A ráncfelvarrás sem teszi legitimmé az új választási rendszert

Hiába foglalták az Alaptörvénybe már 2013 márciusában az idei önkormányzati választások októberi időpontját, az Országgyűlés épp most, négy hónappal a választások előtt döntött a főváros önkormányzati képviseletének átalakításáról. A pártok, jelöltek tehát alig valamivel a választás előtt tudhatják meg, pontosan milyen feltételek között kell versenyezniük, és hogyan készüljenek az októberi választásokra. Az európai alkotmányosság elveinek betartására ügyelő Velencei Bizottság ajánlása alapján azonban a választási rendszert legkésőbb a választások előtt egy évvel lehet csak megváltoztatni. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) álláspontja szerint sem alakítható át a választási rendszer olyan későn, hogy az megakadályozza a választásokon való felkészült részvételt.

A választási rendszer sietős átalakítása különösen aggályos, mivel megalapozottan feltételezhetjük: az átalakítás a nemrégiben megrendezett európai parlamenti (EP) választások eredményének ismeretében történt, és pontosan ezen eredményekhez igazítja az önkormányzati választási rendszert a jogalkotást uraló kormánypárti erők győzelmének biztosítása érdekében. Ezt a feltevést erősíti az a tény, hogy az Országgyűlés egyetlen olyan indokkal sem tudta alátámasztani az átalakítás szükségességét – pl. a fővárosi választási rendszer átláthatósága illetve a közgyűlés működésének hatékonysága –, amely indokoknak ne lett volna tudatában jóval a 2014-es EP-választás előtt is.

Szintén aláássa a választási rendszer átszabásának alkotmányosságát, hogy a változtatást a kormánytöbbségen kívül egyetlen ellenzéki párt vagy független ellenzéki képviselő sem támogatta. Nem tekinthető tisztességesnek az a politikai verseny, amelynek feltételei nem minden fél számára elfogadható módon, kiterjedt és nyilvános vita eredményeképp alakulnak ki. Ennek a módosítás előkészítése és elfogadása során nyomát sem láthattuk, holott a Velencei Bizottság és az EBESZ már egy 2011-es közös véleményben figyelmeztette Magyarországot: a választási törvények mögött széleskörű konszenzus kell álljon, és nyílt, átlátható, minden érdekelt fél részvételével zajló vita kell megelőzze elfogadásukat.

Végül pedig, az elfogadott fővárosi választási rendszer az utolsó módosítások ellenére is súlyosan sérti a választójog egyenlőségét: a választópolgárok szavazata attól függően érhet többet vagy kevesebbet, hogy melyik kerületben van a lakóhelyük. A Fővárosi Közgyűlés tagjainak többségét ugyanis a fővárosi kerületek polgármesterei teszik majd ki, akik lélekszámukban óriási eltéréseket mutató kerületeket képviselnek. Például a XXIII. kerület lakossága a legutóbbi népszámlálási adatok alapján kb. 21 ezer fő, míg a XI. kerület lakossága nagyjából 143 ezer fő, azaz a XXIII. kerület lakosságának majdnem hétszerese. A szabályozás ellentmondásosságát mutatja, hogy a lakosság többségét képviselő közgyűlés-tagok javaslatait a törvény legújabb módosításai szerint is megvétózhatják a Közgyűlés tagjainak többségét kitevő, ám a főváros lakosságának csupán a töredékét képviselő polgármesterek.

A TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet eljuttatta állásfoglalását a Velencei Bizottsághoz és az EBESZ-hez is. Reményeink szerint az alkotmányosság alapvető európai értékeit képviselő nemzetközi szervezetek felhívják az Országgyűlés figyelmét arra, hogy a választási verseny önkényes és alkotmányos elvekkel ellentétes átalakítása megkérdőjelezi az összes további, az új szabályok szerint megválasztott Fővárosi Közgyűlés felhatalmazását.

Az elemzés a választási rendszer átalakításáról ezen a linken letölthető.