A Stop Soros törvénytervezettel és annak közzétételével a kormánynak a legkevésbé sem célja a valódi társadalmi vita előmozdítása a menekültpolitikáról, a migrációról vagy akár a civil társadalomról. Ellenkezőleg, ez a törvénycsomag is abba a már évek óta tartó kormányzati kommunikációs kampányba és intézkedéssorozatba illeszkedik, amely elvitatja a kormánykritikus civilektől a jogot, hogy részt vehessenek a közéletben és szabadon elmondhassák véleményüket. Ha ebből a szövegből törvény lesz, akkor a bevezetett jogi eszközök a támadott civil szervezeteket létükben fenyegetik.
Lássuk, az Eötvös Károly Intézet szerint miről kellene szólnia egy valódi társadalmi vitának! Ez a rövid változat, a hosszabb és részletesebb elemzésünk ezen a linken olvasható.
1. Az EKINT álláspontja szerint a törvénycsomag nem az illegális migrációt támogató szervezetek (tehát valójában az embercsempészek) megregulázására készült, hanem a civilek elleni 2013 óta tartó támadássorozat része, melynek fontos állomása volt a tavaly júniusban elfogadott, a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény. A Stop Soros törvénycsomag több szempontból is durvább eszközökhöz nyúl, célja a most még létező közéletileg aktív valódi civil szféra teljes megszüntetése. Táblázatban foglaltuk össze, mi változna:
|
|
A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény |
Magyarország kormányának javaslata a Stop Soros törvénycsomagról |
|
Kikre vonatkozik? |
Egyesületekre és alapítványokra, amelyeket külföldről támogatott szervezeteknek minősít. |
Egyesületek és alapítványok mellett, amelyeket illegális migrációt támogató szervezeteknek minősít, valamennyi közhasznú jogállású szervezetet érinti, akkor is, ha a törvénytervezet értelmében nem minősülnének illegális migrációt támogató szervezetnek. |
|
Milyen feltétel esetén? |
Látszólag objektív feltétel: 7,2 millió forint külföldi támogatás. |
Önkényes, jogilag értelmezhetetlen kritérium: harmadik országbeli állampolgárnak az ország területére történő belépésének, tartózkodásának bármely módon való támogatása. |
|
Minek minősülnek? |
„Külföldről támogatott szervezet” - a politikai kontextusban, a kormányzati kampányra figyelemmel megbélyegző. |
„Illegális migrációt támogató szervezet” - a megjelölés implikálja a szervezetek törvényellenesnek minősítését.
|
|
Milyen következményeket kapcsol a minősítéshez? |
Regisztráció és a „külföldről támogatott szervezet” megjelölés szerepeltetése a kiadványokon. Bírság és a megszüntetés e kötelezettségek elmulasztásának következménye lehet |
A regisztráció (elmulasztása esetén bírság, megszüntetés) mellett az illetékként beszedett büntetőadó és – a minősítéstől függetlenül – a közhasznú jogállás elvesztése a működés anyagi alapját veszi el. |
|
Érint-e természetes személyeket? |
Csak szervezetekre, vagyis jogi személyekre vonatkozik. |
Természetes személyeket is érint, akik a schengeni belépési pont 8 km-es közeléből kitilthatók lesznek. |
3. A törvénytervezetek a jogalkotás alkotmányos és szakmai követelményeit semmibe veszik, ezért nem is érdemesek a jogászi szempontú kritikára. A javasolt új jogintézmények (az illegális migrációt támogató szervezet fogalma, a bevándorlási finanszírozási illeték és az idegenrendészeti távoltartás) koncepcionálisan rosszak, amit csak tetéz a jogszabályszövegezés igénytelensége.
- A tervezet törvénnyé válása esetén gyakorlatilag bármilyen egyesületi és alapítványi formában működő, magyarországi székelyű szervezetre alkalmazható az illegális migrációt támogató szervezetek fogalma, ha annak tevékenysége nem áll összhangban a kormányzati politikával.
- A bevándorlási finanszírozási illeték valójában alig leplezett büntetőadó a kormánykritikus civilek elhallgattatására.
- Az idegenrendészeti távoltartás bevezetése valójában önkényes kitiltás a határsávból. Az önmagában az alkotmányosság alapeszméjét sérti, hogy a miniszter akár magyar állampolgárokról is azt állapíthassa meg, hogy magyarországi tartózkodásuk nemzetbiztonsági érdekekkel ellentétes. A kitiltás most is létező büntetőjogi szankció, amit a tervezet más néven nevezve terjesztene ki úgy, hogy a kiszabásának garanciális feltételeit elhagyja. Az idegenrendészeti távoltartás intézménye a kitiltás jogi garanciáinak a kijátszása.
- A törvénytervezetek annyiban ügyelnek a jogállami látszatra, hogy az intézkedésekkel szemben biztosítják a bírósághoz fordulás lehetőségét. Ha azonban a tervezetből törvény lenne, ezekben az ügyekben a bíróságnak szem előtt kellene tartania, hogy negatív döntéseivel alapvető jogok gyakorlását korlátozza. Az idegenrendészeti távoltartás természetes személyeket korlátoz mozgásszabadságukban. Az illegális migrációt támogató szervezetekkel szembeni hátrányos jogkövetkezmények pedig az egyesülési szabadság mellett megsértik a kiemelt alkotmányos védelmet élvező véleményszabadságot.
Plusz egy indok. A jogszabály előkészítőjének törvényi kötelezettsége az indoklás kidolgozása, amiben a kormánynak a szabályozást megalapozó valós és releváns információkat, érveket kell bemutatnia. Ezzel szemben a tervezethez írt indokolás inkább emlékeztet egy politikai pamfletra, amely a migrációt (tehát a menedékkérést is) bármilyen magyarázat nélkül a nemzetet fenyegető veszélyhelyzetnek minősíti, a menedékkérők támogatását is illegális tevékenységnek tekinti, és összemossa az embercsempészés bűncselekményével.
4. A tervezet önkényes és alkalmatlan arra, hogy a megmutassa a társadalmi támogatottságot. A közhasznúság a Stop Soros törvényavaslatban szereplő új kritériuma nem állja ki az észszerűség próbáját, a közhasznú nonprofit gazdasági társaságok számára pedig, amelyek nem gyűjthetnek 1 %-ot, eleve teljesíthetetlen. Tegyük fel, hogy „A” szervezet és „B” szervezet egyaránt 200.000-200.000 forintot gyűjt 1%-os felajánlásokból. Kettejük között a különbség kizárólag az, hogy míg „A” szervezet nem, addig „B” szervezet elfogad külföldi támogatást, 500.000 forint értékben. A Stop Soros törvénycsomag által bevezetni tervezett új szabályozás szerint a külföldről támogatott „B” szervezet elveszíti közhasznú jogállását, míg „A” szervezet megtarthatja státuszát, annak ellenére, hogy mindkét szervezet azonos összegű 1 %-os felajánlást kapott. Jól látszik tehát, hogy nem a nagyobb hazai társadalmi támogatottság alapozza meg a közhasznú jogállást, hanem a külföldről kapott támogatás léte zárja el egyiküket a közhasznú státusztól, annak ellenére, hogy azonos összegű hazai támogatásban részesültek.
