Január 13-án az Alkotmánybíróság Áder János köztársasági elnök indítványával egyetértve alkotmányellenesnek ítélte a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezéseit. Az AB szerint az egyszerű többséggel elfogadott törvény új bíróságot hozott volna létre, ami tartalmilag a bíróságok szervezetét meghatározó sarkalatos törvény módosítására irányult. Sarkalatos törvény azonban csak kétharmados többséggel módosítható, így az államfő által vétózott rendelkezések sértik a jogállamiságot.
A kormány még 2016 nyarán kezdte meg a közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó törvényjavaslat kidolgozását, ami eredetileg a bíróságok szervezetéről és működéséről szóló sarkalatos törvény (Bszi.) módosítását is tartalmazta. A tervezetet a kormány nem hozta nyilvánosságra, az csak az Így írnánk mi blogbejegyzéséből vált mindenki számára megismerhetővé. Az Országos Bírói Hivatal elnökének azonban volt módja véleményezni a tervezetet, amelyet több ponton kritizált, amiért a közigazgatási felsőbíróság tervezett szabályozása a bírói függetlenséget és a zavartalan szakmai munkát veszélyeztetné. Egy helyütt úgy fogalmaztak, hogy a „bírósági vélemények szerint azonban aggályos a Közigazgatási Felsőbíróság jogkörének, székhelyének meghatározása, az elnök és bírák kiválasztásának tervezet szerinti menete.” Majd egy 2016. szeptemberi közleményben már a közigazgatási felsőbíróság felállítását általánosságban támogató közleményt adott ki az Országos Bírói Hivatal.
A kormányzat végül a kétharmados támogatás hiányában az egyszerű többséggel elfogadható közigazgatási perrendtartásba építette bele a közigazgatási felsőbíróságot, úgy, hogy a Fővárosi Törvényszéket bízta meg az új bíróság feladatainak ellátásával. A feladatok közé tartozott többek között a szintén kétharmados szabályt megkerülve, a választási bizottság és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság döntéseivel szembeni jogorvoslat is.
A jogállamiság ilyen szintű megsértését Áder János nem hagyta jóvá, és alkotmányossági vétójával élve megtagadta a törvény aláírását. Az Alkotmánybíróság csatlakozott az államfőhöz, és alaptörvény-ellenesnek minősítette a nem megfelelő eljárásban, azaz nem kétharmaddal elfogadott, ezért közjogilag érvénytelen rendelkezéseket. A testület kifejtette, hogy: „a sarkalatosság követelménye [amihez a T) cikk (4) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges] tehát nem egyes törvényekre, hanem kifejezetten szabályozási (törvényhozási) tárgykörökre vonatkozik.” [39]
Az alkotmánybírósági határozat értelmében a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezései ugyan nem léphetnek hatályba, de nem lehetünk nyugodtak, mert nem tudhatjuk, hogyan fog dönteni az AB, ha a kormánynak sikerülne kétharmados támogatást szereznie a közigazgatási felsőbíróság felállításához. Ha az új bíróság létrehozásának eredetileg tervezett formája kerülne újra elő, akkor az számos alkotmányos aggályt vetne fel, és beavatkozást jelentene a bírói függetlenségbe, amennyiben a kormány irányítása alatt működő közigazgatásból kerülnének be nagy számban újonnan kinevezett bírók a felsőbíróságba, és a kormány számára kiemelt ügyekben döntenének.
A közlemény az alábbi linkről pdf formátumban is letölthető:
Rend a lelke mindennek - AB döntés
(Kép forrása: portfolio.hu)
