„A remény semmiképpen nem azonos az optimizmussal. Nem azt a meggyőződést jelenti, hogy valami majd jól alakul, hanem a bizonyosságot abban, hogy valaminek van értelme, függetlenül attól, hogyan végződik.” Václav Havel
Eltelt egy év. Ilyenkor számvetést illik
készíteni. Végig kell gondolnunk azt, hogy munkánknak a folyamatosan
nehezedő körülmények között van-e a külső szemlélő számára is
felismerhető, látható vezérlő eszméje, volt-e továbbá a magyar
társadalom számára is érzékelhető közvetlen haszna és volt-e távlatokban
értelmet nyerő értelme.
Az első kérdésre a választ az Eötvös Károly Intézetnek a honlapunkon
megtalálható küldetésnyilatkozata adja meg: vállalt feladatunk az
alkotmányosság védelme. Számos szövetségesünkkel dolgozunk az ezzel
összefüggő részcélokért, de abban a tekintetben kivételesek, egyediek
vagyunk nem csak a civil társadalom szervezetei között, hanem a hazai
közéletben is, hogy a szabadság bármely kérdése legyen is napirenden, a
mi szemünk előtt mindig a szabadság infrastruktúrájának egésze lebeg, az
egyes elemeket mindig az alkotmányosság egésze szempontjából
értékeljük. (Hozzátehetjük, ez a működési program, amely a nemzeti
együttműködés viszonyai között külön indoklásra biztosan nem szorul,
nemzetközi összehasonlításban is szokatlan, a hozzánk hasonló
szervezetek rendszerint a szabadság valamely elemére szakosodtak.) Ha
csak a 2017-es évet nézzük is, vannak számba vehető közvetlen
eredmények, amelyek közös szabadságaink valamely fontos részét védték,
esetleg meg is erősítették (pl. legyen a nemzetbiztonsági szolgálatok
felett külső kontroll, akadályozzuk meg, hogy a politikusok eszközként
használják gyerekeinket) és vannak olyanok, amelyeknek hasznát inkább a
mottóként választott Havel idézet értelmében látjuk (pl. az
alkotmánybíráskodás bírálata), van olyan projektünk is, amelynek célja
alapvetően a romboás dokumentálása: (pl. a megjelenés előtt álló Harcz
az alkotmányért című kötet). Ezeket a megközelítéseket az foglalja
egységbe, hogy szerintünk elsőrendű feladat a szabadság ügyének
napirenden tartása.
A Nemzeti Együttműködés Rendszere új életszakaszába lépett. A kulturális
omlás idejét éljük. Ebben az évben épült ki teljes pompájában egy új, a
totális rendszerek hangján megszólaló propaganda-gépezet és az ennek
részeként működtetett kormányzati hecc-sajtó. Amire nem volt eddig
példa, tervszerűen szervezett, gondosan felépített és megnevezett
személyek és jogvédő szervezetek elleni olykor még erőszakkal is
fenyegető kampányok idejét éljük. Ennek legláthatóbb esete a létezhető
legalpáribb hangot megütő, jelenleg is zajló, Soros György elleni
kampány. Továbbá az idei nemzeti konzultációban megtörtént, amire eddig
nem volt példa: nevesítve, teljesen hazug környezetben a magyar állam
nevében a gyűlölet tárgyaként megneveztek civil szervezeteket. A
gyűlöletkampány folyománya az őcsényi eset. Őcsényben egy emberséges
panziótulajdonos befogadott volna menedékstátuszt elnyert hivatalosan
oltalmazott embereket: anyákat gyerekeikkel. Válaszul életveszélyesen
megfenyegették, lefejezéssel riogatták, autója gumiját kiszúrták, azaz
kialakult a lincshangulat. Erre pedig a magyar miniszterelnök nemhogy
kormányférfihoz, de politikushoz is méltatlanul úgy reagált, hogy az
őcsényi hisztériával személy szerint szimpatizál. Megint csak néhány nap
telt el és a NER által alkalmazott volt pártállami kém Mészáros Lőrinc
televíziójának szerkesztett műsorában azt állította, hogy a menekülteket
segítő civilek jogállással nem rendelkeznek, így őket bárki szabadon
megölheti. Ez volt a magyar média történetének legsúlyosabb jogsértése.
Külföldről is kevés hasonló esetről tudunk. Például a polgárháború
idején a messzi ruandai rádióban hangzottak el ilyen szövegek. Persze
Magyarország nem Ruanda, az esetet a médiahatóság jogellenesnek ítélte,
amellyel szerinte a kiszabott ötszázezer forint büntetés éppen arányos.
A kormányzati propaganda forró őszt vizionált, amely pedig elmaradt. A
magyar társadalom egyelőre értetlenül néz körül, hűvösek és egyre
hidegebbek lesznek az esték. A civilek viharban vannak.
A rendszer nem csak az autonómiákat, a személyközi viszonyokat is
rombolja, az emberek, ha a politika kényes témáiról szót váltanak,
gyakran lehalkítják a hangjukat. Ferenc József, Horthy, Kádár, először
gyilkolt, azután konszolidált. A NER egyiket sem teszi, hanem szítja a
harci, háborús pszichózist, amivel nem elfedi, hanem rövid távon is
leleplezi belső ürességét. Az ilyen rendszer történelmi perspektívában
fenntarthatatlan.
2017.12.29.
Majtényi László
Számolgattunk: ha csupán ezer olyan támogatónk lenne, aki havonta hatszáz forinttal, azaz két villamosjegy árával segítene minket, az évente hétmillió forinttal növelné a bevételeinket, ez pedig közel negyede az intézet fenntartásához szükséges minimális forrásigénynek. Ha pedig ez az összeg havi ezer forintot tenne ki, az - legalábbis az elmúlt évek összehasonlításában - a költségvetésünk legnagyobb tétele lenne.
Ha erőfeszítéseinket támogathatónak tartja, segítse munkánkat! Köszönjük!
Számlaszámunk: Erste Bank 11600006-00000000-78417407
Számlatulajdonos: Eötvös Károly Közpolitikai Nonprofit Kft.
(Fotó: EH)
