Az Eötvös Károly Intézet
már 2020 nyarán közölt átfogó elemzésében is rámutatott, hogy a
járványhelyzetre hivatkozva a kormány aránytalanul korlátozza a gyülekezési jog
gyakorlását. Az általános gyülekezési tilalmat először 2020 márciusától
júniusig rendelte el a kormány. 2020. április közepétől állampolgárok
autós, „dudálós” tüntetéseket tartottak a Clark Ádám téren a miniszterelnök
Karmelita kolostorbeli dolgozószobája alatt, ezzel fejezve ki a kormány
politikájával, első sorban a kórháziágy-kiürítési intézkedésekkel kapcsolatos
véleményüket. A második tüntetést követően sorra jöttek a tüntetők megbírságolásáról szóló hírek, volt, akire
1,2 millió(!) forintos büntetést szabott ki a
rendőrség a KRESZ megsértésére hivatkozva. Rámutattunk, hogy a dudálás ezekben
az esetekben szimbolikus beszéd, a vélemény kifejezésének – ráadásul,
járványhelyzet lévén, szinte egyetlen lehetséges – formája volt, a
véleménynyilvánításhoz való jog pedig olyan alapjog, amely csak kivételesen,
kizárólag más alapvető jog érvényesüléséhez szükséges és azzal arányos
mértékben korlátozható. Arra is felhívtuk ennek kapcsán a figyelmet, hogy 2020.
május végén a Deák téri kettős gyilkosság ürügyén, törvényi tiltás
ellenére megtartott neonáci megmozdulást a hatóságok merőben eltérően
kezelték. A szélsőjobboldali szervezetek által május 28-án megtartott rasszista
tüntetést a rendőrség, annak feloszlatása helyett, valójában maga biztosította.
A kormány 2020 novemberében
újra elrendelte az általános gyülekezési tilalmat. November óta a rendőrségen 28 gyűlést jelentettek be, ezeket a hatóság minden
alkalommal megtiltotta. A be nem jelentett tüntetések szervezőivel és
résztvevőivel szemben eljárt a rendőrség, bírsággal sújtotta őket. Orbán és 133
bátor embere épp ebben az időszakban adta szinte valamennyi jelentős vidéki
egyetemet alapítványi kézbe, a gyülekezési jog teljes korlátozása miatt a
beavatkozást ellenző egyetemi, illetve helyi közösségeknek esélyt sem hagyva
hatékony, az SZFE lerohanása kapcsán tapasztalható ellenállás kialakítására.
A 2021. május 22-én hatályba lépő 264/2021. (V. 21.) Korm. rendelet alapján 2021.
május 23-tól újra lehet – korlátozásokkal – gyűlést (felvonulást, tüntetést)
tartani. A rendelet szerint ha a gyűlésen ötszáz főnél kevesebben vannak jelen,
azon a koronavírus ellen nem védett személy is részt vehet, ha ötszáz fő vagy
ennél több személy van jelen, kizárólag a koronavírus ellen védett személy
vehet részt. Ennek a szabálynak a betartásáról a gyűlés vezetője köteles
gondoskodni. A jelenlegi szabályozás alapján az a személy tekinthető koronavírus
ellen védett személynek, aki védettségi igazolvánnyal rendelkezik. Előző blogbejegyzésünkben
részletesebben írtunk a koronavírus elleni védettségi igazolványról, amely
önmaga paródiája, nem alkalmas arra, hogy megbízható információt adjon az adott
személy vírussal szembeni védettségi állapotáról, mivel nem tartalmazza azt,
hogy birtokosa mely oltást kapta meg, és kapott-e második oltást.
A gyűlésekre
kirótt 500 fős korlátozás abszurditását jól mutatja, hogy már most több mint 10
000 ember jelezte, hogy részt venne a június 5-re a Fudan egyetem és a Fidesz
ellen, a Diákváros mellett szervezett, a korlátozások lazítása utáni első nagy tüntetésen.
Sajtóhírek alapján a szervezők
arra készülnek, hogy két részre osztják a tüntetést: sok kicsi,
500 fő alatti tüntetés szerveznek a Kossuth térig, ott pedig már vizsgálni
fogják, hogy mindenkinél van-e védettségi igazolvány. A jelenleg hatályos
szabályozás szerint ugyanis a gyűlés vezetőjének – amennyiben a hátrányos jogkövetkezményeket
(pl. a tüntetés feloszlatását) el akarja kerülni – valamennyi tüntetésen részt
vevő személy védettségi igazolványát ellenőriznie kell, amely – amellett, hogy
adatvédelmi aggályokat vet fel – jelentős többlet erőforrást igényel,
aránytalanul megnehezíti a gyülekezési jog gyakorlását. A gyülekezési jogra
mint a véleményszabadság kollektív megnyilvánulására átsugárzik a
véleménynyilvánítás szabadságát megillető kiemelt védelem [4/2007. (II. 13) AB
határozat], amely alapján korlátozására csak nagyon szűk körben, arányosan és a
lehető legenyhébb formában kerülhet sor. A tüntetések egyik legfontosabb eleme
a számosság: a tüntetésen résztvevők száma a társadalmi igények, a közügyekkel
kapcsolatos állampolgári attitűdök egyik fontos mutatója, amely önmagában jelzi
az érintett ügy társadalmi támogatottságát, politikai tétjét. Alapvető
demokratikus elvek sérülnek, ha az állampolgárok azért nem mernek kimenni
tiltakozni, mert a gyülekezési jogi szabályok miatt attól kell tartaniuk, hogy
szükségtelen rendőri intézkedés alanyaivá válnak. Ehhez hasonló dermesztő hatás
a tüntetésszervezőket is sújtja, hiszen a kormány arra kötelezi a gyűlés
vezetőit, hogy önerőből szervezzék meg akár több tízezres tömeg védettségi
igazolvánnyal ellátottságának ellenőrzését.
A kormány ismét
jelentős akadályt gördített a véleményszabadság, a gyülekezési jog gyakorlása
elé, ráadásul spontán gyűlésen továbbra sem lehet részt venni, azaz az
állampolgárok számára továbbra sem biztosított, hogy egy-egy felháborító,
aktuális hatalmi cselekedet, döntés ellen rögtönzött módon tiltakozhassanak. A
jelenlegi korlátozások június 14-én vesztik hatályukat, ám azt, hogy ezt
követően pontosan milyen feltételek mellett lehet tüntetéseket tartani,
egyelőre nem tudhatjuk. Amíg véleményszabadságunk gyakorlásának aktuális
szabályairól Orbán Viktor döntést hoz, abban már biztosak lehetünk, hogy a
miniszterelnök 67 ezer emberrel együtt fejezheti ki véleményét pár hét múlva a
Puskás Ferenc Stadionban egy-egy rázós szituáció kapcsán.
