Az elmúlt huszonöt év legerkölcstelenebb törvénycsomagjához kapcsolódóan Varga Mihály pénzügyminiszter június 19-én nyújtotta be az egyes adótörvények és más kapcsolódó adótörvények módosításáról valamint a bevándorlási különadóról szóló T/625. számú törvényjavaslatot, amely új adónemként vezeti be a bevándorlási különadót. Mivel az adóügyeket a közigazgatási bíróságok tárgyalják, így értelemszerűen a bevándorlási különadóval kapcsolatos ügyek az új közigazgatási bíróságokhoz kerülnek, amelyek bizonyosan nem lesznek függetlenek a kormánytól.
Az adóalap az a belföldi vagy külföldi anyagi támogatás lesz, amit a “bevándorlást segítő tevékenysége” támogatására kap valamely szervezet. A “bevándorlást segítő tevékenység” gumifogalom, ilyenformán szinte bármire és bárkire ráhúzható, így olyan civil szervezetre, vagy akár szerkesztőségre is, amely a gyakorlatban nem segíti sem a menekülteket, sem a migránsokat. Ugyanis a törvény bevándorlást segítő tevékenységnek minősít minden olyan programot, akciót, tevékenységet, amely közvetlenül vagy közvetve előmozdítja a bevándorlást*. Közvetve persze bármi “előmozdíthatja” a bevándorlást, az is akár, ha mondjuk egy egészségesebb környezetért, egy korrupciómentesebb országért, vagy az emberi jogokért áll ki egy szervezet, hiszen ez is ösztönözheti az embereket arra, hogy ide, egy jobb országba akarjanak jönni. A törvényjavaslat akár a katolikus szervezetekre is vonatkozhat, akik megosztják pl. Ferenc pápa szegényeket, elesetteket támogató szavait. Az ehhez kapcsolódó tevékenységek is hasonlóan tágak, például beletartozik ebbe a „“média kampányok, média szemináriumok folytatása, és az abban való részvétel” (ez lehet akár egy Facebook-poszt megosztása is a szervezet oldalán) „hálózatépítés és működtetés; és a bevándorlást pozitív színben feltüntető propaganda tevékenység”**. Azt, hogy ez mit jelent, illetve, hogy milyen tevékenység mozdítja elő “közvetve” a bevándorlást, csak a joggyakorlat fogja tisztázni, tehát ezeknek a törvényi gumikategóriáknak csak a közigazgatási bíróságok fantáziája szab majd határt.
A fenti tevékenységhez (bármi is legyen az) nyújtott, donor szervezettől érkező belföldi és külföldi támogatás 25%-át kell majd adóként befizetni, elsődlegesen a támogatónak, tehát a donornak. Ha ő elmulasztja ezt, vagy helyzetéből kifolyólag nem tudja teljesíteni, akkor a támogatott szervezet lesz köteles megfizetni az adót. A támogatás nyújtását követően a donornak a következő hónap tizenötödik napjáig kell bevallást tennie, amennyiben pedig elmulasztja, akkor a támogatott szervezetnek a második hónap tizenötödik napjáig kell nyilatkozatot tennie az érkezett támogatásról (a különadó önbevalláson alapul, ha ez nem történik meg, akkor a NAV vizsgálatot indíthat). Nem lehetnek adóalanyok a pártok és a pártalapítványok, továbbá azok a szervezetek, amelyeknek „mentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság biztosítja”***. Így vélhetően kiveszik majd a törvény hatálya alól a nagyobb karitatív szervezeteket, újra gyengítve ezzel a civil szervezetek egységes, közös tiltakozásának lehetőségét.
Különösen aggasztó az az indoklásban felbukkanó mondat, amely szerint a 25%-os adót nemcsak a bevándorlást segítő tevékenység után kell majd fizetni, hanem a szervezet működésére kapott anyagi támogatás után is. Ez szintén lehet gyakorlatilag bármi, pl. a core supporttól kezdve, az iroda fenntartására kapott pénzen át, akár a címkézetlen, általános adományokig (hiszen erre is mondhatják, hogy a működést támogatja). Habár ez a kitétel az indoklásban van, nem a törvényjavaslat szövegében, de a Hetedik Alaptörvény-módosítással beemelték azt az Alaptörvénybe, hogy a bíróságoknak a jogalkalmazás során a jogszabály módosítására vagy megalkotására irányuló, gyakran csak politikai lózungokat tartalmazó indoklásokat is figyelembe kell venniük.
Összefoglalva, a bevándorlási különadó bármelyik szervezetet érintheti, gyakorlatilag bármilyen tevékenység után beszedhető, vélhetően a működési költségeket is érinteni fogja, és az ezzel kapcsolatos ügyeket a kormánytól nem független közigazgatási bíróságok tárgyalják majd.
Eötvös Károly Intézet
* az egyes adótörvények és más kapcsolódó adótörvények módosításáról valamint a bevándorlási különadóról szóló T/625. Számú törvényjavaslat, X. fejezet, 34. A bevándorlási különadóról 250 § (2) http://www.parlament.hu/irom41/00625/00625.pdf
** az egyes adótörvények és más kapcsolódó adótörvények módosításáról valamint a bevándorlási különadóról szóló T/625. Számú törvényjavaslat, X. fejezet, 34. A bevándorlási különadóról 250 § (2) http://www.parlament.hu/irom41/00625/00625.pdf
***az egyes adótörvények és más kapcsolódó adótörvények módosításáról valamint a bevándorlási különadóról szóló T/625. Számú törvényjavaslat, X. fejezet, 34. A bevándorlási különadóról 250 § (5) http://www.parlament.hu/irom41/00625/00625.pdf
