Felhívás az olvasónak!
Egy-egy elemzésünk, állásfoglalásunk jelképes örökbefogadásával Ön is támogathatja munkánkat! Amennyiben élni kíván a lehetőséggel, az alábbi számlaszámokra utalással teheti meg:
Forint utaláshoz: 10918001-00000041-54080013
Euro utaláshoz: 10918001-00000041-54080037
USD utaláshoz: 10918001-00000041- 54080044
Számlatulajdonos: Eötvös Károly Közpolitikai Alapítvány
Cím: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 11.
Bank: UniCredit Bank
SWIFT: BACXHUHB
Támogatás esetén kérjük, küldjön egy üzenetet az info@ekint.org email-címre, amelyben tájékoztat minket arról, hogy név szerint is feltüntethetjük-e Önt az intézet által kiadott írás örökbefogadójaként.
Megtisztelő támogatását nagyon köszönjük!
***
Noha lassan már
semmin nem lepődünk meg, ha az Alkotmánybíróságnak nevezett testületről van
szó, az ügy súlya miatt nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy 2021. október
18-án közzétett döntésében annak
ellenére utasította el az SZFE-s hallgatók tavaly őszi félévének
felfüggesztéséhez jogszabályi alapot biztosító, a valóságban kifejezetten az
SZFE polgárainak további ellenállásának ellehetetlenítését célzó kormányrendelet
alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést, hogy
a határozat indoklásában maga is ismerteti a kormányrendelet alaptörvény-ellenességét
megalapozó alkotmányos problémát. Miközben a testület elvi éllel rögzíti, hogy
a fenntartó és a felsőoktatási intézményi autonómia letéteményese a szenátus
csak közösen, egymással egyetértésben dönthet a tanulmányi kötelezettségek
teljesítésének ellehetetlenüléséről, nem hajlandó kimondani, hogy pusztán ebből
következően alaptörvény-ellenes az olyan jogszabályi rendelkezés, amely az
egyetemi félév elfogadhatóságának megállapítását a fenntartó (az elbírált
esetben a szégyenletes módon az egyetemre oktrojált kuratórium) kizárólagos döntésére bízza.
Az
Alkotmánybíróság ahelyett, hogy a saját indoklását döntésével érvényesítve,
megállapítaná a támadott kormányrendelet alaptörvény-ellenességét, a NER
urainak nemtetszésének kiváltására potenciálisan alkalmasnak tűnő munkát
áttolja a bíróságra, amelytől lényegében törvénnyel szembeni (contra legem)
jogértelmezést vár el. A döntés először ugyanis kimondja, hogy „az
Alaptörvénnyel a kormányrendelet szerinti jogkör olyan értelmezése áll
összhangban, amely a fenntartó döntését a szenátus egyetértésével hozta”, majd
azzal folytatja, hogy „ennek megléte vagy hiánya a bíróság kompetenciájába
tartozó tényállás megállapítási, bizonyítási és bizonyítékértékelési kérdésnek
minősül.”. A testület olyan kormányrendeletről beszél, amely a valóságban
nem létezik: úgy tesz, mintha az SZFE polgárai által megtámadott jogszabály a
fenntartó és szenátus együttműködését lehetővé tenné, noha az a valóságban,
a tudományos és felsőoktatási autonómiát sértve, a fenntartó kizárólagos
döntési kompetenciájába utalja annak megítélését, hogy az egyetemi félév
elfogadható-e.
Az Alkotmánybíróság döntésének fent bemutatott képtelenségére Schanda Balázs alkotmánybíró különvéleményében (melyhez Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró is csatlakozott) hívja fel a figyelmet. Ez sem változtat azonban azon a szomorú tényen, hogy az Alkotmánybíróság döntésről döntésre bebizonyítja, hogy az alapvető jogok védelmét már nem tekinti feladatának, az ilyen szerv pedig valójában nem alkotmánybíróság.
***
Kép forrása: 24.hu
