Kéretlen tanács - az Alkotmánybíróság az MMA-ról

Az Alkotmánybíróság az ombudsman indítványára megvizsgálta a Magyar Művészeti Akadémia megalakulását és tagságának összetételét. Az MMA közfeladatokat ellátó köztestület, amely egyetlen civil egyesület tagjaiból alakult meg, és ugyanezek a tagok kaptak jogot arra, hogy döntsenek az újabb tagok felvételéről – mindez nincs összhangban a művészet szabadságával, sokszínűségével.

Az alkotmánybíráskodás lényegét nem csak az adja, hogy egy független testületnek joga van felülvizsgálni valamennyi jogszabály alkotmánnyal való összhangját. Arra is képesnek kell lennie, hogy az alkotmánysértő szabályokat eltüntesse a jogrendszerből. Amelyiknek erre nincs jogosítványa, az nem nevezhető alkotmánybíróságnak – legfeljebb a törvényhozás alkotmányossági tanácsadójának, aminek a tanácsát a parlament vagy megfogadja, vagy nem.

Magyarországon az előbbi feltételek is hibádzanak: a kormányzat számos intézkedése aláásta az AB függetlenségét, és ha még joga is lenne a jogrendszer egészének felülvizsgálatára (de nincs: a költségvetési és adótörvények esetében csorbult ez a jogosítványa), lehetőségei beszűkültek, hiszen eljárásának kezdeményezése jóval nehézkesebbé vált. Amiben és amikor mégis vizsgálódik, joga a jogszabályok megsemmisítésére megmaradt: ha egy törvényt alaptörvény-ellenesnek talál, jogosult a parlament döntésének megsemmisítésére is. Ezzel kényszerítheti ki az Alaptörvény – és szerencsés esetekben: az alkotmányosság – érvényesülését. Bár amikor – ahogyan már négy éve – a kormánytöbbség alkotmánymódosító többség is egyben, a kényszer több esetben csak addig tartott, amíg az alkotmányellenes törvényhez hozzáigazították az Alkotmány vagy az Alaptörvény szövegét.

Még ha ilyen módon viszonylagossá is vált, mégiscsak a megsemmisítési jog teszi az AB-t bírósággá. Az MMA ügyében azonban a testület nem élt ezzel, noha a köztestület megalakulását alkotmánysértőnek találta, és kritikus volt az új tagok kooptálásával kapcsolatban is. Az alkotmányos követelményt (az MMA összetétele feleljen meg a művészeti szabadság értékének), amit megfogalmazott, a törvényhozónak „a törvény esetleges módosítása” során kell szem előtt tartania, de a szabályozást nem kell feltétlenül megváltoztatnia. Az MMA-nak is címzett követelményről Szívós bírónő különvéleménye is azt mondja, hogy „érdemi változást nem fog eredményezni”.

Nagyon valószínű, hogy korlátlan törvényhozó-alkotmányozó hatalom mellett nem működhet hatékony alkotmánybíráskodás. Itt azonban az AB önként mondott le arról, hogy tényleges szankciót fűzzön a döntéséhez, arról, hogy még ha relatíve is, de alkotmánybíráskodjon. Az indokolás szerint ennek oka az, hogy az MMA megalakulása már megtörtént – az alkotmányellenes állapot már kialakult, és úgy is marad.

Ez így, szögezzük le, nem becsületes.

A 18/2014. (V. 30.) AB határozat ezen a linken olvasható.