ekint embléma

Döntés egy nemlétező rendeletről: az Alkotmánybíróság az SZFE ügyében hozott friss határozatában saját gyávaságát ismeri be

álláspont 2021-10-25 | Eötvös Károly Intézet Fb Sharing

Az Eötvös Károly Intézet blogbejegyezése.

Felhívás az olvasónak!


Egy-egy elemzésünk, állásfoglalásunk jelképes örökbefogadásával Ön is támogathatja munkánkat! Amennyiben élni kíván a lehetőséggel, az alábbi számlaszámokra utalással teheti meg:


Forint utaláshoz: 10918001-00000041-54080013

Euro utaláshoz: 10918001-00000041-54080037

USD utaláshoz: 10918001-00000041- 54080044


Számlatulajdonos: Eötvös Károly Közpolitikai Alapítvány


Cím: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 11. 

Bank: UniCredit Bank

SWIFT: BACXHUHB


Támogatás esetén kérjük, küldjön egy üzenetet az info@ekint.org email-címre, amelyben tájékoztat minket arról, hogy név szerint is feltüntethetjük-e Önt az intézet által kiadott írás örökbefogadójaként. 


Megtisztelő támogatását nagyon köszönjük!


***

Noha lassan már semmin nem lepődünk meg, ha az Alkotmánybíróságnak nevezett testületről van szó, az ügy súlya miatt nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy 2021. október 18-án közzétett döntésében annak ellenére utasította el az SZFE-s hallgatók tavaly őszi félévének felfüggesztéséhez jogszabályi alapot biztosító, a valóságban kifejezetten az SZFE polgárainak további ellenállásának ellehetetlenítését célzó kormányrendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést, hogy a határozat indoklásában maga is ismerteti a kormányrendelet alaptörvény-ellenességét megalapozó alkotmányos problémát. Miközben a testület elvi éllel rögzíti, hogy a fenntartó és a felsőoktatási intézményi autonómia letéteményese a szenátus csak közösen, egymással egyetértésben dönthet a tanulmányi kötelezettségek teljesítésének ellehetetlenüléséről, nem hajlandó kimondani, hogy pusztán ebből következően alaptörvény-ellenes az olyan jogszabályi rendelkezés, amely az egyetemi félév elfogadhatóságának megállapítását a fenntartó (az elbírált esetben a szégyenletes módon az egyetemre oktrojált kuratórium)  kizárólagos döntésére bízza.

Az Alkotmánybíróság ahelyett, hogy a saját indoklását döntésével érvényesítve, megállapítaná a támadott kormányrendelet alaptörvény-ellenességét, a NER urainak nemtetszésének kiváltására potenciálisan alkalmasnak tűnő munkát áttolja a bíróságra, amelytől lényegében törvénnyel szembeni (contra legem) jogértelmezést vár el. A döntés először ugyanis kimondja, hogy „az Alaptörvénnyel a kormányrendelet szerinti jogkör olyan értelmezése áll összhangban, amely a fenntartó döntését a szenátus egyetértésével hozta”, majd azzal folytatja, hogy „ennek megléte vagy hiánya a bíróság kompetenciájába tartozó tényállás megállapítási, bizonyítási és bizonyítékértékelési kérdésnek minősül.”. A testület olyan kormányrendeletről beszél, amely a valóságban nem létezik: úgy tesz, mintha az SZFE polgárai által megtámadott jogszabály a fenntartó és szenátus együttműködését lehetővé tenné, noha az a valóságban, a tudományos és felsőoktatási autonómiát sértve, a fenntartó kizárólagos döntési kompetenciájába utalja annak megítélését, hogy az egyetemi félév elfogadható-e.

Az Alkotmánybíróság döntésének fent bemutatott képtelenségére Schanda Balázs alkotmánybíró különvéleményében (melyhez Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró is csatlakozott) hívja fel a figyelmet. Ez sem változtat azonban azon a szomorú tényen, hogy az Alkotmánybíróság döntésről döntésre bebizonyítja, hogy az alapvető jogok védelmét már nem tekinti feladatának, az ilyen szerv pedig valójában nem alkotmánybíróság.

***

Kép forrása: 24.hu

Legolvasottabb bejegyzések