Az alkotmány- és törvénysértő módon másfél éve szinte korlátlan erőforrások felhasználásával folytatott, alantas ösztönökre építő és az emberiesség morális parancsa elleni indulatokat felkorbácsoló uszító propaganda nem érte el a gyűlölet technikusai által remélt hatást. Noha a minden csatornán harsogó gyűlöletpropaganda nem volt egészen hatástalan, mégsem tudta a választópolgárok többségét rávenni arra, hogy érvényes szavazataival kitöltetlen csekkel támogassa a miniszterelnököt abban, hogy győzelme esetén, a kampány során végig mélyen titkolt politikai és jogi céljait megvalósítsa.
Az érvénytelen népszavazás ezért mindenekelőtt a kormány kudarca.
Az érvénytelen népszavazás nem csupán a kormány kudarca.
Az érvénytelen népszavazás azoknak az ellenzéki politikusoknak is súlyos kudarc, akik a kampányban nyíltan vagy burkoltan buzdítottak a nem-szavazat mellett, kudarca továbbá azoknak, akik félelemből, megalkuvásból a kampányban össze-vissza beszéltek és ugyancsak kudarca azoknak, akik más módon segítették a népszavazás érvényességét, kudarca természetesen azoknak a politikusoknak is, akik gyávaságból, számításból nem mertek állást foglalni. Az érvénytelen népszavazás kudarca azoknak a kormánytól függő helyzetben lévő állami és ún. társadalmi szerveknek, amelyek fedezték és igazolták a kormányzat jogsértéseit továbbá azoknak a főpapoknak, akik az államnak tett szolgálatért letértek hitük emberiességet parancsoló útjáról.
A népszavazás eredményeinek részletes elemzése megmutatja, hogy nem a gyűlölet és a közöny vitáját kell az eredményben látnunk, hanem az érvénytelenség alapvetően a rossz minőségű politikát elutasítók elszánt magatartásának következménye.
Az érvénytelen népszavazás a civil ellenállás és az egész ország sikere, mert letörölte a kormány által a magyar nemzet becsületén ejtett egyik foltot, lemostuk a gyalázatot.
Legyen béke!
Budapest, 2016. október 3.
(A kép forrása: Magyar Helsinki Bizottság)
