A Fejezetek a demokratikus és
szolidáris Magyarország alkotmányos programjához c. munkaanyagot
a téma szakértői önkéntes munkában készítették el, amellyel az alkotmányos
Magyarország létrehozásához szeretnének hozzájárulni. Alábbiakban e szakmai anyag rövid összefoglalója olvasható.
1. A szabad, demokratikus és
szolidáris Magyarország felépítésének követelményrendszerében az alkotmányosság
helyreállítása az első feladat. Az Alaptörvény nem kapcsolódik a magyar
alkotmányosság progresszív hagyományaihoz, aminthogy idegen a konzervatív
szabadelvűség hazai tradícióitól is. A 2010 utáni autokratikus átmenet negatív élményei
viszonyítási alapot jelentenek. Meg kell akadályozni, hogy a jövőben bármely
kétharmados többséghez jutó politikai erő szétdúlja az alkotmányosságot. Magyarország
végleges alkotmányának az 1848-as áprilisi törvények, az 1946. évi I. törvény
szelleméhez közelállónak és az ezek örökösének tekinthető 1989-es alkotmányozás
közjogi hagyományai folytatójának kell lennie a hatalommegosztás, a hatékony alapjogi
jogvédelem biztosításával. Ebben az értelemben konzervatív alkotmányozási
feladat előtt állunk. Az 1989-es alkotmány megoldásaitól nem akkor térhetünk
el, ha van néhány tetszetős, eddig ki nem próbált ötletünk, hanem csakis akkor,
ha az eltérésnek kifejezetten kényszerítő indoka van. Eredeti alkotmányozás
előtt állunk. Az alkotmányt népszavazásnak kell megerősítenie.
2. Újra kell alkotni a 2010 után
lényegében kiüresített önkormányzati autonómiát. Érvényesíteni kell a
szubszidiaritás elvét, azaz csak olyan feladatok kerülhetnek magasabb
(központi) szintre, amelyek helyi (középszintű) megoldása nem lehetséges. Az
önkormányzati jogokat alkotmánybírósági, bírói jogvédelem illesse meg. Garantálni
kell az önkormányzatok gazdasági függetlenségét. Az önkormányzatok törvényes működésének felügyelete a felsőbb közigazgatási
szerv és a bíróságok feladata.
3. A javasolt választási rendszerben megmaradnak az egyéni körzetek, a rendszer a küszöböt átlépő pártokra
nézve mégis arányos marad, mivel a frakciók nagysága, anélkül, hogy több
fordulót kellene tartani, arányos az egyes pártokat támogató szavazatok
egymáshoz viszonyított számával. Meg kell szüntetni a választási eljárást
közismerten mérgező ajánlási rendszert. A kampányköltések tekintetében szigorú
elszámolásra kell kötelezni a jelölteket és a pártokat. A rendezni kell a
határon túl, illetve a magyarországi, de külföldön élő vagy külföldön
tartózkodó magyarok választójogának gyakorlását, a nemzetiségek képviseletét. A
kisebbségi önkormányzatok kizárólagos jelöltállítási jogát meg kell szüntetni.
4. Az igazságszolgáltatás szabályozásának meg
kell akadályoznia a szervezeti, korporatív vagy személyi túlhatalom
kialakulását. A bírói önkormányzás hatásköreit meg kell erősíteni. A bírák
által választott testület mellett az igazságügyi kormányzatnak is lehet szerepe:
az adminisztratív feladatokat ellátó Országos Bírósági Hivatal vezetőjének
kinevezése. A koncepció a bíróság külső és a bírók belső függetlenségének
erősítésére (pl. vezetői hatáskörök, fegyelmi ügyek tekintetében) is javaslatokat
tesz. A kormány alá rendelt
ügyészség esetében a Legfőbb Ügyész kinevezése a végrehajtó hatalom hatásköre az
ezzel járó politikai felelősséggel. Mind a kinevező, mind a felettes ügyész
utasítási joga korlátozott és mindig írásba foglalt.
5. Alapjogvédelem körében az
alkotmánybíráskodás, a bírói jogvédelem és a nem bírói jogvédelem terén az
ombudsmani, az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) és a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság (NAIH) működéséről írunk. Az alapjogi jogvédelem
függetlenségét helyre kell állítani. A
szakmailag alkalmas és független személyek kiválasztására megoldásként
alkalmazhatóak az ún. „Párizsi Alapelvek” – amelyek az ENSZ Közgyűlésének 1993.
december 20-án fogadott el: a) a pozíció nyilvános meghirdetése, b) törekvés
arra, hogy a lehető legtöbb, különböző társadalmi csoportok széles körét
képviselőjelölt közül lehessen választani, c) széleskörű konzultáció és/vagy
részvételi lehetőség biztosítása a jelentkezési, kiválasztási és jelölési
eljárás során. Bár az ENSZ közgyűlése ezt a határozatát az ombudsman-jellegű
intézmények kapcsán hozta, ezen alapelvek érvényesek lehetnek – a bíróságok
kivételével – teljes alapjogvédelem területén is a személyi kiválasztásnál.
Helyre kell állítani a független szakosított
ombudsmani intézményeket.
6. A 2010 óta tartó
jogszabályi, intézményi és piaci átalakítások lényegében felszámolták a
sajtószabadságot. A sajtószabadság helyreállítása a mára kialakult torz
médiarendszer visszabontását is jelenti. Az alkotmányos helyreállítás után csak
nagyon szűk körben lesz szükség speciális médiajogi eljárások és
jogkövetkezmények fenntartására, a jelenleginél sokkal szűkebb kompetenciájú,
kevesebb mérlegelési mozgástérrel rendelkező médiahatóság létrehozása indokolt.
A fő cél a társadalmi jelenségek médiabeli megjelenésének figyelemmel kísérése,
nyilvános megvitatása, napirenden tartása. Erre egy ombudsman-jellegű intézmény
lenne alkalmas. A közszolgálati igényeket átlátható és nyilvános eljárásban
megfogalmazó, szigorú belső kontrollmechanizmusokkal működő közmédia
kialakítására van szükség. Az önkormányzati médiát ugyancsak függetlenné kell
tenni.
