Kicselezett alapjog avagy az egyetemisták kiszolgáltatottsága

Az Alkotmánybíróság 2012-ben egyszer már döntött a hallgatói ösztöndíjszerződésekről. A testület az akkori szabályozást, ami a Kormányt hatalmazta fel szabályok megalkotására, alkotmányellenesnek találta, mert alapjogokat csak törvényben lehet korlátozni, kormányrendeletben nem. Akkor azonban érdemi vizsgálatra nem került sor, ezért fordult újra az Alkotmánybírósághoz az alapvető jogok biztosa.

A szabályozás ugyan időközben módosult, az ösztöndíjszerződéseket eltörölték, de a lényeg nem változott meg. Az a hallgató, akinek az állam részben vagy egészben kifizeti a képzési díját, a diplomaszerzést követően köteles legalább a képzési időnek megfelelő ideig Magyarországon dolgozni. Az AB a mostani döntésében sem végzett érdemi vizsgálatot. Nem tudtuk meg, hogy a magyar szabályozás ellentétes-e a vállalt nemzetközi kötelezettségekkel, nevezetesen az Európai Unió egyik alapszabadságával, a munkavállalók jogával a szabad mozgáshoz, illetve a foglalkozás szabad megválasztásával.

A testület megelégedett annak hangsúlyozásával, hogy (1) időközben a negyedik módosításával az Alaptörvénybe is beleírták a „röghöz kötést”. Így annak most már alkotmányos alapja van, legitimitása ezért már nem is vitatható. (2) A módosult törvényi szabályok pedig számos ponton kedvezőbbek, kevésbé szigorúak a hallgatókra nézve. Ebből következően az AB annak semmilyen részletszabályát sem vizsgálta meg. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján (legalábbis számára, mert nekünk nem) NYILVÁNVALÓAN okafogyottnak minősítette az előtte fekvő ügyet, ezért eljárását megszüntette.

Ez az alkotmánybírósági végzés kiválóan példázza a kormányzat jogkorlátozó technikájának működési mechanizmusát. A „csel” abban áll, hogy ha valami nem állná ki az alkotmányosság próbáját, akkor azt beírják az Alaptörvénybe, hogy ezzel az Alkotmánybíróság tartalmi vizsgálatát kizárják. Hiszen a testület számára az Alaptörvény szövege az, amihez méri az összes többi jogszabályt. És ha nekünk (és még sokaknak) mégsem lenne olyan nyilvánvaló, hogy minden rendben van a hallgatók „röghöz kötésével”, akkor ez a mi problémánk marad. Az Alkotmánybíróság nem bajlódott az üggyel. Az alapvető jogok ebben az esetben is védelem nélkül maradtak.

A 3214/2014. (VII. 21.) AB határozat itt olvasható.