A környezetvédelem nyert az elveszített kétharmadon

A környezetvédelem ügyével újabban kiemelten foglalkozó Áder Jánosnak, hivatalba lépése óta ez volt a második alkotmányossági vétója. Először 2012 decemberében a választási regisztrációt bevezető szabályokkal szembeni kért előzetes normakontrollt, ami alapján az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette a választójogot korlátozó rendelkezéseket.

A tegnapi határozat azért is jelentős, mert a kormány az év elejei időközi választásokon elvesztette kétharmados többségét. Ennek hiányában nem tudta a parlamentben elfogadtatni azt a kétharmados többséget igénylő törvénymódosítást, amely lehetővé tette volna a nemzeti parkokhoz tartozó területek átkerülését a Nemzeti Földalapba. Ezt követően – ahogy a köztársasági elnök indítványa is rámutatott – a kormány fittyen hányva a jogállamiságra, a kétharmados többséget igénylő nemzeti földalapról szóló törvényt (Nftv.) úgy próbálta megváltoztatni, hogy formálisan nem, csak tartalmilag érintette a módosítás az Nftv.-t. A kormány tehát egyszerű többséggel elfogadott törvénnyel tett kíséreltet arra, hogy kétharmadot igénylő szabályokon változtasson.

Ehhez azonban már sem a kormány által megválasztott Áder János, sem a szintén a kormány által megválasztott alkotmánybírák (Varga Zs. Andrást kivéve) nem asszisztáltak. Az Alkotmánybíróság közjogilag érvénytelennek, tehát alaptörvény-ellenesnek találta, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek körét bővítő rendelkezéseket minősített többség helyett egyszerű többséggel szavazta meg az Országgyűlés.

Az AB a földvagyon kezelését módosító törvényt nem csak eljárási, hanem tartalmi szempontból is vizsgálta. A testület a köztársasági elnök érvelését elfogadva megállapította, hogy az új szabályok nem tartalmaznak elegendő garanciát arra, hogy a természetvédelmi szempontok ne rendelődjenek alá a profitorientált gazdasági céloknak, amelyek alapján a Nemzeti Földalapkezelő működik. Az Alkotmánybíróság szerint a Nemzeti Földalap alkalmassága megkérdőjelezhető, tekintettel arra, hogy a Nemzeti Park Igazgatóságokkal szemben nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel és eszközrendszerrel. Erre tekintettel a támadott szabályozás ellentétes az állam természetvédelmi kötelezettségével és az egészséges környezethez való joggal.

Az egypárti bírókkal teletűzdelt Alkotmánybíróság tehát úgy tűnik, hogy akkor mer a kormány számára fontos kérdésben a kormány érdeke ellen dönteni, ha az alkotmányossági vizsgálatot a köztársasági elnök kezdeményezi. A törvény nem hirdethető ki. Azonban teljesen mégsem lehetünk elégedettek a testület teljesítményével, mert elutasították Áder János indítványának azt a részét, amely szerint a jogállamisággal ellentétes a haszonbérleti szerződések feltételeinek jogszabállyal történő megváltoztatása.