Az EBESZ varsói emberi jogi konferencián is terítékre kerültek a magyar kormány civil szervezetek elleni intézkedései. A hétfőn megkezdett rendezvény, amelyen az EBESZ 57 tagállamának, valamint az Európai Uniónak a képviselői is részt vesznek, a kontinens legfontosabb emberi jogi eseménye. A konferencia nyitó előadásában Elisa Massimino, a Human Rights First jogvédő szervezet elnöke kiemelte, hogy a kormányok törekvése a civil szervezetek megfélemlítésére és elhallgattatására veszélyezteti a régió biztonságát és stabilitását. Az amerikai emberi jogi aktivista élesen elítélte a kormánnyal szemben kritikus magyarországi civil szervezetek külföldi ügynökként kezelését és hatósági vegzálását. Ezt az Egyesült Államok küldöttségét vezető J. Brian Atwood is barátságtalan lépésnek nevezte. Az Egyesült Államok képviselője egyébként már a konferenciát megelőzően, szeptember 18-án felszólalt a magyarországi civil szervezetekkel szembeni fokozódó kormányzati megfélemlítés ellen. A konferencián elmondott beszédében Thomas Greminger, az EBESZ Állandó Tanácsának svájci elnöke hangsúlyozta a civil szervezetek kiemelkedő jelentőségét az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia fenntartásában.
A konferencián négy magyar civil szervezet – az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT), a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Transparency International Magyarország (TI) – is részt vett. Szeptember 23-án megtartott előadásukban bemutatták a demokratikus intézményrendszer magyarországi állapotát, ismertették a kormány civil szervezetekkel szembeni lépéseit és a korrupció aktuális fejleményeit.
A TASZ és az EKINT a magyar közállapotokkal és a demokrácia aktuális helyzetével foglalkozó előadásában az alkotmányosság rombolásának folyamatát írta le. „A fékek és ellensúlyok rendszerének felszámolásával sikerült elérni, hogy Magyarországnak van egy új Alaptörvénye, de nincs modern értelemben vett alkotmánya” – mondta el Szabó Máté Dániel, aki hozzáfűzte, hogy „a nemrég bejelentett illiberális állam kiépítése az alkotmányos intézményrendszer felszámolásával már meg is valósult.”
A KEHI vizsgálatában nem érintett, ám a civil szférával szembeni lépések elleni tiltakozásképpen a kormány által működtetett emberi jogi kerekasztaltól nemrég felállt Magyar Helsinki Bizottság társelnöke ismertette a kormányzati offenzíva fejleményeit. A jogvédő szervezetet vezető Kádár András Kristóf „rendkívül veszélyes fejleménynek” nevezte azt, hogy „magyar kormány egyre fokozódó hatósági nyomás alá helyezi a számára kényelmetlen civil szervezeteket, miután az ellenzék iránti politikai elfogultság vádjával nem sikerült lejáratnia őket.”
Ligeti Miklós, a TI jogi vezetője a trafikengedélyek botrányos újraosztása és a takarékszövetkezeti szektor trükkös államosításának, majd haveri alapon történt privatizációjának a történésein mutatta be, miként él vissza a kormány a hatalmával azért, hogy egyes kedvezményezett csoportokat törvényalkotási eszközökkel juttasson illetéktelen előnyökhöz. A korrupció ellen küzdő civil szervezet jogász szakértője szerint a „kormány korrupció elleni teljesítménye kiábrándító”, amit csak tetéz, hogy a „hatalom, ha a pillanatnyi érdeke úgy kívánja, kész a polgárok alapvető szabadságjogait korlátozni, amint tette például a közérdekű adatok megismerhetőségével, ami azért szűkített jelentős mértékben, hogy titokban maradhassanak a trafikmutyi részletei.”
A négy civil szervezet részvételét a konferencián a Nyílt Társadalom Intézet támogatta.
Majtényi László: Bűz van
Megjelent az Élet és Irodalom LXII. évfolyam, 5. lapszszámában, 2018. február 2-án
