált el bírói pályázatokat.
De szintén az OBT munkájának eredménye a 2022-ben elfogadott Etikai Kódex,
amely immár széles körben védi a bírák véleménynyilvánítási szabadságát,
elősegítve ezáltal azt, hogy a bírák szabadon beszélhessenek a bírósági
szervezetet és a bírói függetlenséget érintő törvényekről és intézkedésekről.
Ez utóbbi lehetőség – talán nem kell mondanunk – a szervezet
védekezőképességének erősítését is jelenti.
Az előbbiek
fényében aligha meglepő, hogy Varga Zs. András szisztematikusan támadja az
OBT-t és a bírói önigazgatás intézményét. Varga Zs. hozzáállását részben
személyes sértettsége, részben az a tapasztalata magyarázza, hogy a bírói
tanács autoriter rendszerekben a bírói függetlenség képviselőjeként és
védelmezőjeként léphet fel, ezáltal a politikai hatalom (és a vele összefonódó
bírói elit) intézményes ellensúlyaként működhet. A jelenlegi OBT elkötelezett
védelmezője a bírói függetlenség eszméjének, ezért nem fél felszólalni az azt
veszélyeztető politikai cselekvésekkel és bírósági vezetői gyakorlatokkal
szemben. Ennek legújabb bizonyítéka, hogy a testület nyilatkozatban ítélte el a
szóvivője elleni folytatott lejárató kampányt, melynek egyes kormányközeli
sajtóorgánumok adtak teret, míg az év elején hatékonyabb fellépést szorgalmazott az OBH elnökénél
annak kivizsgálására, hogy a Völner-Schadl-üggyel összefüggésben történt-e
bármilyen nyomásgyakorlási kísérlet a Budapesti Törvényszék elnöke részéről.
Ebben a kérdésben az OBT hajthatatlan, így a testület ma is harcol az OBH
elnöke által időközben titkosított igazgatási vizsgálat megállapításainak
megismeréséért. A függetlenség megőrzéséért folytatott küzdelem része, hogy az
OBT 2022 szeptemberi ülésén saját hatásköreit és működési feltételeit érintő javaslatcsomag előterjesztéséről
döntött.
Az OBT mandátuma 6 évre szól, a jelenlegi
testületnek pedig 2024 elején lejár a megbízatása. Valós veszély, hogy a
politikai hatalom, illetve annak közvetítőjeként a kormányhoz lojális bírósági
vezetés beavatkozik a következő OBT-választás folyamatába annak érdekében, hogy
elkerülje egy újabb bátor, alkotmányos kötelezettségét komolyan vevő, a bírói
függetlenségért fáradhatatlanul küzdő, autonóm bírói tanács létrejöttét.
Az elmúlt
napokban előtérbe került egy olyan forgatókönyv is, amely a piszkos munkát nem
a kormányra vagy a bírósági vezetőkre, hanem az Alkotmánybíróságra bízná. Az
Alkotmánybíróság honlapja szerint ugyanis a testület ezen a héten tárgyalja azt
az ombudsmani beadványt, amely az OBT összetételét és legitimációját érintő kérdésekkel
kapcsolatban kéri az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek értelmezését. Talán nem
véletlen, hogy a 2019 elején beadott, azaz közel 3 és fél évig jegelt
indítványt éppen most tűzte napirendjére, mégpedig soron kívüli eljárás
keretében(!) a taláros testület. Az indítvány érdekessége, hogy azt az alapvető
jogok biztosa az OBH akkori elnökének, Handó Tündének a javaslatára
terjesztette elő, így egy lényegében Handó-indítványról fog dönteni az azóta
Handóval kiegészült Alkotmánybíróság.
Az indítvány
történetéhez hozzátartozik, hogy Handó Tünde az OBH elnökeként rendkívül
feszült viszonyba került az Alaptörvény szerint őt ellenőrizni hivatott
OBT-vel, amiért a bírói önigazgatási szerv 2018-ban több esetben is
törvénysértőnek nyilvánította Handó kinevezési gyakorlatát. Handó Tünde azonban
a probléma orvoslásaként nem a törvénysértő gyakorlatok felszámolására, hanem
az őt ellenőrző OBT ellehetetlenítésére tett kísérletet. Az OBT akkor frissen megválasztott tagjai
közül többen, vélhetően a központi igazgatás nyomására, lemondtak
megbízatásukról. Ezt felhasználva Handó nyilvános közleményben minősítette
törvénytelennek az OBT működését. A lemondott tagok helyére kiírt
póttagválasztó küldöttgyűlést pedig meghekkelték a Handó kinevezési hatáskörébe
tartozó bírósági vezetők. Végül az OBH elnöke 2019 márciusában az alapvető
jogok biztosától kérte az Alkotmánybíróság eljárásának indítványozását annak
megállapítása érdekében, hogy az Alaptörvény rendelkezéseiből levezethető-e
konkrét követelmény az OBT összetételét és működésének törvényességét
illetően.
Hogy milyen
veszély rejlik az Alkotmánybíróság eljárásában? Az elmúlt években a kormány
számos esetben az alkotmánybírósági gyakorlatra hivatkozással szűkítette
alapvető jogok terjedelmét vagy nyeste vissza a jogállamiság intézményi
garanciát. A kormány egy elbukott népszavazás és Alaptörvény-módosítási
kísérlet után az Alkotmánybíróságot használta arra, hogy az alkotmányos
identitás védelmének követelményét alaptörvényi szintre emelje, megteremtve
ezzel az uniós jogszabályok felülvizsgálatának lehetőségét. Szintén az
AB-gyakorlat adott alapot a gyülekezési jog korlátozására az otthon védelmére
hivatkozással. De azt is az Alkotmánybíróságnak „köszönhetjük”, hogy 2020 óta a
közhatalmi szervek is élhetnek az alkotmányjogi panasz eszközével nem létező
alapjogaik megsértésére hivatkozással.
Az alapvető jogok
biztosának váratlanul előhúzott indítványa elvont alkotmányértelmezésre kéri az
Alkotmánybíróságot, így a Fidesz-jelöltekkel feltöltött taláros testületnek
lehetősége nyílik az OBT összetételére, tagjainak megválasztására vonatkozó
szabályok meghatározására, így a 2024-ben esedékes OBT-választás folyamatának
befolyásolására. Könnyen megtörténhet, hogy az Alkotmánybíróság fog gondoskodni
a bírói függetlenség további csorbításáról.
Ha nem is reménytelen, de nem a legkedvezőbb körülmények között vágnak neki a kirúgott tanárok az állam elleni pereskedésnek.
Kép forrása: euronews
Felhívás az olvasónak!
Egy-egy elemzésünk, állásfoglalásunk jelképes örökbefogadásával Ön is támogathatja munkánkat! Amennyiben élni kíván a lehetőséggel, az alábbi számlaszámokra utalással teheti meg:
Forint utaláshoz: 10918001-00000041-54080013
Euro utaláshoz: 10918001-00000041-54080037
USD utaláshoz: 10918001-00000041-54080044
Számlatulajdonos: Eötvös Károly Közpolitikai Alapítvány
Cím: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 11.
Bank: UniCredit Bank
SWIFT: BACXHUHB
Támogatás esetén kérjük, küldjön egy üzenetet az info@ekint.org email-címre, amelyben tájékoztat minket arról, hogy név szerint is feltüntethetjük-e Önt az intézet által kiadott írás örökbefogadójaként.
